Életveszélyes épületek Budapesten: 3 jel, hogy a te lakásoddal sem stimmel valami

A budapesti társas- és bérházak jó része mára olyan rossz állapotba került, hogy ideje lenne felújítani. Jó néhány épület nem csupán esztétikai problémákkal küszködik, de az omladozó falak már-már életveszélyessé váltak.

A jelenlegi szabályozás azonban nem tudja kikényszeríteni a sok esetben járókelőkre is veszélyt jelentő épületek felújítását.

A lakók kötelessége felújítani

Már évek óta visszatérő probléma a régi társasházak felújítása, legutóbb éppen tavaly nyilatkozott ennek kapcsán a fővárosi kormányhivatal az MTI-nek: akkor elmondták, hogy a hatályos szabályozás szerint a házak megfelelő állapotban tartása a tulajdonosok kötelessége, ám legtöbbször a társasház lakóközössége - főleg anyagi okok miatt - nem képes ennek eleget tenni.

Az önkormányzatok társasházi pályázatokkal vagy úgynevezett veszélykerettel támogatják az épületek megújítását, de ezek a források is korlátozottak, ráadásul több lakóközösség még a szükséges önerőt sem tudja kigazdálkodni a felújításhoz. Az építéshatóság ilyen esetekben kötelezést adhat ki a veszély elhárítására, de persze ettől még nem teremtődik meg a hiányzó pénzösszeg a társasházi tulajdonosoknak a javítások elvégzésére.

Árulkodó építőanyag

Abban az időben, amikor a belvárosi bérházak többsége épült, a legjellemzőbb építőanyag a bauxitbeton volt. A bauxitcementet 1928-ban kezdték gyártani, és 1950-ig volt forgalomban. Eredetileg téli, illetve rövid határidejű építkezésekhez használták, a bauxitbeton ugyanis kötéskor nagy mennyiségű hőt fejleszt, és gyorsan szilárdul, néhány nap alatt kizsaluzható.

A használat során viszont kiderült, hogy szerkezete egy idő után porózussá válik, és csökken a szilárdsága. A porózus szerkezet miatt a benne lévő vasalat nedvesség hatására gyorsan rozsdásodik, ami a térfogat-növekedés miatt szétfeszíti a szerkezetet.

A bauxitbetont könnyen fel lehet ismerni vörösesbarna színéről. Ezzel a fajta szerkezettel készült épülettípusból jelenleg kétezer lehet a fővárosban és környékén. A bauxitbetont óvni kell a tartós nedvességtől: ha tudod, hogy te is ilyen házban laksz, és tartós beázást tapasztalsz, nem árt vigyáznod.

Instabil korlátok

Tavaly ősszel is többen megsérültek, amikor egy födém leszakadt a belvárosban, majd nem sokkal később egy másik társasház első és harmadik emeleti vaskorlátja is a mélybe zuhant. A több száz kilós öntöttvas korlát annyira elrozsdásodott, hogy már nem bírta a terhelést. Évtizedeken át sózták a folyosót, hogy ne csússzanak el a lakók a téli időszakban, a sótól azonban a korlát is teljesen elrozsdásodott, és a követ is kimarta, így történhetett meg, hogy az amúgy is felújításra szoruló korlátok rásegítéssel hamarabb tönkrementek.

Akkor a javítást végző vállalkozó úgy nyilatkozott, hogy szinte bármelyik régi házban megtörténhet hasonló baleset, ahol esedékes lenne a felújítás.

Veszélyes gombák

Gyakran súlyosbítják az egyébként is öregedő házak helyzetét például a gombák is. Nemcsak egészségügyi kockázata van, de a ház szerkezetére is veszélyes lehet a gombásodás: a házban megtelepedő taplógombák egyes fajtái ugyanis szabályosan felfalják statikailag a régi házakat. A régi bérházakban végleges megoldás helyett gyakran csupán elfedik a falak látható hibáit, például gipszkarton borítással.

Így a burkolat alatt nagy kiterjedésű penész- és más gombatelepek húzódhatnak meg, melyek a házra és az ember egészségére is kockázatot jelentenek. De a padló vagy a tapéta alatt, sőt, a beázott szigetelőanyagban is megbújhatnak, ezért, ha a gyanú felmerül, érdemes ellenőriztetni. Gombára utal a látható elszíneződések mellett a dohos szag is.

Te milyen házban laksz?

• veszélyes
• budapest
• lakás- és pénzügyek
• Otthon