A 4 legfontosabb változás az új adótörvényben

2009-re jelentősen módosulni fog a társasági adó, a személyi jövedelemadó és a járulékokra vonatkozó szabályozás, és lista készül a jó adósokról is.
De mit is jelent mindez pontosan, és mennyit húznak ki ismét a zsebünkből - vagy éppen tesznek bele?

Változik a törvény és az adózás rendje

A törvényalkotók egyik fő célja a feketegazdaság visszaszorítása lenne, amit az ellenőrzés és bírságolás szabályainak szigorításával szeretnének elérni.

Fontos elemként jelennek meg ezen kívül az adózók adminisztratív terheinek csökkentését célzó módosítási javaslatok is. A tervezet szerint a magánszemélyek a munkáltatói adó-megállapítást ezentúl az adóévet követő év január 31. napjáig kérhetik - ez a dátum korábban minden év február 15-e volt. A tervezet értelmében a munkáltató ezentúl kérésre köteles lenne elkészíteni a munkavállaló bevallását.

Fontos változás lenne az is, hogy a kormánytervezet az APEH adó-megállapítása helyett jövőre egyszerűsített bevallás néven új jogintézményt vezetne be azon adózók részére, akiknek kizárólag a munkáltatójuktól származó jövedelmük van. Az ő bevallásukat ennek megfelelően az adóhatóság állítaná össze, a rendelkezésére álló adatok alapján.

Elegendő lesz egy elektronikus űrlap is

Az adózónak arról az időszakról, amelyben elszámolási kötelezettsége nem keletkezik, a korábbi nullás igazolás helyett a jövőben elég lesz majd egy elektronikus űrlapon nyilatkoznia. Ez kétségtelenül egyszerűsítené a folyamatot, hiszen az űrlap szabályos bevallásnak minősül, de nem árt odafigyelni, mert valótlan tartalmú nyilatkozat esetén az adózó természetesen ez esetben is mulasztási bírságra számíthat.

Módosul a személyi jövedelemadó és a különadó

A Deloitte adószakértője kiemelte, hogy a tervezet szerint a 18%-os adókulcs sávhatára 1,7 millió forintról 2 millió forintra nőne.

Az adó-jóváírásra vonatkozó irányadó rendelkezések nem módosulnak, az összevont adóalapot terhelő adókötelezettséget csökkentő adókedvezmények fennmaradnak, megszűnnének viszont az összegszerű egyedi korlátozások. Új elem, hogy a jövőben a háztartással kapcsolatos szolgáltatásokkal, így például a lakásfelújítással vagy a háztartási nagygépek karbantartásával, javításával összefüggésben is érvényesíthető lesz az adókedvezmény.

A különadózó jövedelmek esetében lényegi változás, hogy a 35%-os osztalékadó megszűnne, hiszen a tervezet 10%-os vagy 25%-os adómértéket ír elő.

Változik a járulékok mértéke is

Veszprémi István azt is elmondta, hogy a minimálbér kétszeresét meg nem haladó járulékalap után jövő év április 1-jétől 26,5%-ra csökken a foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke. A minimálbér kétszerese fölötti jövedelemrész után változatlanul 29%-ot kell majd fizetni. A munkaadói járulék mértéke a minimálbér kétszeresét meg nem haladó járulékalap után 1,5%, a minimálbér kétszerese fölötti jövedelemrész után pedig változatlanul 3% lenne a tervezet értelmében.

A tervezet alapján a jelenlegi közteher-alapok is változnak. Ez azt jelenti, hogy a munkaadói járulék és a szakképzési hozzájárulás alapja a munkaadói tb-járulék alapja, a munkavállalói járulék alapja pedig az egyéni egészségbiztosítási járulék alapja lesz.

Lista készül a jó adósokról is

Mint ahogy Veszprémi Istvántól, a Deloitte adótanácsadási üzletágának szakértőjétől megtudtuk, a tervezet módosítja a közbeszerzéshez kapcsolódó felelősségi szabályokat is. Ezzel párhuzamosan létrejönne egy pozitív adóslista, vagyis a köztartozás nélküli adózók adatbázisa, amelybe az adózó, bizonyos feltételek teljesítése mellett, kérheti a felvételét az adóhatóságtól.

A tervezet értelmében közbeszerzéseknél ezentúl a 200 ezer forintos összeg lenne az a határ, amely feletti kifizetés esetén nemleges nullás együttes adóigazolást kellene bemutatnia az adózónak, és erre csak azoknál a személyeknél nem lenne szükség a jövőben, akik szerepelnek a már említett pozitív adóslistán.

• munkahely
• pénz
• hitel
• adókedvezmény
• törvény
• lakás- és pénzügyek
• Otthon