Halál jár a karácsony ünnepléséért ebben az országban: nem ez az egyetlen, ahol be van tiltva

Van, ahol csak ellentmondásos, máshol illegális a karácsony.

Betiltott karácsony Észak-Koreában
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Retikül
Top olvasott cikkek

Annak, aki hisz benne, a karácsony és az azt megelőző készülődés, akárhogy alakuljon is, maga lehet a csoda, legyen szó a belső és külső fény megtalálásáról, újjászületéséről és a sötétség legyőzéséről, a szeretet és az összetartozás megéléséről, nem megfeledkezve az ünnep keresztény üzenetéről, az emberiség megváltását magával hozó Jézus Krisztus megszületéséről a földre.

Betiltott karácsony Észak-Koreában

Valahol mélyen mindenki érzi, hogy az ünnep számára melyiket jelenti valójában, vannak azonban olyan részei világnak, ahol a döntés szabadsága korántsem egyértelmű, a karácsonyi hagyományok előtt való tisztelgés pedig a kirekesztéstől akár a halálbüntetésig komoly következményeket vonhat maga után.

Észak-koreai zászlók Phenjanban.
Észak-koreai zászlók Phenjanban.
Fotó: NurPhoto / Getty Images Hungary

Nyugaton is tiltották már be a karácsonyt

A történelem során a nyugati országokban sem volt példa nélküli a karácsony betiltása, melynek egyik leggyakrabban emlegetett példája a 17. század Angliájához köthető, mikor is Oliver Cromwell, a puritán mozgalom vezetője minden karácsonnyal kapcsolatos ünneplést törvénytelennek minősített. A tiltást teljes mértékben csak halála után oldották fel, de hasonló nézeteket az amerikai telepesek is vittek magukkal az Újvilágba, ahol szintén akadtak városok, ahol tilos volt ünnepelni.

A francia forradalom idején a jakobinus diktatúra sem tűrte meg a vallásos ünnepeket, csakúgy, mint ahogy tették ezt Oroszországban is az 1917-es októberi forradalom után. A Szovjet Kommunista Párt be is tiltotta a keresztény gyökerű karácsony ünneplését, Sztálin pedig még a karácsonyfa-állítást is.

Kitörölni azonban teljesen sosem sikerült, azért inkább átalakították, a karácsonyból fenyőünnep, a Mikulásból pedig Télapó lett, Magyarországon is. Tartott mindez 1988-ig, ami után újra a hagyományos keresztény karácsony vált a tél legfőbb ünnepévé, még ha az utóbbi időben jelentős mértékben szekularizálódott is.

Az elmúlt években több nyugati országban is ellentmondásos kérdéseket vetett fel a karácsony vallásos jellege, amit kihasználva a politikai erők az ünnepet is a kultúrharc részévé tették, a közvéleményt pedig olyan hírek tematizálták, melyek szerint a tradicionális karácsony támadás alatt áll, bizonyos intézmények, iskolák, szolgáltatók szerint ugyanis nem helyes hivatalosan is ünnepelni vagy megnevezni a karácsonyt, és érdemesebb szünidőként hivatkozni rá, a vallásos jelképeket kivonva belőle.

Ahol ma is illegális az ünneplés

Míg a nyugati világban a körülötte felmerülő viták ellenére is szabadon ünnepelhetjük a karácsonyt, legyen szó a keresztény ünnepről vagy világi módosulásáról, léteznek olyan helyek a világban, ahol jóval kevésbé veszik figyelembe a szabad vallásgyakorlás jogát, már ha egyáltalán figyelembe veszik.

A téma összetettségét tekintve csak néhány országot emelnénk ki, Szaúd-Arábiában például minden keresztény összejövetel illegális, csak titokban ünneplik a karácsonyt, csakúgy, mint Szomáliában, Bruneiben vagy Tádzsikisztánban, ahol szintén törvénybe ütközik, mivel úgy tartják, sérti és veszélyezteti az iszlám vallás követőit.

Rijád, Szaúd-Arábia fővárosa.
Rijád, Szaúd-Arábia fővárosa.
Fotó: Tim E White / Getty Images Hungary

A karácsony Kínában is ellentmondásos, bár ünneplik, annak vallási vonatkozása nélkül, évzáró ünnepségként teszik ezt, 2018-ban pedig a kormány számos keresztény templomot bezáratott, a lelkipásztorokat pedig bebörtönözte, hogy megelőzze a tradicionális ünneplést.

Kivégzés és munkatábor járhat érte

A legkomolyabb vallás- és keresztényüldözés azonban egyöntetű vélemények szerint a világ legkeményebb diktatúrájának számító Észak-Koreában zajlik, ahol a népesség jelentős része egyáltalán nem is tud arról, mi az a karácsony, és kicsoda Jézus Krisztus. A személyi kultuszra és önnön egyfajta megistenült mivoltára építő vezetés mindent meg is tesz azért, hogy a vallásos ünnepek ne tudjanak beszivárogni az országba, a helyiek nem hallhatnak karácsonyi idézeteket, dalokat, egyedül talán a téli dekoráció van jelen, fenyők és fények formájában, jellemzőbben azonban olyan helyeken, ahol külföldiek is megfordulnak.

A decemberi ünnepkör Észak-Koreában igen sajátos, december 24-én a forradalom anyjaként is ismert Kim Dzsongszuk, Kim Ir Szen vezető felesége, Kim Dzsongil édesanyja és Kim Dzsongun néhai nagyanyjának születésnapját ünneplik, amikor is tömegek zarándokolnak el születése helyére. December 27-én az alkotmány napját ünneplik, újév napjára pedig szintén a forradalmi buzgalom jellemző, ilyenkor szokás elzarándokolni a phenjani mauzóleumba.

Egy keresztény család öt generációja Phenjanban, 1945 körül.
Egy keresztény család öt generációja Phenjanban, 1945 körül.
Fotó: Pictures from History

Bár az országban korábban is zajlott üldöztetésük, a Kim-dinasztia hatalomra kerülése előtt egy ideig a keresztények szabadon gyakorolhatták vallásukat, utána azonban következetesen lerombolták a templomaikat, és kivégeztek minden nem külföldi papot. Az Open Doors nevű, észak-koreai és keresztény menekülteket segítő szervezet szerint máig sehol nem végeznek ki annyi keresztényt, mint ebben a diktatúrában.

A nyilvános kivégzések mellett a vallás gyakorlásáért börtönbüntetés és munkatábor járhat, melynek kínzásait és embertelen körülményeit szerencsés az, aki elképzelni sem tudja. Ráadásul a büntetés rendszerint kollektív, vagyis a család minden tagját büntetik, függetlenül attól, hogy keresztények-e, így kerülhetnek börtönökbe és munkatáborokba már a néhány éves gyerekek is a menekültek beszámolói szerint. Fájdalmas tény az is, hogy a szülőket gyakran maguk a gyerekek jelentik fel.

Bár pontos adatokat nehéz közölni, a becslések szerint körülbelül 40 ezer keresztény van jelenleg is munkatáborokban, míg több mint tízezren rejtőzködhetnek az országban, és gyakorolhatják vallásukat titokban.

Az Open Doors szerint ez rendszerint magányos tevékenységet jelent, vagy épp csak annyit, hogy két ember leül egymás mellé egy padra, és elsuttognak egy imát, de a bizalmatlanság és a besúgók miatt sokan még ezt is veszélyesnek tartják.

Hamis pap a phenjani kirakattemplomban.
Hamis pap a phenjani kirakattemplomban.
Fotó: Gerhard Joren / Getty Images Hungary

A csoportos imádkozás is a legsúlyosabb szankciókat vonhatja maga után, a Biblia birtoklása vagy az országba csempészése pedig szintén szigorúan tilos, a keresztény felmenőkkel rendelkező állampolgárok pedig automatikusan a hierarchia legaljára kerülnek. Ennek ellenére a sejtések szerint földalatti mozgalom működik a keresztény közösségek fenntartására, bár ezt hivatalosan senki nem tudja megerősíteni. Ugyanakkor léteznek úgynevezett kirakattemplomok, melyekben azonban nem végeznek valódi szertartásokat, és nem valódi lelkipásztorokat lát az a külföldi, aki odamegy.

Mivel a politikai vezetés szerint bármiféle lazulás a rendszer összeomlását jelentené, a téma szakértői szerint sajnos a jövőben sem várható semmiféle enyhülés, mely elviselhetőbbé tenné a keresztények helyzetét és mérsékelné az üldözés mértékét.

Ilyen volt a Mikulás az ’50-es években Magyarországon: nem csoda, hogy féltek tőle a gyerekek

Akadt olyan Télapó is, amelyik kissé emlékeztetett Leninre.

Elolvasom

Képek Getty Images Hungary.

Ezt is szeretjük