30 ezer ember hal bele évente: nézd meg, hol a legnagyobb a baj Magyarországon
Nem foglalkoznak vele úgy, ahogy kellene.
Annak ellenére, hogy a probléma egyre súlyosabb, pontosabban egyre több emberről derül ki évtizedes lappangás után, hogy a betegség őt is érinti, Magyarországnak még jelenleg sincs nemzeti azbesztmentesítési programja, legalábbis a Levegő Munkacsoport szerint, akik azt is kiemelik, hogy az uniós tagországok három kivételtől eltekintve mind készítettek saját mentesítési programot, amelyet folyamatosan hajtanak is végre.
Az Egészségügyi Világszervezet, vagyis a WHO szerint Európában jelenleg
is évente 30 ezer halál hozható összefüggésbe azbeszt okozta
megbetegedéssel, a Levegő Munkacsoport szerint pedig a munkahelyi eredetű rákos megbetegedések fele is az azbesztartalomra vezethető vissza.

Kiemelik, hogy a tünetek gyakran csak évtizedekkel azután jelentkeznek, hogy a mérgező anyag bejut az emberi szervezetbe, az érintettek 30-40%-a pedig bele is hal azbeszt miatt szerzett betegségébe. Ennek ellenére - úgy vélik - a hatóságok még mindig nem kezelik súlyosságának megfelelően a problémát.
Miért veszélyes az azbeszt?
Az azbeszt a természetben előforduló ásványi szilikátok egy csoportja, amiatt pedig, hogy rendkívül ellenálló anyag, az 1970-es évekig nagy mennyiségben alkalmazták, többek között az építőiparban, például betonfalakkal, mennyezetekkel, acélszerkezetekkel, hőszigetelő, tűzvédelmi rétegekkel kapcsolatban, emellett jellemzően a plafonborítás és a palatető is tartalmazhatja.
Az azbeszt gyártása, használata és kereskedése ma a régió 53 államából 37 országban, köztük hazánkban is tilos, sajnos azonban túl későn derült ki, milyen súlyos egészségügyi hatásai lehetnek a vele való érintkezésnek. Pontosabban az azbeszt belégzésének, az azbesztszálak ugyanis olyannyira aprók, hogy könnyen a tüdőbe kerülnek, ott pedig betokozódnak, idővel olyan degeneratív folyamatokat elindítva, mint a tüdőrák, a mellhártyagyulladás, illetve a mellhártyadaganat.
A Levegő Munkacsoport szerint a szálak belégzésétől a betegség felismeréséig akár 20-40 év is eltelhet, feltételezéseik szerint pedig ennek alapján meglehetősen negatív a jövőkép, úgy vélik ugyanis, az elkövetkezendő években egyre több emberről derül majd ki, hogy azbeszt okozta betegségben szenved.
Mit lehet tenni?
A Levegő Munkacsoport azbeszttel kapcsolatos tájékoztató anyagai kiemelik, hogy 2002-ben Magyarországon is elindult egy nemzeti azbeszteltávolítási program, ez azonban 2006-ra lelassult, majd meg is torpant.
A munkacsoport szerint érthetetlen, hogy a hazai hatóságok, jogszabályalkotók és -alkalmazók miért nem kezelik komolyságának megfelelően e veszélyt - érdeklődő leveleikre egymásra mutogatnak, illetve csak ígérgetnek a minisztériumok -, ezért folyamatosan arra ösztönzik a kormányt, illetve a többi illetékest, hogy hozzanak létre egy, az azbesztmentesítést megvalósító nemzeti programot, hogy 2023-ra azbesztmentes lehessen az ország.

Mindemellett úgy vélik, a lakosság figyelmének felhívása is rendkívül fontos, sokan ugyanis egyáltalán nincsenek tisztában a veszéllyel. A Magyar Azbesztmentesítők Szövetsége szerint az országban körülbelül 150-200 ezer négyzetméter azbeszt található - főként a nyugat-magyarországi régióban - lakótelepi házakban, valamint további 200-250 ezer négyzetméter szórt azbesztre lehet lelni egyéb intézményekben. Különösen nagy kockázatot jelentenek az '50-es, '60-as, '70-es években épült épületek, fűtésrendszerek, illetve a 2000-ig épült házaknál az eternit palatetők is.
He nem tudod, a ház, amelyben élsz, érintett-e az azbeszt jelentette probléma által, fordulj a közös képviselőhöz, de a Levegő Munkacsoport, illetve az Azbesztmentesítők Országos Szövetsége is segítségedre lehet. Ha bebizonyosodik a gyanú, azbesztmentesítésre lesz szükség, mely igen költséges feladat is lehet - ha nem állnak rendelkezésedre a megfelelő források, ideiglenesen védőréteget is felhelyezhetnek, hogy megakadályozzák az azbeszt szóródását.
Nagyon fontos azonban, hogy semmiképpen se állj neki önállóan a probléma megoldásán dolgozni, az azbesztmentesítés ugyanis rendkívül veszélyes feladat, és csak megfelelő tudással, illetve munkavédelmi előírások mellett végezhető.
A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?
A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.
Promóció
OLVASD EL EZT IS!
- betörés
- lakás- és pénzügyek














