Facebook: te hányszor lépsz fel egy nap? Így csökkentsd az átlagod!

Mark Zuckerberg 2004-es találmánya őt magát a világ 16. leggazdagabb emberévé tette - a Forbes magazin idei felmérése szerint. Bennünket pedig megajándékozott egy kiapadhatatlan kommunikációs csatornával.

A Facebook a világ legjobb helye! Ha osztálytalálkozót szervezel, vagy, ha babafotókat szeretnél megmutatni az ismerőseidnek, de egyébként...

Egyébként egy virtuális tér, ahol boldog születésnapot kívánhatsz a barátaidnak anélkül, hogy fel kellene hívnod őket. Egy hely, ahol az emberek úgy, illetve sok esetben csak azért beszélgetnek, hogy azt mások is lássák.

Persze, gonosz vagyok. Mellesleg: én is használom, azért tudom. Munka közben ezzel pihenek, rendre elhiszem, kikapcsol majd. Aztán 10 perc után mindig rájövök, mennyivel több értelme lett volna két elvégzendő feladat között inkább sétálni kicsit, vagy kinyújtóztatni a tagjaimat.

A Facebook az a hely, ahol a cikkeket nem olvassák el, csak lájkolják - így az ismerősök számára világos lehet: foglalkozol sporttal, művészettel vagy éppen politikával.

Egyébként nem ítélkezem: én sem olvasom el őket. Belekezdek öt cikkbe, amiket végül nem fejezek be, mert valami mindig eltereli a figyelmemet, tovább ugrok, nincs időm elmélyedni semmiben, információmorzsákat kapok.

Végül - nem túl meglepő módon - azt érzem, tele van a fejem be nem fejezett mondatokkal, agyamban egymást kergetik az ismerősök ismerőseinek esküvői fotói, a Coelho-féle háromszavas életbölcsességek, az ’Ezt nézd meg’ felkiáltással kezdődő bizarr állatos videók, és úgy általában a tökéletesen haszontalan félinformációk.

Tanakodom már egy ideje azon, hogy mit is lehetne tenni a helyzet ellen. Első lépésként pár hónapja elkezdtem módszeresen szelektálni az ismerőseim között - ez úgy tűnik, segít kicsit. Nem szakítok meg kapcsolatokat, de igyekszem mind jobban kihasználni a hírfolyamban megjelenő posztok jobb felső sarkában szerényen megbúvó kis nyilacskát. Erre kattintva szédületes lehetőségek tárulnak elém: kevesebb bejegyzést láthatok a jövőben az adott - szükségtelenül aktív - ismerősömtől, esetleg egyáltalán semmilyen idegölő megosztást nem kell olvasnom tőle.

Bár a legkézenfekvőbb megoldás kétségkívül az volna, ha egyszerűen nem lépnék be. Állítólag működik a dolog: több ismerősöm is életben maradt már regisztráció nélkül - velük kénytelen vagyok telefonon és személyesen tartani a kapcsolatot. Persze az ilyen jellegű drasztikus lépéseket alaposan meg kell fontolni... Egyelőre annyit ígérek: a héten csak akkor jelentkezem be, ha dolgom van. Majd figyeljétek, láttok-e!

• facebook
• függőség
• számítógép
• internet
• Lélekprojekt