Kié lesz a lakás, ha váltok?

A néhány hete elfogadott új Polgári Törvénykönyv többfajta rendezési lehetőséget is biztosít a feleknek, hogy a válás után ne kényszerüljenek továbbra is együtt lakni.

Emellett igyekszik arra ösztönözni a feleket, hogy a lakáshasználatot a közös vagyon megosztásával együtt rendezzék - természetesen akkor, ha ez lehetséges. A törvény egyben a visszaéléseket is igyekszik megakadályozni.

A válás önmagában nem elég

Törvénybe iktatták a bírói gyakorlatban kialakult azon jogtételt, hogy a házasság felbontása önmagában nem szünteti meg a lakáshasználati jogot, még akkor sem, ha azt csak házastárs jogcímen használták. A használat jogának megszüntetéséhez a jövőben ilyen tartalmú szerződés kell, illetve a bíróság döntése.

Szerződésként egyébként - a változások alapján - az életközösség megszűnése utáni, alakszerűséghez nem kötött bármilyen megállapodás elfogadható. Ha például önkéntesen, a visszatérés szándéka nélkül elköltözöl az otthonotokból, akkor ezt a ráutaló magatartást a szerződéses akarat kinyilvánításaként értékelhetik.

Vége a visszaélések korának

A lakáshasználat megosztásának a jelenleginél szélesebb körű mellőzésére ad lehetőséget az új Polgári Törvénykönyv akkor, ha a házastársak vagy egyikük több ingatlannal rendelkezik, vagy valamelyikük már elköltözött.

Az ügyvédi szerződéskötési gyakorlatban általános az a megoldás, hogy ilyen esetekben a közös lakás használatának megosztása az elvált házastárssal nem kötelező. Ez családvédelmi szempontból is kívánatosabb, mint a társbérletszerű további együttlakás.

A módosítás a bíróság számára akkor teszi lehetővé az egyébként arra alkalmas lakás osztott használatának mellőzését, ha a feleknek van egy másik közös - vagy az egyik félnek egy másik saját -, beköltözhető vagy beköltözhetővé tehető lakása ugyanabban a városban. A törvény tehát egyben azt is megakadályozza ezzel, hogy bármelyik fél kiadja a korábban nem használt ingatlant annak érdekében, hogy a másik fél fedél nélkül maradjon.

Külön szobában, egy fedél alatt

Az új kódex különválasztja a rendezési módokat attól függően, hogy a lakást addig közös jogcímen vagy egyikőtök kizárólagos jogcíme alapján használtátok. Az előbbi esetben a főszabály változatlanul a lakás használatának megosztása, amit a bíróság a jelenleginél rugalmasabb feltételekkel rendelhet el - vagy mellőzhet.

A használat megosztására sor kerülhet akkor is, ha a lakás kisebb átalakítással, de a megosztásra alkalmassá tehető. A költségeket a megosztást kérőnek kell megelőlegeznie, arról azonban, hogy véglegesen kit terhel, a bíróság dönt. A használat megosztása konkrétan a társbérlethez hasonló helyzetet teremt: az egyes, a bíróság által meghatározott lakószobákat és helyiségeket kizárólagosan, más helyiségeket közösen vagytok jogosultak használni.

Ha nem alkalmas az ingatlan

Amennyiben a lakás nem alkalmas a megosztásra, a bíróság elköltözésre kötelezheti az egyik felet. Hogy melyiket, az attól függ, hogy kinek a jogcímén laktátok az ingatlant. Ha közös volt, akkor a bíróság a döntésnél figyelembe veheti a feleknek az ügyben tanúsított addigi magatartását, de sokat nyom a latba egy másik, valamelyik fél birtokában lévő, lakható ingatlan, illetve az, hogy kinél helyezik el a kiskorú gyermeket.

• lakás
• válás
• törvény
• lakás- és pénzügyek
• Otthon