Senki sem tudja, hányan voltak a valóságban: a betlehemi királyok legendájában rengeteg a fordulat

Mindenki ismeri a történetet, ahogy a három napkeleti bölcs egy fénylő csillag segítségével rábukkan a zsidók újszülött királyára, és ajándékokkal hódol neki. 

A Biblia azonban ebből a meséből mindössze annyiról tesz konkrét említést, hogy bölcs emberek meglátogatták Jézust Betlehemben. Sem csecsemő, sem jászol, sem Gáspár, Menyhért és Boldizsár nem szerepelnek az eredeti történetben.

Valóság vagy mese?

A napkeleti bölcsekről csekély információval rendelkezünk: a négyből egy evangélium tesz csak említést róluk. Máté evangéliumából azonban csak néhány általánosságot tudni meg, a többi, ma konkrét tényként kezelt adat csak találgatás és mese. 

A betlehemi csillag

Az első felbukkanó, kétes megállapítás, miszerint a bölcsek egy fényes csillagot követve jutottak el Betlehembe, akárhonnan is jöttek, a csillag pedig pontosan megmutatta, hol tartózkodik a szent család. Johannes Kepler magyarázata szerint szó sincs hullócsillagról: a Szaturnusz és a Jupiter húszévente ismétlődő együttállása a Halak csillagképben éppen Jézus születésekor is aktuális volt, így valószínűsíthető, hogy nem egy mozgó égitestet, hanem egy hármas együttállást követve érkeztek a mai Izrael területére a messziről jött idegenek. Na de honnan? A napkeletről érkezett bölcsek meghatározást többféleképp is értelmezték, a kínai keresztények körében például felkapott elmélet, hogy a keleti bölcsek valójában kínai tudósokat takarnak, akiket a Han-dinasztia vezető csillagásza, Liu Sang vitt Izraelbe. Az ajándékok alapján azonban ez a teória nem túl valószínű: az arany, a tömjén és a mirha jellegzetesen arab területről, feltehetően a mai Szaúd-Arábiából, Irakból, Iránból vagy Jemenből származnak. 

Miért pont három?

A bölcsek három királyokként való említése Krisztus születése után bő háromszáz évvel kezdett elterjedni, de nem volt ritka a négy, hat vagy a tizenkét látogató megjegyzése sem. A szír-arám, illetve az örmény egyház egyöntetűen 12 látogatót mond, de több elképzelés létezik arra is, ami a hármas számot támasztja alá, azonban ezek sem tényeken, inkább feltételezéseken alapulnak. 

Az a hipotézis, hogy a háromféle ajándék három személytől származik, logikus, de nem kezelhető tényként. Tertullianus kortársa, Órigenész alexandriai teológus konkretizálta először a bölcsek számát háromban, bár az arany, a tömjén és a mirha nincs számszerűen személyhez kötve, jelentőségük azonban megmagyarázható az isteni lét három méltóságával: az arany királyságára, a tömjén istenségére, a mirha emberi mivoltára utal. A három név eredete teljesen ismeretlen: egy 6. századi írásos emlékben olvashatunk róluk először Gáspárként, Menyhértként és Boldizsárként. A 14. századi világnézet szerint a földet három kontinens alkotta, ez pedig szintén összecseng a bölcsek hármas számával, jelképezve azt, hogy az egész világ leborult Isten fiának hatalmassága előtt.

Az emberi lét három életszakasza, a fiatalkor, a felnőttkor és az időskor is megjelenik az agg, az érett és az ifjú látogató megjelenítésével, amivel a 10. század utáni illusztrációk nagy részében találkozhatunk. Egy 2-3. századi teológiai író, Órigenész egyik értekezésében a filozófia három ágával, a logikával, a természetfilozófiával és az erkölcstannal vonta párhuzamba a királyokat. A szentháromság szintén a legkisebb páratlan prímszámhoz kötődő hagyományt erősíti, így a királyok mind a képzőművészetben, mind a betlehemes játékban három alakként vannak ábrázolva.

Királyok?

Máté evangéliuma egy szóval sem céloz a messziről jött látogató pozíciójára. Az Ószövetség két ízben említést tesz a Megváltót csodáló embertömegről, Ézsaiás próféta könyvében és a Zsoltárokban is felmerül, hogy királyok is leborulnak majd előtte, de a betlehemi látogatókkal való párhuzamba vonás ettől függetlenül feltételezés marad. Az eredeti szövegben Máténál magoi-ként olvasni róluk, ami a mágus szó megfelelőjeként valószínűleg a perzsa papság magas rangú kasztjára utal, nem királyra. 

Újszülött kisded?

A történetből nem derül ki egyértelműen, hogy az újszülött csecsemőnél tették-e tiszteletüket, vagy már egy felcseperedett kisgyermeknél. Habár nagyon szépen hangzik a mesében, hogy a csillagot követve napkeletről odaértek a kisded születésére, a valóságban közel 1200 kilométert kellett megtenniük teveháton, ráadásul ajándékokkal megpakolva. Ez a távolság pedig kivitelezhetetlen lenne a csillagok együttállásának megjelenésétől a születésig. Akik viszont valóban ott lehettek a nagy pillanatkor, azok a falu környékén tanyázó juhászok, ám a történet sokkal szebben cseng úgy, hogy velük együtt a három bölcs is odaért. A történet eredeti szövege továbbá nem jelenti ki kizárólagosan, hogy egy istállóban történt az ajándékozás, csak azt, hogy Jézus otthonában - ez pedig könnyűszerrel értelmezhető a házként is, ahol a keresztények Messiása felcseperedett. 

A hit ereje

A mai keresztény vallás a rengeteg kérdés ellenére tiszteli a három bölcset, akik félretéve nagyságukat, meglátogattak egy istállóban született kisdedet, királyhoz méltó ajándékokkal elhalmozva őt. Történetük a megtérés csodálatos példáját nyújtja a hívők elé, hiszen a látogatásuk után ahelyett, hogy ígéretükhöz híven visszatértek volna a Jézus vesztét kívánó Heródeshez, egyes források szerint megkeresztelkedtek, és mély vallásosságban éltek, mígnem vértanúhalált haltak. 

Készíts betlehemest!

Bár sok az ellentmondás, a jól megszokott, hangulatos betlehemes készítéséről ne mondj le: jó móka az egész családnak, és kedves dekoráció a gyerekszobába.

• három királyok
• biblia
• napkeleti bölcsek
• legenda
• valóság
• karácsony 2018
• Karácsony