Itt szeretnek lakni a legtöbben

Az Urbanista blog kezdeményezése nyomán Budapest legkedveltebb városrészeire lehetett szavazni. Nézd meg, melyik lett az első!

16 versenyző

Az Urbanista blog és az Otthontérkép játéka még augusztusban kezdődött, hogy kiválasszák, a Nagykörúton mentén elhelyezkedő nyolc budapesti városrész közül melyik a legélhetőbb és legnépszerűbb. A szavazást a Facebookon hirdették meg, ám az eredeti listát kénytelenek voltak további nyolc jelölttel bővíteni, ugyanis sok panasz érkezett, miszerint egy-egy kedvelt városrész a meghatározott területen kívül esik.

A plusz városrészeket kommentben lehetett javasolni a blog számára, ám egy feltétel volt: hasonló lélekszámmal és területtel kellett rendelkezniük, mint az első nyolcnak. Így végül az alábbiak indultak: Belső-Ferencváros, Belső-Kelenföld, Belső-Terézváros, Belső-Újlipótváros, Belváros, Budavár, Herminamező, József Attila-lakótelep, Lágymányos, Lipótváros, Németvölgy, Óbudapart, Palotanegyed, Szentimreváros, Zsidónegyed, Wekerletelep.

Akárhol laksz

Bárhol laksz is, lakhatási támogatásra bármikor szükséged lehet. Nézd meg a videót, és tudj meg róla többet!

A győztesek

Az Urbanista Facebook-oldalán ezt követően indult meg a játék. A negyeddöntőkben az egyes fényképalbumokban található két-két városrészt lehetett lájkolni, melyek közül mindig a több lájkot kapó jutott tovább az elődöntőbe, majd ugyanezen elv alapján került a legjobb négy a döntőbe. A verseny végül Belső-Újlipótváros, a József Attila-lakótelep, Németvölgy, valamint Wekerletelep között dőlt el.

Negyedik helyen a budai hegyvidéken elterülő Németvölgy végzett, ezt követte a harmadik legtöbb szavazattal a Duna-parti Belső-Újlipótváros. Második lett a kispesti Wekerletelep, míg első helyen a Ferencvárosban található József Attila-lakótelep végzett.

József Attila-lakótelep

A József Attila-lakótelep eredetileg a Lóversenydűlő nevet viselte, mert Széchenyi István idejében lóversenyeket tartottak a területén, de később katonai lőtérként is működött. A mai lakótelep két ütemben épült, jelenlegi állapotába 1981-ben került. Első helyezésében valószínűleg a szépen gondozott zöldövezet, a sokszínű kulturális élet és a családosok számára fontos tényezők - mint a jó óvodák és iskolák - is szerepet játszottak.

Wekerletelep

A 19. században az ipar fejlődésének köszönhetően Budapest lakossága másfélszeresére nőtt. Ehhez az építőiparnak is alkalmazkodnia kellett, így született meg a Wekerletelep, ahol főként munkások éltek családi házakban, bérházakban, illetve egyedülállók számára létrehozott kis garzonokban. A városnak ez a része azóta is magán viseli a nyugodt, bájos vidéki elemeket, talán ezért is szavaztak rá olyan sokan.

Belső-Újlipótváros

A 13. kerületi városrész szintén a 19. században kezdett beépülni, de végleges arculatát csak a nyolcvanas években érte el. Ennyi idő alatt a negyed Budapest egyik legfőbb központjává vált, olyan intézmények találhatóak itt, mint a Vígszínház vagy épp a Nyugati pályaudvar.

Németvölgy

A budai hegyek határában elterülő Németvölgyet az 1800-as évek végéig szántóföldek és szőlőgazdaságok tarkították. Ezt követően a Németvölgyi temető állt itt, de 1912-ben lezárták, majd a hatvanas években fel is számolták. Ma a körzet elsősorban sokszínű kulturális életéről ismert, itt található például a Budapest Kongresszusi Központ és a MOM Park.

Fotók: Urbanista blog Facebook-oldala.

• város
• budapest
• lakás- és pénzügyek
• szavazás
• városrész
• Otthon