3 jel, hogy ólmos festék van a lakásban: így orvosold a bajt!

Ugyan ma már jóval korlátozottabb az ólom használata, de néhány évtizede még gyakran alkalmazott anyag volt az építkezéseknél, készítettek belőle vízvezetékcsövet, de többek között a benzin és a festék adalékanyaga is volt. A gázolajból vagy a festékekből származó ólom a talajba jutva évekig jelen lehet a környezetben, de az akkumulátorok, sőt, egyes konzervdobozok is veszélyforrást jelenthetnek.

Korábban a korrózióvédelem szempontjából volt nélkülözhetetlen az ólom használata a fémfelületeknél: a rozsdásodást gátló pigmentek ionokat juttatnak az oldatba, amely behatol a bevonati filmbe, a pigmentek reagálnak a fémmel, amelynek a felületén így kialakul a védőréteg. Ugyan ma már nem kell attól tartanod, hogy a frissen vásárolt festék ólommal szennyezett, de a korábban falra került festékréteg még így is veszélyes lehet, ezért figyelj a jelekre!

Pozitív ólomteszt

Már léteznek olyan tesztmódszerek, melyekkel te is megállapíthatod az ólom jelenlétét. Az egyszer használatos ólomellenőrző tamponrudak segítségével például bármilyen felületen könnyen kimutatható az ólomtartalom: ha az ellenőrző anyag észleli az ólom jelenlétét, a tampon színe azonnal élénk rózsaszínre vált. Maga az ellenőrző anyag egyébként szagtalan, eldobható, és nem hagy foltot, az ellenőrző folyamat alig fél percet vesz igénybe, az eredményeket pedig egy tesztellenőrző kártya igazolja.

Tünetek a háziállaton

A leggyakoribb veszélyforrás a régebbi házak felújításánál keresendő: a régi festékréteg lekaparásakor a festék lepereg és széttörhet, ilyenkor pedig nagy eséllyel kerülhet a levegőbe az ólompor, belélegezve már támad is.

Ráadásul a lehámlott rétegre ráharaphatnak a kíváncsi háziállatok, ami elég is ahhoz, hogy nagyobb koncentrációban kerüljön a szervezetükbe a mérgező anyagból.

Ezért, ha hányás, étvágytalanság, hasmenés, izomremegés vagy a koordináció hiánya lép fel a kutyánál, vagy hirtelen viselkedésbeli változás, azonnali orvosi segítség kell, az állatorvos célzott vizsgálatokkal már meg tudja állapítani, ha ólommérgezésről van szó. De nemcsak a festék, más építőanyagok is lehetnek források, egyes forrasztóanyagok, gittek és tömítőanyagok is magas ólomtartalommal rendelkezhetnek.

Tünetek az embereken

Már kis mennyiségnél - 10 mikrogramm/deciliter - is okozhat szervi károsodásokat: agykárosodás, magasabb ólomszintnél vese- és idegrendszeri károsodás léphet fel. Gyerekeknél a mérgezésre utaló tünet lehet a vérszegénység, lassult izom- és csontnövekedés, halláskárosodás, tanulási zavar, idegrendszeri és vesekárosodás, mozgáskoordinációs zavar, beszédzavar vagy magatartási zavar. Felnőtteknél pedig szürkehályog, emésztési zavarok, magas vérnyomás, memóriazavar vagy idegrendszeri tünetek alakulhatnak ki.

Ezt tedd, ha felfedezted

Ugyan az ólomtartalmú festékeket 1978-ben betiltották, ha régi házban élsz, és aggódsz az ólomtartalom miatt, a lakást mindenképpen mutasd meg egy profi festőnek, ne egyedül vedd fel a harcot ellene. Az ólomtartalmú felületeket egyébként célszerű bevonni egy vékony réteg ólommentes festékkel, de megoldás lehet az is, ha tapétával, falburkoló lemezzel vagy szigetelőanyagokkal feded be az érintett felületet.

Volt hasonló probléma a lakásodban?

• veszélyes anyagok
• lakás- és pénzügyek
• Otthon