Miért kellett adventkor bezárni az ajtókat minden reggel? Az egész családot védte ez a régi szokás

Advent időszaka a karácsony napját megelőző negyedik vasárnappal kezdődik, azzal, amelyik a legközelebb esik november 30-ához, Szent András napjához. Utóbbiról már korábban is írtunk, emellett is számos jeles napot tudhat azonban magáénak az ünnepre való hosszú felkészülés.

Luca vagy épp Miklós napja külön is híresek a hozzájuk tartozó, szinte megszámlálhatatlan, nagy múltú népszokásról, de az adventre ez általánosságban is igaz. Az olyan gyönyörű szimbólumok mellett, mint az örökkévalóságot, teljességet és végtelenséget jelképező koszorú, a reményt megjelenítő fenyőág vagy a hit, remény, öröm és szeretet egyre teljesebbé váló fényt magukkal hozó gyertyái, egyik legkülönlegesebb hagyománya a roráté, vagyis a hajnali mise, melyhez számos babonás hiedelem is kötődik.

Az adventi hajnali mise

„Néhol egy halk szó, néhol az se. Néhol csak árnyak járnak. Néhol kis lámpások imbolyognak és mutatják, hova kell lépni. Ámbár hiszen sár van mindenütt. Az ég még sötét. A tegnap gondja, mintha még aludna, a mai még nem ébredt fel. S a falu csak tiszta önmagát viszi a hajnali misére.” Fekete István sorai érzékletesen idézik fel a hajnali mise hangulatát, mely bár egyházi hagyomány, mégis párhuzamba vonható a napforduló környékére jellemző pogány rítusokkal, a fény megszületésére való várakozással.

Tulajdonképpen a hajnali misén ugyanaz történik, mint amiről a teljes adventi időszak is szól lelki értelemben. A hívek sötétben indulnak útnak, majd együtt lesznek tanúi a hajnalhasadásnak, a fény megszületésének, mely a vallásos hagyomány alapján Jézus születésére utal, valamint arra az újjászületésre, amit a megváltástörténet jelentett a keresztény egyház szerint.

A hajnali misét hagyományosan 6 órakor tartják meg az adventi időszak minden egyes hétköznapján, persze lehetnek eltérések, és jellemző az is, hogy kezdetekor nem kapcsolják fel a fényeket, csupán gyertyák világítanak. Az aranyos misének is nevezett istentisztelet latin neve, a roráté azt jelenti, harmatozzatok, és a szertartást bevezető első mondatra utal: harmatozzatok egek onnan felülről. Másik elnevezése szerint angyalos mise, ugyanis az angyali üdvözlet elmondásával fejeződik be, és egyébként is hangsúlyos szerepe van benne Mária tiszteletének, tulajdonképpen Máriával együtt várakoznak és vágynak a hívek Jézus születésére.

Védekezni kellett a hajnali mise idején

A roráté ideje alatt szokás volt gondosan bezárni a házak ajtaját, ablakait, sőt, az ólakét és csűrökét is, a régiek ugyanis attól tartottak, a templomi harangozás elől oda menekülnek a boszorkányok, és rontást visznek otthonaikba.

Az adventi időszak jeles napjait és a téli időszakot egyébként is jellemző házasságjóslás sem volt idegen a hajnali mise hagyományától, a lányok például gabonát szórtak a templomajtó elé, az arra elsőként rálépő férfi képében megjósolva jövendőbelijüket, vagy épp fonálon gyűrűt lógattak a szentelt vízbe, hogy abba leendő férjük nyúljon bele először.

A hajnali misére igyekezve sem tétlenkedtek a lányok, cukrot és mézet ettek, hogy így édesgessék magukhoz férjüket, vagy épp a haranghoz siettek, hogy köteléből leszakítsanak, és pántlikájukba tegyék, abban bíztak ugyanis, így farsangkor már kérőre számíthatnak.

Képek: Getty Images Hungary.

• adventi készülődés
• hagyomány
• karácsonyi hagyomány
• népszokás
• vallás
• Karácsony