Valakinek milliós fizetéssel is jár az iskolakezdési támogatás: közben sok ezer alacsony jövedelmű család kiszorult

Ramóna, Julcsi és Léna mindannyian általános iskolába járnak. Ramóna szülei segélyből és közmunkából élnek, rendkívül nehéz körülmények között. Julcsi édesanyja dajka a helyi óvodában, édesapja karbantartó egy önkormányzati intézményben. Nem éheznek, valahogy mindig megoldják, hogy a felszínen maradjanak, de hónapról hónapra élnek, néha, ha a kislánynak új cipőre van szüksége, csúsznak egy hónapot a villanyszámlával. Léna szülei magas beosztásban dolgoznak, és mindketten hétszámjegyű összeget keresnek. Elváltak, a kislányt hetes váltásban nevelik, mindkét szülőnél van szép szobája, sok ruhája, játéka, és mindkét szülőjével járt idén a tengerparton is.

Ramóna és Léna családjában van valami közös: mindketten megkapják idén a gyermekenként 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást, miközben Julcsiék kimaradnak belőle. A szempontrendszert ugyanis úgy alakították ki, hogy míg Léna szülei a milliós fizetésükkel éppúgy rászorulóknak számítanak, mint a közmunkás Ramónáék, Julcsiék a kormány szerint jól megvannak a támogatás nélkül is.

Iskolakezdési támogatás: az ígéret és a megvalósulás

Az iskolakezdési támogatás, illetve annak hiánya évek óta kiemelten van jelen a közbeszédben a tanévkezdés környékén. Sok kritika érte az Orbán-kormányt amiatt, hogy a határon túli magyar diákoknak alanyi jogon - pontosabban kérelmezés után, de nagyon laza feltételekkel - juttatott százezer forintos támogatást, miközben az anyaországi családoknak semmi hasonló nem járt. Az akkori kormány ezt azzal magyarázta, hogy itthon elérhető a családi adókedvezmény és az szja-mentesség, amelyben a határon túliak nem részesülnek.

Magyar Péter a kampányban először 2025 decemberében beszélt az iskolakezdési támogatásról, amikor ismertette a Tisza Párt szociális programját. Akkor 700 ezer rászoruló gyermekről volt szó, a tervek szerint erre 70 milliárd forint lett volna elkülönítve a költségvetésben.

A kormányzás átvétele után azonban kiderült, hogy a költségvetés rosszabb állapotban van, mint számítottak rá. Így lett a 70 milliárd forintból 40 milliárd, a 700 ezer jogosult gyermekből 400 ezer. Ez valójában még érthető is, számítani lehetett arra, hogy egy kirabolt országban nem lehet két kézzel szórni boldog-boldogtalannak az ingyen pénzt. A jogosultak körét azonban sikerült úgy meghatározni, hogy még a hagyományosan a magas jövedelmű családokat támogató Fidesz is elégedetten csettintene utána.

Ők jogosultak az iskolakezdési támogatásra

A Magyar Államkincstár honlapján szereplő tájékoztatás szerint iskolakezdési támogatás az alábbi gyermekek után jár:

• "rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult (továbbiakban: RGYK), vagy
• magasabb összegű családi pótlékra jogosult tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek, vagy
• sajátos nevelésű igényű (továbbiakban: SNI), vagy
• részt vesz a dobbantó programban vagy műhelyiskolai képzésben, vagy
• egyedülálló szülő által nevelt, vagy
• gyermekvédelmi szakellátásban, vagy
• árvaellátásban részesülő,

amennyiben a gyermek köznevelési vagy szakképző intézményben tanul, vagy az adott év szeptemberében kezdi meg az első évfolyamot, és augusztus hónapra iskoláztatási támogatást folyósítanak részére. (...)

Ugyanazon gyermek, tanuló után járó iskolakezdési támogatás csak egy jogosultat illet meg, kivéve, ha a gyermeket a – közös szülői felügyeletet gyakorló – külön élő szülők felváltva, azonos időtartamban nevelik és gondozzák, ez esetben az iskolakezdési támogatásra 50-50 %-os arányban mindkét szülő jogosult. ”

Összegezve: ha egy gyermek szülei házasok, a gyermek nem SNI-s, tartósan beteg vagy fogyatékos, illetve nem vesz részt dobbantó programban vagy műhelyiskolai képzésben, iskolakezdési támogatás csak abban az esetben jár neki, ha a család rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult utána. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény abban az esetben jár, ha a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 225%-át, azaz a havi 64 125 forintot.

Ez rendkívül alacsony bevételt jelent: egy kétgyerekes család esetében a szülők összjövedelme nem lehet magasabb 250 ezer forintnál, ami gyakorlatilag a mélyszegénység kategória. 2026-ban Magyarországon a nettó minimálbér kedvezmények nélkül 214 ezer forint, vagyis ha ugyanebben a kétgyerekes családban az egyik szülő teljes munkaidőben, a másik részmunkaidőben dolgozik minimálbéres munkakörben, máris kiszorultak belőle, tehát iskolakezdési támogatás sem jár nekik. 

Az elvált szülők esetében azonban nincs ilyen kitétel. Számukra mérlegelés nélkül jár a támogatás a közmunkásnak, a bolti eladónak, a vezérigazgatónak és a miniszterelnöknek is. Külön igényelni sem kell, és lemondani sem lehet róla. Az egyetlen feltétel, hogy a Magyar Államkincstárnál egyedülállóként legyenek regisztrálva, és ez alapján folyósítsák nekik az emelt összegű családi pótlékot.

Mit adott a Fidesz-kormány?

Az intézkedést az ellentmondásossága miatt azonnal bírálni kezdte a Fidesz, de nem csak az ellenzéki párt támogatói közül kerültek ki csalódott hangok. A közösségi oldalakon többen is megfogalmazták aggályaikat azzal kapcsolatban, hogy nehéz körülmények között élő, de nem mélyszegény családoknak nem jár a támogatás, miközben mások kifejezetten magas fizetés mellett jogosultak lehetnek rá.

A kritikákra rendszerint két válasz érkezik: egyrészt, hogy a Fidesz-kormány ennyit sem adott, másrészt pedig ennek az ellenkezője, hogy a teljes családban élők örüljenek a családi adókedvezménynek és az szja-mentességnek, és ne irigyeljék a rászorulóktól a támogatást. Magyar Péter az intézkedés bejelentésekor azt mondta, nem akartak egy évet várni a bevezetéssel, de most még csak az előző kormány által hátrahagyott, elégtelen jogosultsági listákból tudnak dolgozni.

Tény, hogy 2010 óta a magyar családtámogatási rendszer bevallottan a jómódúaknak kedvezett. Ennek ideológiai okai voltak: a Fidesz szerint a “felelős gyermekvállalást” kell támogatni, ezért az alanyi jogon járó juttatásokat nem fejlesztette, a családi adókedvezmény viszont annál magasabb összegű lett, minél magasabb valaki alapfizetése. Így fordulhatott elő, hogy a mindenkinek járó családi pótlék összege gyermekenként alapesetben 12-16 ezer forint, és 2008 óta nem emelkedett, ugyanakkor egy bruttó 600 ezer forintot kereső háromgyermekes szülő nettó bevétele az adókedvezmény miatt 198 ezer forinttal nőtt meg.

A hagyományosnak mondott családkép támogatása miatt az egyedülálló szülők nem számíthattak különösebb extra segítségre - a gyermekenként kb. plusz ezer forintos emelt összegű családi pótlék ennek a célnak nem felelt meg -, a mélyszegény és beteg gyermekek támogatása pedig valahogy soha nem került az elvileg keresztény kurzus figyelmének fókuszába. Így most ezek a családok joggal örülnek annak, hogy végre az ő szempontjaik is figyelembe vannak véve. Az iskolakezdési támogatás sok, valóban rászoruló egyedülálló szülőnek jelent valódi segítséget akkor is, ha az egy főre eső jövedelmük meghaladja a nevetségesen alacsony, 64 ezer forintos küszöbértéket.

A kisjövedelmű egy-két gyermekes, szja-mentességre nem jogosult, családi adókedvezményt igazán kihasználni nem tudó családok azonban keserű szájízzel állapíthatják meg, hogy rendszerváltás ide vagy oda, ők továbbra sem számítanak. 

Kérdéseinket elküldtük a Szociális és Családügyi Minisztériumnak, ha válaszolnak, cikkünket frissítjük.

Kép: Getty Images

Állítsd be a Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Femina!

• iskolakezdés
• iskolakezdési támogatás feltételei
• iskolakezdési támogatás összege
• gyereknevelés
• magyar péter
• Gyerek