2000 gyermeket öltek meg Betlehemben: igaz lehet az egyik legszörnyűbb bibliai történet?

Bármilyen megindító és reménykeltő eseményt jelent is a betlehemi születéstörténet, karácsony után a keresztény hagyomány egy vele kapcsolatos másik, fájdalmas és megrázó bibliai krónikáról is megemlékezik. December 28-a az aprószentek napja, az ártatlan betlehemi gyermekeké, akiket Máté evangéliuma szerint Heródes király gyilkoltatott meg.

A történet mára az egyetemes kultúra részévé vált, Heródes pedig az édesanyjuktól elválasztott kisdedek tömegmészárosává, megannyi hasonló témájú képzőművészeti és irodalmi alkotás főszereplőjévé, holott a kutatók szerint egyáltalán nem biztos, hogy valóban megtörtént a tragikus esemény.

A betlehemi gyermekgyilkosságok

I. vagy Nagy Heródes i. e. 37 és i. e. 4 között volt Júdea királya, az általa feltételezetten elkövetett gyermekgyilkosságokról pedig a Biblia, azon belül is Máté evangéliuma számol be. Eszerint Heródes arra kérte a napkeleti bölcseket, ha megtalálják a kisded Jézust, számoljanak be róla, pontosan hol, hogy ő is hódolhasson előtte, valódi szándéka azonban megölése volt, rettegett ugyanis, hogy beteljesül a jóslat, mely szerint ő lesz Izrael királya.

A bölcsek azonban álmukban intést kaptak, hogy ne térjenek vissza Jeruzsálembe, mikor pedig Heródes rájött, hogy nem számíthat tőlük válaszra, elrendelte, hogy Betlehemben és a környező településeken öljenek meg minden kétévesnél fiatalabb fiúgyermeket. Máté evangéliuma szerint Józsefnek is álmában üzent az Úr angyala, hogy meneküljön a gyermekkel és anyjával Egyiptomba, és maradjon is ott Heródes haláláig.

A meggyilkolt kisgyermekek száma kérdéses, egyes hagyományok kétezer aprószentről beszélnek, míg a görög hagyomány 14 ezret, a szíriai 64 ezret, kopt források pedig 144 ezret említenek. Valószínű azonban, hogy ennél jóval kevesebbről lehetett szó az akkori népességi adatok alapján, vannak, akik szerint harminc-negyven kisgyerek eshetett áldozatul. A kisdedeket, bár nem találkoztak Jézussal, mivel helyette haltak meg ártatlanul, az egyház szenteknek és az első vértanúknak tekinti.

Igaz a történet?

A történet hitelességét a mai bibliakutatók megkérdőjelezik, több okból kifolyólag is, melyek közül a legjelentősebb, hogy egyetlen forrásként Máté evangéliuma ír a gyilkosságokról, és még a történetíró Josephus Flavius sem említi azokat, aki pedig Heródes minden jelentősebb tettéről beszámolt.

Szintén kérdés, hogy mikorra tehető Jézus születése pontosan, ha ugyanis i. e. 6 és 4 közé, akkor Heródes még élt, és elkövethette tettét, ha viszont i. sz. 7-ben, akkor már nem, hisz halott volt. Utóbbi dátumot indokolja a korabeli népszámlálás, ami oka lehetett annak, hogy József állapotos feleségével Betlehembe ment. A gyermekgyilkosság emellett emlékeztet Mózes történetére is, ami miatt többen úgy vélik, a kiválasztott megmenekülésével kapcsolatos toposz átvételéről lehet szó.

Heródes valóban kegyetlen volt

Bár a történetet nem erősítik meg más források, Heródes király jellemét és tetteit tekintve nem tűnik lehetetlennek, arról ugyanis több történetíró is beszámolt, hogy kegyetlen volt, gyermekeket és felnőtteket is könnyedén megöletett, és félelem lett úrrá miatta az országban. Egy esszénus forrás azt is megemlíti, hogy olyan vérengzés történt a nevében, mint ami Egyiptom földjén esett meg, utalva esetleg az ottani gyermekgyilkosságokra.

Bár több várost is felvirágoztatott, Heródest tébolyult uralkodónak tartották, vannak kutatók, akik szerint paranoid skizofréniában szenvedhetett. Josephus Flavius A zsidók történetében lejegyezte, hogy hatalomféltése miatt saját családját, feleségét és fiait is kivégeztette, uralkodása végén pedig számtalan zsidó előkelő lenyilaztatására adott parancsot, hogy halála esetén minden család gyászoljon. Ezt végül nővére, Salome akadályozta meg.

Az aprószentek sírja

Bár egyértelmű bizonyíték nincs az aprószentek egykori létezésére, a hagyomány szerint sírjuk Betlehemben található, a Születés templománál, melyet a legenda szerint Jézus születésének helyén építettek. A Születés barlangjából nyílik az aprószentek barlangkápolnája is, melyben csontok és megannyi kis koponya található. A legenda szerint a gyermekek sírjait ettől a barlangtól nem messze találták meg a sziklába vájva, egyes feltételezések szerint pedig a perzsák által meggyilkolt keresztény mártírok maradványai is a csontok között vannak.

Aprószentek ünnepén a kápolnában és a világ más részein is a gyermekekért imádkoznak a keresztény hívek. Akár léteztek az aprószentek, akár nem, Ferenc pápa néhány évvel ezelőtti üzenete fájóan aktuális: korunknak is megvannak a maga Heródesei, melyek megtörik a gyermekek ártatlanságát. Legyen szó rabszolgaságról, háborúról, bármiféle bántalmazásról, mindenkinek kötelessége megvédeni ezeket a gyermekeket.

Címlapkép: Rubens Aprószentek lemészárlása című festménye.

• biblia
• bibliai történet
• jézus
• betlehem
• Karácsony