Hamis mézet vettél, vagy valódit? Így ellenőrizheted a minőségét

A mézes sütemény, mézes lepény az egyik legősibb édesség, a ma a karácsonyi hagyományok szerves részét képező mézeskalács pedig a 19. század óta számít népszerűnek az ajándékozás terén. Mindez a benne rejlő méz szimbolikus és kultikus jelentőségének is köszönhető, ugyanis az az ünnep örömét, a bőséget és az áldást jelképezi.

A karácsonyi készülődés során persze nem csak a mézeskalácsba kerülhet méz, de más édességekbe vagy épp főételekbe is, nem beszélve arról, hogy a téli időszakban milyen egészséges segítségével ízesíteni a forró italokat, teákat. 

Az a megannyi jó tulajdonság azonban, mely a hamisítatlan, valódi mézet jellemzi, többek közt a hasznos tápanyagok, enzimek és bioaktív vegyületek sokasága, a hamisított termékekből többnyire hiányzik, ezért is fontos tisztában lenni azzal, milyen szempontokat érdemes figyelembe venni a vásárlás során.

Mitől méz a méz?

A méhek által előállított méz alapanyaga a nektár, és a Magyar Élelmiszerkönyv szerint elsődlegesen különféle cukrokból, túlnyomórészt fruktózból és glükózból, valamint egyéb anyagokból, szerves savakból, enzimekből és a begyűjtött mézben lévő szilárd részecskékből áll. 

Az emberi fogyasztás céljára készült termékekben a mézhez más élelmiszer-összetevő, -adalék és egyéb anyag nem adható hozzá, a méznek az összetételétől idegen szerves vagy szervetlen anyagoktól mentesnek kell lennie, nem lehet idegen íze vagy zamata, savtartalmát sem lehet mesterségesen megváltoztatni, és természetes alkotóelemeit kivonni sem lehet belőle. 

Színe változatos lehet, a csaknem színtelentől a sötétbarnáig terjedhet, állata jellemzően folyékony vagy sűrűn folyó. Részben vagy egészben kristályos is lehet, íze és aromája pedig a növényi eredettől függ.

Hogyan hamisítják a mézet?

A magyarországi méhészet rendkívül hosszú történelemre tekinthet vissza, és világszerte elismert, nem véletlenül beszélnek azonban arról a szakértők, hogy napjainkra minden eddiginél komolyabb kihívásokkal néz szembe, köszönhetően az kiszámíthatatlan időjárásnak, a környezetszennyezésnek, a méhek fogyatkozásának, nem utolsósorban pedig a boltok polcain sorakozó olcsóbb import termékeknek, melyekkel kapcsolatban az aggályok közt gyakran a hamisítás is felmerül.

A méz a világ egyik leggyakrabban hamisított élelmiszere, a megtévesztéshez pedig a leggyakrabban cukor- vagy rizsszirupot használnak, akár a mézhez keverve, akár úgy, hogy a méheknek adják táplálékul. Emellett vízzel is hígíthatják a terméket, illetve mikroszűrést is alkalmazhatnak, kivonva a mézből a lényeges anyagokat, egy mesterségesen előállított szirupot létrehozva, melyet az adott hely virágainak pollenjeivel kevernek. 

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerint a hamis méz akár szennyezett és az egészségre káros is lehet, emellett olyan alapvető tápanyagok hiányozhatnak belőle, melyek a méz lényegét jelentik. Komoly probléma, hogy az import mézek esetében nem szükséges a származási országot feltüntetni, csupán azt, hogy az Európai Unióból vagy azon kívülről származnak-e - sokan nem is tudják, hogy kínai mézet vásárolnak -, nem véletlen, hogy a szakmai szervezetek folyamatosan szorgalmazzák a szigorúbb szabályozást.

Így lehet felismerni a hamis mézet

A termékek minőségi követelményeit és összetételét rendszeresen ellenőrző NÉBIH információi szerint hazánkban a legkönnyebb az akácmézet hamisítani, ez ugyanis kevéssé számít markáns ízvilágúnak, alacsony a pollentartalma, és nem hajlamos a kristályosodásra sem.

Ez utóbbi ugyanis a hamisítatlan, valódi méz jellegzetes tulajdonsága, melyet sajnos sokan tévesen épphogy a rossz minőséggel azonosítanak. A méz ikrásodása, kristályosodása természetes folyamat, ugyanis az egy túltelített cukoroldatnak tekinthető a benne lévő fruktóz és glükóz mennyisége alapján.

Ha egy akácméz kristályos, a NÉBIH szerint nagyobb arányban tartalmaz egyéb virágokból származó mézet, míg például a sötétebb napraforgóméz szinte mindig kikristályosodik. Bár a mézek különféle ízűek és színűek lehetnek, a kristályosodás mellett a megjelenés alapján is könnyebben kiszűrhetők a hamisítványok. 

A valódi méz mindig nyúlósabb állagú, nehezebben folyik, gyanús lehet a szokatlanul világos szín, a jellegtelen íz, illetve az is, ha túl könnyen oldódik hideg és meleg folyadékban is, a valódi méz ugyanis jellemzően leülepszik a csésze aljára. Gyanú esetén érdemes lehet a papírpróbát is bevetni, a túl folyós, vízzel hígított méz ugyanis könnyen és gyorsan átnedvesíti azt.

Az intő jelek közé tartozhat, ha túl homogén vagy gyanúsan olcsó a méz, illetve, ha az összetevői között a mézen kívül más is szerepel. Ha biztosan szeretnéd elkerülni a gyanús termékeket, és a hazai méhészeket is támogatni szeretnéd, vásárolj termelői mézet helyi, ismert méhésztől, illetve az áruházakban is keresd az ellenőrzött eredetű, védjegyekkel, tanúsítványokkal ellátott árut.

Helyes tárolás mellett nagyon sokáig eláll

Mivel a méz könnyen magába szívja a nedvességet, légmentesen zárva kell tárolni, szobahőmérsékleten, 17-23 Celsius-fokon. Ne érje tűző nap, de túl hideg se legyen, hűtőszekrényben például sokkal gyorsabban kristályosodhat. Utóbbi esetben sem kell azonban megijedni, hő hatására ugyanis a méz visszafolyósodik, nem szabad azonban túl magas hőmérsékleten, tűzhelyen, mikrohullámú sütőben melegíteni, így ugyanis elveszhetnek a benne rejlő értékes tápanyagok. Érdemes inkább vízfürdőben vagy fűtőtest közelében felmelegíteni.

Képek: Getty Images Hungary.

• méz
• hamis
• hamisítvány
• méhek pusztulása
• Karácsony