Képek! Ez lesz a legélhetőbb magyar város: egyáltalán nem Budapestről van szó

Könnyen egy vidéki település lehet Magyarországon a jövő városa.

Élhető város - Cittaslow - Hódmezővásárhely
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Retikül
Top olvasott cikkek

Egyre többen ismerik meg a slow filozófia, illetve mozgalom nevét és iránymutatásait - korábban mi is írtunk róla, kattints ide -, nem mindenki tudja azonban, hogy Magyarország, pontosabban Hódmezővásárhely is élen jár előbbiek közvetítésében. 2010-ben ugyanis csatlakozott a Cittaslow mozgalomhoz, így Magyarországon elsőként lett tagja - és azóta is egyedüli magyar - az élhető városok nemzetközi szövetségének. Ha kíváncsi vagy, mi is ez, és miért lehet hihetetlenül jó Hódmezővásárhelyen élni, nézd meg a képeket!

Egy, a Cittaslow mozgalomhoz csatlakozó város hisz a slow filozófia alapelveiben, vagyis abban, hogy a gyorsaság nem egyenlő a jóval, a mindennapi életet pedig mindenképpen emberi léptékűvé kell tenni, ugyanis mindennek megvan a maga természetes ritmusa, amelynek felgyorsítása nem vezet semmi jóra. A mozgalom célja, hogy élhetővé tegye a városokat, ezáltal pedig lelassítsa az élet túlságosan is külső körülmények által manipulált ritmusát. Hódmezővásárhely is vallja ezen elveket, és korántsem csak 2010 óta. A képen a hódmezővásárhelyi Kossuth tér gyönyörű környezete látható.

Fotó: www.orszagalbum.hu, Dobti

A Cittaslow-városok célja, hogy az olyan gyorsan helyett mindent olyan jól csináljanak, amennyire csak lehet, fenntarthatóan, emberközpontúan, összhangban a közvetlen környezettel és a természettel. Az első ilyen várost Olaszországban alapították meg 1999-ben, és több tucat pontban fogalmazták meg azokat a kritériumokat, amelyeknek meg kell felelnie a csatlakozó városoknak. Hódmezővásárhely jelenleg egyike a városok életminőségét jelentős mértékben javítani kívánó, a világ több mint 30 országában mintegy 200 várost számláló szövetségnek, amire jogosan lehet büszke minden ott élő és minden magyar. A képen a város Kossuth-szobra látható.

Fotó: wikipedia.org, Kaboldy

A mozgalomhoz olyan városok csatlakozhatnak, amelyek lakossága eleve 50 ezer fő alatt van, aminek Hódmezővásárhely is megfelel, annak ellenére, hogy Csongrád megye második legnagyobb népességű települése. A csatlakozáshoz továbbá meg kellett felelni az irányelvként szolgáló Cittaslow-pontok legalább 50%-ának - ide kattintva olvashatsz bővebben a mozgalomról -, de a jövőre vonatkozóan is az ez irányú fejlődést kell képviselni. A képen a város egy részlete látható a híres víztoronnyal. Megfigyelhető, Hódmezővásárhely mennyire megőrizte jó értelemben vett vidékies, falusias környezetét.

Fotó: www.orszagalbum.hu

Az előírt célokhoz Hódmezővásárhely maximális mértékben ragaszkodik, ilyen például az egyedi sajátosságok és a helyi közösségek hagyományainak megőrzése, a közösségi szellem, a városért való együttes tenni akarás. A helyiek célja továbbá a tudatosság, a környezetvédelem és a városi élet minőségfejlesztésének szellemében való tevékenykedés, valamint az, hogy a stresszes városok alternatívájaként a minőségi városi élet feltételrendszerét teremtsék meg. A képen a város 1945 és 1990 közötti korszakának emléket állító Emlékpont múzeum homlokzatának egy részlete látható.

Fotó: wikipedia.org, Lily15

A Cittaslow-tagok a helyi különlegességeket részesítik előnyben, valamint szeretnék elérni, hogy városukban a lehető legjobb legyen élni, amiért a környezeti értékek megőrzésével és a városrehabilitációs programmal, a városi környezet folyamatos szépítésével, élhetőbbé tételével is sokat tesznek. A képen egy régi, meseszép hódmezővásárhelyi épület látható az árvízvédelmi fal mögött.

Fotó: wikipedia.org, Kispál Zoltán

A városfejlesztési koncepció is illeszkedik a Cittaslow-célokhoz, kiemelt helyen kezeli környezettudatos építészetet, az energiatudatos építést és épületüzemeltetést, valamint a megújuló energiaforrások alkalmazását. A cél egy fenntartható, posztmodern városi környezet megalkotása, ahol természetes harmóniában élnek együtt a jövő lehetőségeivel a múlt hagyományai. Minderről ide kattintva bővebben is olvashatsz. A képen a Söndör-tanyánál álló régi szekér látható.

Fotó: www.orszagalbum.hu, Efke75

Képek: wikipedia.org, Kispál Zoltán, Kaboldy, Lily15; www.orszagalbum.hu, Dobti, Efke75.

Ez a leggazdagabb magyar település

Öt helyet is mutatunk, ahol a tehetős magyarok élnek, itt a legnagyobb ugyanis az elkölthető jövedelem. Nézd meg a képeket!

Ez a leggazdagabb magyar település: plusz 4 hely, ahol a tehetős magyarok élnek

Nézegess képeket!

Elolvasom

Ehhez a cikkhez ajánljuk

Ezt is szeretjük