Ilyen gyönyörű volt egykor az erdélyi betlehemezés: a székelyek pásztortánca mellett a szálláskeresés is hagyomány volt
Az erdélyi betlehemezés hagyománya mára leáldozóban van, de egykor színes szokások tarkították az adventi ünnepeket.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Erdélyben a karácsonyi ünnepkör részét egykor változatos szokások tarkították, melyeknek nem minden eleme maradt fenn napjainkig, ezekről archív felvételek vagy elbeszélések emlékeznek meg.
Az advent számukra is az év egyik legkülönlegesebb időszakát jelentette, aminek tiszteletére különböző játékokat, megemlékezéseket adtak elő, amibe nemritkán az adott település egész lakosságát bevonták.
Advent Erdélyben
Advent első vasárnapján, amikor elérkezett a hajnali mise, és a katolikus egyházban megkezdődött a vasárnapi rorátézás időszaka is, akkor Erdélyben a házak lakói bezárták ablakaikat és ajtajaikat, hogy az ártó szellemek ne férkőzhessenek be az otthonaikba. Hagyományaik szerint ekkor állati alakot vettek fel a boszorkányok, és így próbáltak bejutni, hogy mindenféle ártást terjesszenek.
Az erdélyi betlehemes játékok
A betlehemezést a Kárpát-medencében mindenki ismeri. Az erdélyi betlehemes játékok alatt különböző karakterek elevenedtek meg, Szűz Márián és Szent Józsefen kívül még angyal, pásztor és a király szolgája bőrébe bújtak a szereplők. Az összetett darabot előre be kellett tanulni a résztvevőknek, és különböző jelmezeket is viseltek játék közben - egyedül Szűz Mária és az angyal szerepét játszották kisgyerekek, a többi karaktert felnőtt férfiak adták elő. Nagy megtiszteltetésnek számított, ha valaki színészkedhetett a betlehemezéskor.
A játék közben az úgynevezett szálláskeresés zajlott. Ez a karácsonyi mondakörnek azt az eseményét hivatott szimbolizálni, amikor Szent József és Szűz Mária szállást keresett, de nem kaptak helyet, csak az istállóban. Az angyal karaktere az, aki felébreszti az éppen alvó betlehemi pásztorokat, hogy a kis Jézushoz küldje őket. A változatos karakterjegyeket hordozó férfiak a kisdednek szánt ajándékaikkal és a gyakran templom alakú betlehemi jászollal érkeznek meg a szent párhoz. A rituálé végén adományokat kérnek a szereplők.
A bukovinai székelyek betlehemi előadását csobánolásnak hívták, de hasonló játékot takar, mint az erdélyi szálláskeresés, csak a szereplők maszkokat és állatbundát viselnek magukon - ezt a szokást a mai napig tartják. Karácsony első napján, tehát december 25-én kezdődik, és egészen az aprószentekig, december 28-ig tart.
Az erdélyi betlehemezés részét képezte még a karácsonyköszöntő pásztortánc is, mely egyfajta dramatikus tánc volt, ami alatt különböző karácsonyi cselekményeket jelenítettek meg. Bizonyos esetekben bábokat táncoltattak, például szimbolikusan bábupásztorok járták el a körtáncot.
Szenteste és újév Erdélyben
Erdély legtöbb vidékén a tradíció szerint angyalok hozzák az ajándékokat szenteste. Ezek után meglepő lehet, de az angyaljárás helyett Dél-Erdély régiójában újévkor került sor az ajándékozásra, ugyanis hitük szerint egy aranyos csikó vagy csitkó hozta hajnalban a meglepetéseket.
Szilveszterkor még az óévtemetés is elterjedt szokás volt, a település legényei a templomhoz mentek, aminek tornyában éjfélkor megkongatták a harangot, ezután különböző zsoltárokat énekeltek el. Bizonyos területeken nemcsak a legények, hanem a falu vagy város egész lakossága kivonult a templom elé, ahol harangszóval búcsúztak az óévtől.
Régi karácsonyi népszokások kvíze
A régiek ünnepét sok-sok hagyomány kísérte: ismered őket?
(Cikken belüli képek forrása: Facebook/Muharay Elemér Népművészeti Szövetség, Magyar jelen, jövő és múlt, nyitó- és ajánlókép forrása: Facebook/Szellemi kulturális örökség Magyarországon - ICH in Hungary.)
OLVASD EL EZT IS!
