Arzénos talajból nyerjük a vizet: van-e veszélye a csapvíznek?

Az acélszürke, fémes fényű, kristályos anyagként ismert arzén a történelem egyik leghatásosabb mérgeként került be a köztudatba. Mivel vízben jól oldódik, színtelen és szagtalan, nehéz volt észrevenni, ha valamihez hozzákeverték, a gyanút pedig gyengítette, hogy a mérgezés kezdeti tüneteit alig lehet megkülönböztetni a különféle emésztőrendszeri fertőzések jeleitől. A veszélyes anyag azonban korántsem csak a méregkeverők fioláiban fordul elő.

Arzénnal szennyezett az ivóvíz

Az arzén jelen van körülöttünk is: bár emberi tevékenység is szennyezheti arzénnal a környezetet - például a bányászat által -, Magyarországon legfőképp nem ezért fordul elő.

Sokkal inkább geológiai eredetű, a Kárpát-medencében, vele együtt pedig hazánkban található ugyanis a világ harmadik legnagyobb kiterjedésű természetes arzén-előfordulása. Az arzén leginkább a talaj mélyebb, víztartó rétegeiben van jelen, ahonnan - a félelmeknek okot adva - az ivóvízbe is belekerülhet.

A csapvizet épp a talaj azon rétegeiből nyerik, ahol az arzén viszonylag nagy koncentrációban van jelen, a felsőbb rétegek ugyanis más szempontból jelentenek nagyobb veszélyt. Az ivóvíz arzéntartalma jellemzően 1-2 µg/liter, bizonyos területeken azonban ennél nagyobb, akár 5-10 µg/liter is lehet.

A folyamatos ellenőrzés részeként és a lakosság védelmének érdekében azonban meghatározták az egészségügyi határértéket. Magyarországon 2009. december 25-éig az átmeneti 50 µg/liter volt hatályban, az Európai Unió szabályozása azonban ezt 10 µg/l értékben határozta meg. Ez olyan, mintha egy uszoda sportmedencéjébe néhány csepp tömény arzénoldatot kevernénk.

Hosszabb távon rákot is okozhat?

Ennyi arzén jelentéktelennek tűnik, azonban sokan aggódnak a hosszú távú bevitel miatt. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO szerint a naponta megengedett arzénmennyiség bevitelét a 2 µg/kg/nap képlettel lehet meghatározni, számít ugyanis, hogy milyen súlyú emberről van szó.

Ehhez például egy 70 kilós ember napi kétliteres vízfogyasztása 10 µg/liter arzéntartalom esetén csupán 14%-kal járul hozzá. Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége szerint azonban élethosszig tartó bevitel esetén már 0,2 µg/literes arzénkoncentráció is elegendő lehet ahhoz, hogy 100 ezer eset közül egyben rák kialakulását okozza. Leginkább a bőrrákét, a tartós arzénbevitel ugyanis főként a bőrön okoz elváltozásokat: ezek közé tartozik a túl- vagy alulpigmentáltság, az elszarusodás, illetve a rákmegelőző állapot.

A WHO adatai szerint nem kell aggódni - bár érdemes lehet a vizet hígítani -, azonban a határérték csak ideiglenes, amint ugyanis hatékonyabban és költségkímélőbben tudják tisztítani a vizet, a biztonság kedvéért szigorítani fognak. Addig is, az ivóvíz mindenkori arzéntartalmára vonatkozóan kérésre a szolgáltató is köteles válaszolni, emellett az ÁNTSZ honlapján is található ezzel kapcsolatos információ. Nem csupán a víz lehet azonban veszélyes. Ha az elektromos sugárzás káros hatásairól is olvasnál, kattints ide!

Forrás: az ÁNTSZ közleménye.

Te csapvizet iszol?

• víz
• káros
• veszélyes anyagok
• lakás- és pénzügyek
• Otthon