Vallás - szeretet

Idén - szokatlan módon - éppen december 24-re esik az egyik legnagyobb zsidó ünnep, a hanuka első napja. Ez utóbbit a nép ajka zsidó karácsonyként is szokta emlegetni, bár valójában nincs köze a karácsonyhoz - egy, a zsidó történelemben ritkaságszámba menő győztes szabadságharcra, illetve ahhoz kapcsolódóan egy valódi csodára emlékeztet, amely i. e. 165-ben, kiszlév hónap 25. napján esett meg.

Ekkor foglalták vissza egy Mattatiás nevű zsidó pap leszármazottai, a makkabeusok a jeruzsálemi templomot a hódító szír görögöktől. Mindezek után meg is kellett volna tisztítaniuk, aminek a menóra meggyújtása is része. Ehhez azonban csupán egy kisebb kanna kóser, azaz a főpap hitelesítő pecsétjével ellátott olaj állt rendelkezésükre, ami az előírt nyolc helyett csak egy napra lett volna elegendő. Ám valamiféle csodának köszönhetően a kevéske olaj nyolc napig kitartott, így a templomot az előírásoknak megfelelően újra Isten szolgálatába állíthatták.

Bár két különböző történeten alapul, nem kevés hasonlóság is akad a keresztény és a zsidó ünnep között. A hanukai gyertyagyújtásnak az emlékezésen kívül más szerepe is van: a fény által melegséggel tölti meg az otthonokat és a szíveket, e tekintetben tehát semmiben sem különbözik a karácsonyi gyertyagyújtástól. Vagy ahogy karácsonykor, hanuka alkalmával is szívesebben és bőkezűbben adakoznak az emberek.

A két ünnep idei egybeesése akár valamiféle szimbolikus jelentőséggel is bírhatna. Hiszen a szeretet nem felekezetfüggő, és ugyanez fordítva is igaz: alapvetően minden vallás az emberi lélek tökéletesítéséről szól, ami éppúgy magában foglalja a megértést és az elfogadást, mint az igazságosságra való törekvést és általában a jó cselekedeteket. Itt említhetjük meg a Krisna-tudatú hívőket is, akik az advent és karácsony jegyében a szokásosnál is több élelmiszert osztanak a rászorulóknak. Holott náluk ez az ünnep ismeretlen - van viszont szintén decemberben úgynevezett dívali, vagyis hindu újév, ami Ráma királyfinak a sötétség felett aratott dicsőséges győzelmét idézi meg, felragyogtatva az életerő és a tudás fényét, és becsalogatva a szeretetet az otthonokba.

És van, ahol most nem ünnepelnek, sőt - és nem azért, mert az ő vallásukban éppen nincs ilyesféle alkalom. Mint köztudott, a szíriai Aleppo régóta ostrom alatt áll, ami finoman szólva is ellehetetleníti a semmiről sem tehető civil lakosságot. A helyzet folyamatosan változik, annyi azonban biztos, hogy azok, akik nem tudtak vagy nem akartak elmenekülni, most a legkülönbözőbb szenvedéseken mennek keresztül: sem a víz, sem az élelem, sem a megfelelő orvosi ellátás nem biztosított számukra. Már egy kevéssel is jelentősen támogathatjuk a Szíriában dolgozó humanitárius civil szervezetek munkáját a Nemzetközi Vöröskereszt, a Save the Children vagy a Doctors without Borders oldalára kattintva. Vallástól függetlenül.

Fotó: http://www.siparent.com/2015-christmas-tree-menorah-lightings/, http://www.independent.co.uk