Százezres bírságot kaphatsz, ha így újítasz fel: sokan esnek bele a hibába

Ha építkezel, nagyobb felújítást tervezel, átalakítod a házat, esetleg ki is bővíted, nagyon fontos, hogy utánajárj a vonatkozó jogszabályoknak, nagyobb változtatást ugyanis a legtöbb esetben engedély, tervdokumentáció vagy bejelentés nélkül nem hajthatsz csak úgy végre.

Amennyiben mégis megteszed, és erről a hatóság tudomást szerez, építésügyi bírsággal sújthatnak, mely már alapdíját tekintve is százezer forintos nagyságrendet jelent, nem beszélve arról, hogy fennmaradási engedély adása helyett akár a bontási kötelezettséget is elrendelhetnek.

Mi az az építésügyi bírság?

Az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerint a bírság célja az épített környezet védelme, illetve az annak alakításával kapcsolatos szabályok, törvények betartatása.

A rendelet értelmében szinte semmiféle építéssel összefüggő tevékenységet nem lehet önkényesen végezni, mint ahogy bontást sem. Az építésügyi bírságot az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság szabja ki a jogszerűtlen vagy szakszerűtlen építési tevékenység esetében az ingatlan tulajdonosára, illetve az építtetőre.

Mekkora lehet a bírság?

Az építésügyi bírságot az alapbírság és a számított építményérték alapján számolják ki, majd tízezres értékre kerekítik. Az alapbírság építési engedély nélkül vagy engedélytől eltérően végzett építési tevékenység esetén 200 000 forint, a bejelentés nélkül vagy a bejelentéstől eltérően, illetve az anyagi jogi jogszabályt sértő módon végzett építési tevékenység esetén pedig 100 000 forint.

Ha az építési tevékenységet az idő alatt végezték, mikor az építési engedély még nem emelkedett jogerőre, vagy felfüggesztették, az alapbírság 50 000 forint, építési engedély nélkül végezhető, de anyagi jogi jogszabályt sértő módon végzett építési tevékenység esetén pedig 50 000 forint.

Műemléki területen álló, nem védett építményen jogszerűtlenül végzett építési tevékenység esetén 300 000 forint, helyi védelem alatt álló építményen jogszerűtlenül végzett építési tevékenység esetén pedig 250 000 forint a bírság.

Nemcsak akkor szabnak azonban ki bírságot, ha megépült valami, de akkor is, ha nem. Ha valamire engedélyt adtak, de nem épült meg, és így az építmény anyagi jogi jogszabályt sért, 100 000 forint az alapbírság, és 50 000 forint akkor, ha a bontási tevékenységet anélkül végezték el, hogy a hatóság azt hivatalosan tudomásul vette volna.

Számít az építményérték is, mely az építményhez, építményrészhez, megmozgatott földmennyiséghez hozzárendelt egységár, valamint a nettó alapterület, bruttó térfogat, felület, hossz vagy darabszám szorzata. Befolyásoló tényező az is, milyen tevékenység miatt szabnak ki bírságot, nem mindegyik számít ugyanis ugyanolyan súlyosnak, ami az építményértéket százalékos arányszámokkal változtathatja meg.

Engedély nélküli építés esetén ez 50%, engedélytől eltérő építés esetén 40%,
engedély nélkül végzett bontás esetén 30%, bontás tudomásulvétele nélkül végzett bontás esetén 20%, védelem alatt álló építményeknél, területnél azonban 70-80% is lehet. Még magasabb a szám, 150-200% is lehet, ha nem az első esetről van szó.

Kifizetni sem hagynak túl sok időt

Az építésügyi hatóság a bírságot a fennmaradási engedélyt megadó, illetve a lebontást tudomásul vevő határozatában állapítja meg. Megfizetésére 60 nap áll rendelkezésre, a kezdő napot pedig a bírságot kiszabó határozat jogerőssé válásának napja jelenti. Ha részleteiben is kíváncsi vagy a kormányrendeletre, kattints ide, és bővebb információt is kapsz arra vonatkozóan, téged mi érint pontosan.

• lakás- és pénzügyek
• építésügyi bírság
• szabály
• Otthon