Ilyen gyakran kellene cserélni az ágyneműt - Sokan mégis megfeledkeznek róla

Az életünk nagyjából egyharmadát ágyban, párnák közt töltjük. Egy hosszú nap után kevés jobb érzés van annál, mint lehuppanni az ágyra, és szusszanni néhány percet.

Nemcsak mi, emberek találjuk azonban vonzónak ezt a környezetet. Számos kórokozó és nemkívánatos vendég is hívogatónak találja a bevetett ágyat és a puha párnákat.

Milyen gyakran kell mosni az ágyneműt?

Az ágynemű attól, mert rendezett és tisztának tűnik, még baktériumok, gombák, atkák és vírusok millióinak ad otthont. Számukra az ágy igazi paradicsom: meleg, nedves közeg, tele izzadsággal, nyállal, elhalt hámsejtekkel és ételmaradékokkal, amelyek kiváló táplálékul szolgálnak. Vegyük például a poratkákat. Naponta akár 500 millió bőrsejtet is elveszítünk, ami egy apró atka számára olyan, mint egy végtelen svédasztal. Sajnos nemcsak maguk az atkák, hanem az ürülékük is allergiát, asztmát és ekcémát okozhatnak.

A BBC megkérdezte az ágynemű mosásáról és a higiéniai tudnivalókról az ezzel foglalkozó kutatókat, akik meglepő választ adtak. Az ágyneműk a baktériumok számára is ideális búvóhelyet jelentenek. Egy 2013-as kutatás során a franciaországi Institut Pasteur de Lille szakemberei kórházi betegek ágyneműit vizsgálták, és kimutatták, hogy a szennyezett lepedők nagy mennyiségben tartalmaznak Staphylococcus baktériumokat, amelyek gyakran előfordulnak az emberi bőrön.

Bár ezek többsége ártalmatlan, bizonyos fajták – például a Staphylococcus aureus – bőrfertőzéseket, pattanásokat, sőt legyengült immunrendszerű betegeknél akár tüdőgyulladást is okozhatnak. „Bár ezek a baktériumok általában ártalmatlanok, súlyos betegségeket okozhatnak, ha nyílt sebeken keresztül jutnak be a szervezetbe, ami kórházi környezetben gyakoribb” – mondja Manal Mohammed, mikrobiológus a brit Westminster Egyetem kutatója.

A kórházi ágyneműkben – különösen azokban, amelyeket betegek használtak – nagyobb valószínűséggel fordulnak elő kórokozó baktériumok, mint az egészséges emberek otthoni ágyneműiben. „A kórházakban az ágyneműt rendkívül magas hőmérsékleten mossák, ami a baktériumok többségét elpusztítja” – magyarázza David Denning, a Manchesteri Egyetem fertőző betegségek és globális egészségügyi karának professzora.

A kórházi környezet továbbra is kiemelkedő szerepet játszik a fertőzések terjedésében, mivel a nagyfokú higiéniai törekvések ellenére az ágyneműk, lepedők és más felszerelések továbbra is potenciális baktériumforrások lehetnek. Egyes elemzések szerint kórokozó baktériumok – például Escherichia coli – különböző hordozókon, például mosatlan ágyneműn is jelen lehetnek, ami húgyúti fertőzéseket, tüdőgyulladást, hasmenést, agyhártyagyulladást és szepszist okozhat.

Mi a helyzet az otthoni párnákkal és ágyneműkkel?

De mi a helyzet az otthonunkban található párnákkal és ágyneműkkel? Egy amerikai ágygyártó cég, az Amerisleep 2013-ban azt állította, hogy egy egy hétig mosatlan párnahuzatról vett mintában négyzetcentiméterenként körülbelül hárommillió baktériumot találtak – ez mintegy 17 000-szer több, mint egy átlagos WC-ülőkén. 2006-ban Denning és munkatársai hat, rendszeresen használt párnát gyűjtöttek össze barátoktól és családtagoktól.

A párnák eltérő ideje ideje voltak használatban - némelyik 18 hónap, más darabok már 20 éve voltak a háztartás részei - és mindegyikben gombákat találtak-Különösen az Aspergillus fumigatus fajt. „Számokban kifejezve minden párnában milliárdnyi, sőt akár billiónyi gombarészecske is jelen lehet” – mondja Denning.

A jelenség oka az, hogy éjszaka sokan izzadunk a fejünk környékén, az ágyban élő poratkák ürüléke pedig kiváló táptalajt biztosít a gombák számára. A párna minden éjszaka felmelegszik, így adott a nedvesség, a táplálék és a meleg – minden, ami a gombák szaporodásához szükséges. Mivel a legtöbben ritkán mossák a párnájukat, ezek a gombák hosszú éveken át fennmaradhatnak. Leginkább akkor zavarjuk fel őket, amikor felrázzuk a párnákat, ilyenkor ugyanis gombaspórák kerülhetnek a levegőbe. A mosás sem feltétlen jelent megoldást: egyes gombák 50 °C-on is életben maradnak, ráadásul a nedves párna még kedvezőbb környezetet teremthet számukra.

A lepedők rendszeres mosása mellett a vasalás is csökkentheti a textíliákon található baktériumok mennyiségét. Tekintettel arra, hogy a párna közvetlenül a szánk és az orrunk közelében van, mindez különösen fontos az arcüreggyulladásban vagy más légúti betegségekben szenvedők és az asztmások számára. A súlyos asztmás betegek akár fele is allergiás az Aspergillus fumigatusra, és a tartós jelenléte krónikus tüdőbetegséget okozhat.

Denning szerint míg az egészséges immunrendszerrel rendelkező emberek 99,9%-a gond nélkül megbirkózik a gombaspórák belélegzésével, addig immunhiányos állapotban a gomba életveszélyes fertőzéseket is okozhat. „Leukémiás betegeknél, szervátültetésen átesetteknél, vagy például Covid vagy influenza miatt intenzív osztályra került pácienseknél kialakulhat az úgynevezett invazív aspergillózis, amikor a gomba bejut a tüdőbe, továbbterjed és roncsolja a tüdőszövetet” – mondja.

Denning szerint azoknak, akik nem szenvednek asztmában, tüdőbetegségben vagy orrmelléküreg-gyulladásban, érdemes kétévente lecserélniük a párnájukat. Az érintettek számára azonban három–hat havonta javasolt az új párna beszerzése. Az ágyneműk tisztítását illetően a legtöbb szakértő heti mosást ajánl. A mosás mellett a vasalás is hozzájárulhat ahhoz, hogy a textíliákon megmaradó baktériumok száma a lehető legalacsonyabb legyen.

Képek: Getty Images Hungary

Állítsd be a Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Femina!

• ágynemű
• mosás
• ágyneműhuzat cserélése
• higiénia
• vasaló
• Otthon