Tudod, milyen magas a sátán és mekkora a pokol?

A keresztény ember életét a középkorban meghatározta a félelem a pokoltól, melybe a tanítások szerint a bűnösök jutnak. Mivel a szószékről elég sokat hallottak róla, nem meglepő, hogy kíváncsiak voltak arra, hogy milyen is lehet pontosan.

Hogy néz ki az alvilág, és legfőképpen mekkora? Van ott bőven mindenkinek hely? És hogy néz ki Lucifer? Dante Alighieri volt a nagy pokolra szálló, legalábbis elméletben és az irodalomban. Korszakalkotó műve, az Isteni színjáték a 14. században született, és azóta is a legplasztikusabb képet festette le a bűnösök világáról.

A Dante és Galilei közötti kapocs

A jelentős eposz megírása után az Isteni színjáték szinte etalonná vált a pokol ábrázolásában. A nagy műhöz az illusztrációt Sandro Botticelli álmodta meg, olyan hitelesen, hogy azt a kortárs értelmiségiek is komoly és megalapozott útmutatásnak tekintették.

Olyannyira, hogy két évszázaddal később a firenzei akadémián a 24 éves matematikai zsenit, Galileo Galileit kérték fel a pokol számszerűsített megmérésére, a könyvet kísérő, döbbenetes Botticelli-grafikák alapján.

Hogyan méricskélte Galileo Galilei a poklot?

Dante és a La Divina Commedia korábbi elemzői szerint a pokol egy gigantikus, kúp alakú mélység a föld alatt, melynek csúcsa pont a bolygó középpontjáig ér. A kúp egyik oldalán egy monumentális, félgömb alakú kupola van, melynek egyik szélén a Gangesz-torkolat található, a közepe pedig Jeruzsálemnél van.

E két földrajzi helyszín között a távolság 2700 kilométer, Galileo ezért úgy számolt, hogy a pokol átmérője 5400 kilométer. A bejárata Olaszországban, Cuma településen van, és kilenc körben és szintben mélyül a föld felé. Ezt az álláspontot védte a tudós csillagász, elsősorban az eposz elemzésére alapozva.

A sátánról is készült leírás

Galileo híven követte az Isteni színjáték alapos leírásait, így az abban szereplő tárgyak alapján azt is kiszámolta, hogy a sátán 1180 méter magas. A kupola vastagságát is megsaccolta, és 460 kilométer vastagságúnak írta le.
Az egyház és az akadémia is elfogadta az eredményeket, a tudós pedig matematikaprofesszor státuszt kapott.

50 évvel később végül korrigálta a számításait, és a Két új tudomány című értekezésében új eredményekről számolt be. Leírta azt is, hogy rosszul arányította a rendelkezésre álló számokat, így a kupola súlya minden valószínűséggel szétnyomta volna magát a poklot.

Noha a Galilei-projekt ma már kicsit nevetségesnek tűnik, a saját korában nem volt az. Dante és a csillagász zseni is művelt és felvilágosult emberek voltak a maguk idejében, ezzel együtt a korszak hatására vallási babonával is átitatottak. Mindkettejük víziója és számításai hihető és hiteles kalauzként szolgáltak az egyháztól befolyásolt reneszánsz ember számára.

• érdekesség
• pokol
• Karácsony