Rejtélyes ház a Balatonnál: időnként teljesen megváltozik

Először izgalmas, aztán unalmas, majd ismét izgalmas. Hogy lehet ez? Mi változik valójában?

Tizenegynéhány éve még nem tudtam, mennyire fogom értékelni egyszer, hogy a szüleimnek van egy unalmas helyen egy unalmas kis háza, ahová bármikor le lehet menni, hogy az embernek az órájára se kelljen néznie. Most már tudom. Nagyra.

A szülőkkel nyaralni elképesztően jó dolog volt. Minden nap mentünk a strandra, ott töltöttük a napot, kaptunk Cerka jégkrémet, labdáztunk a vízben, este pedig a szalonnasütés előtt bringáztunk egy nagyon. Úgy nagyjából 15 éves koromig élveztem is ezt, amikor is kissé kínossá vált, hogy a szüleimmel strandoljak. Voltunk olyan szerencsés helyzetben, hogy saját nyaralónk volt, így magától értetődött, hogy minden évben a Balatonon töltünk némi időt.

Persze ilyen korban az ember jobban vágyott a városi civilizációra, mintsem egy nem túl mozgalmas nyaralóövezet nyújtotta magányra. A napok így végtelen agóniának tűntek, amikor már harmadszor fordítottam meg a kazettát a walkmanemben, szívesen jöttem volna vissza a városba.

Nem is nagyon értettem, mi szükség van nyaralóra, hiszen végtelenül unalmasan, eseménytelenül telnek el azok a nyári hetek, amikor ott vagyunk. Nem sokkal ezután el is maradtam a családi nyaralásokról, inkább a várost és a pörgést választottam. Akkor még nem gondoltam, hogy egyszer még jól fog jönni, hogy szüleim értik a lényeget, és megtartják a házat.

Amikor az ember felnő, ideje nagy részét pedig már nem - csak - azért tölti a városban, mert ott mindig van mit csinálni, hanem azért is, mert muszáj ott tölteni, felértékelődik, ha egy olyan unalmas, eseménytelen helyre tud menni, mint ahol szüleim nyaralója áll. Ha pár napot, vagy akár egy hetet úgy tudok eltölteni ott, hogy egész nap nincs dolgom, nem nézek az órára, csak vagyok, és azt teszem, amihez épp kedvem támad.

Szüleimmel utoljára két éve voltam a házban egyszerre, hosszú-hosszú szünet után. Arra kellett azonban rájönnöm, hogy nem olyan már, mint régen. Hogy mi változott? Ugyanúgy nem történik semmi, csend van, minden áll, főleg az idő, tehát nem a körülmények változtak. Csak én.

Fotó: hajó: Wikipedia.org/Balaton, feltöltő: Sunion

Ezt is szeretjük