A 4 legfeleslegesebb konyhai eszköz

Alaposan vedd szemügyre a konyhád, és légy őszinte magadhoz: valóban szükség volt egy csirkés időzítőre is a malacos mellé ahhoz, hogy biztosan ne felejtsd a húst a sütőben?

És az edényfogó? Nem az, amit amúgy is használsz, hanem amelyiket csak azért vettél meg, mert olyan jópofa volt, bár gyorsan kiderült róla, hogy használhatatlan...

Mielőtt azonban rádöbbennél, hogy havonta több ezer forintot költesz tulajdonképpen hasznavehetetlen vagy könnyedén pótolható dolgokra, eláruljuk: nem vagy egyedül vele. Hogy ez valamilyen női dolog vagy sem, nem tudni, mindenesetre a femina konyhájában is akad néhány felesleges dolog.

Az abszolút nyertes: világító elektromos borsőrlő

Igen, tudjuk, a bors is akkor ízesíti a legjobban az ételt, ha frissen őrölve adjuk hozzá. Egy magára valamit is adó háziasszony ezért legalább két borsőrlőt tart a konyhában, hiszen nem tudni, hogy mikor romlik el az egyik, vagy mikor tünteti el a gyerek valahol a lakásban. Na de valóban megerőltető manapság olyan borsőrlőt használni, amelyik egyszerű kézi tekergetéssel zúzza porrá a fűszert? Ha ízületi problémákkal küzdesz, akkor még megértünk, ellenkező esetben azonban igencsak kétségbe vonható a létjogosultsága az elektromos változatnak, főleg akkor, ha azt a tervezői egy extra tulajdonsággal is felruházták: a tetején lévő gomb megnyomásával nemcsak borsot őröl, hanem meg is világítja a fűszerezendő ételt! Éjszakai baglyoknak, akik hajnali kettőkor kívánnak rá egy jó bográcsgulyásra, kiváló ajándék lehet, de tökéletesen funkcionál zseblámpaként is, előtte azonban érdemes kiüríteni...

Holtversenyben szintén az első helyen: egyszer használatos dugóhúzó

Egy finom, ám dugóval szorosan lezárt palackban szemező bor késztetett minket arra, hogy a legközelebbi áruházban beszerezzünk végre egy normális dugóhúzót. És ha már befektetünk, gondoltuk, fektessünk be egy valóban megbízhatónak tartott márkába. Így esett a választás annak a bizonyos, évtizedek óta konyhai eszközöket gyártó német cégnek a termékére, amellyel szinte minden hipermarketben találkozni. És ha már vásárolunk, vegyünk valami különlegeset: például egy olyan dugóhúzót, amelyet könnyedén becsavarhatunk a dugóba, annak kihúzásához pedig csupán a dugóhúzó végét kell néhányszor megtekernünk.

Be is csavartuk, meg is tekertük, és sikerült is eltávolítanunk a dugót, a gondot csak az jelentette, amikor vissza szerettük volna zárni az üveget. A dizájnos, igazán modern dugóhúzónk ekkor beadta az unalmast, kiderült ugyanis, hogy a vége valóban tekerhető, de csak az egyik irányba. Amikor a dugót szeretnénk eltávolítani róla, egyszerűen alkatrészeire esik, a dugó pedig kizárólag hosszú órákig tartó faragás eredményeként választható le róla.
Hogy egy egyszer használatos eszközzel volt-e dolgunk, vagy a kapitalizmus egy újabb csapdájába estünk bele - újabb dugóhúzót voltunk kénytelenek ugyanis beszerezni -, nem tudni, mindenesetre tanulság, hogy nem minden az, ami használható dugóhúzónak látszik.

A dobogó második fokán: a hőre olvadó műanyag krumplinyomó

Ki ne szeretné a krumplit, főleg akkor, ha vajjal és némi tejjel finom pép formájában kerül az asztalra? És ki ne esne bele abba a csapdába életében legalább egyszer, hogy a már jól bevált, bár kissé kopottas, még a nagymamától örökölt krumplinyomóját lecseréli egy szép sötétszürke műanyag változatra? Hiszen manapság a műanyag virágkorát éli, nincs olyan tárgy, amelyet ne lehetne elkészíteni belőle - meg egyébként is jobban illik a konyhában uralkodó árnyalatokhoz.
Az ember lánya azonban naiv, és azt gondolja, hogy a konyhai eszközöket nem hőre lágyuló műanyagból készítik. Dönt, elszalad a boltba, vásárol, és néhány órán belül már a vadonatúj krumplinyomóval igyekszik pépesre törni az ebédnek valót - ha tudná. A nyomó ugyanis nem hagyja magát beleveszni a krumpliba, inkább a rumba alaplépéseire igyekszik megtanítani. Végül győz a krumpli, műanyag-kor pedig ide vagy oda, marad a nagymama jól bevált nyomója a fiókban.

A harmadik helyezett: az elektromos kenyérvágó kés

Lassan már nehéz eldönteni, hogy mi, nők kényelmesedünk el annyira, hogy minden eszközből szükségünk van az elektromos változatra is, vagy a gyártók gondolják úgy valamiért, hogy mindenképpen meg kell kímélniük minket a fáradalmaktól. Mindenesetre be kell látnunk, hogy olyan világban élünk, ahol egyetlen gombnyomással tisztává varázsolhatók a ruhák, megfőzhető az ebéd, és ahol még a kenyér szeletelését is megoldják helyettünk. De nézz magadba mélyen! Mikor fogalmazódott meg benned elsőként a gondolat, hogy a kenyér szeletelésével értékes időt spórolhatsz meg, ha azt elektromosan végzed? Biztosak vagyunk benne, hogy pontosan abban a pillanatban történt, amikor az elektronikai üzletek polcai tele lettek a kenyérvágó késekkel. És hogy miért csak akkor?

Mert az elektromos kenyérvágó kés egyike azon felesleges konyhai eszközöknek, amelyekkel csak a villanyszámlát gyarapíthatod, hiszen nézz körül, és lásd be, hogy az előre szeletelt kenyerek korában élünk, ahol nemhogy elektromos kenyérvágóra, de még a hagyományos késre sincs tulajdonképpen szükség.

Nem is beszélve arról, hogy nincs az a nő, aki a kenyérvágáshoz szükséges mozdulatairól le tud mondani, még akkor is, ha azokat az elektromos kenyérszeletelés egyáltalán nem kívánja meg. Bizonyára ez is ugyanolyan genetikailag kódolt mozdulat, mint az, amelyik eredményeképpen a legszükségtelenebb tárgyak a kosarunkban landolnak hónapról hónapra...

• dekoráció
• lakberendezés
• tárgy
• konyha
• konyhai eszköz
• Otthon