Bár a királynőket a legtöbb ember irigyli, életrajzaikból látható, hogy életük távolról sem volt csupa fény, csillogás és kényelem. Egyeseknek az életükre törtek, és úton-útfélen irigység kísérte őket.
Házasságaik sem voltak felhőtlenek minden esetben, hiszen a legtöbb szövetség nem szerelmen, hanem érdeken alapult.
A történelem leghatalmasabb királynői
Az uralkodás - és ez főként a korábbi évszázadokban volt így - egyik legkegyetlenebb része volt, hogy gyakran az "ölsz vagy megölnek" esete állt fent, mint I. Erzsébet esetében is, akit az egyik legnagyobb angol királynőként tartanak számon. Féltestvére, Tudor Mária, aki előtte uralkodott, majdnem megölette őt, mikor lázadók próbálták ledönteni őt a trónról. Két hónapra börtönbe záratta, és csak úgy úszta meg Erzsébet a kivégzést, hogy biztosította, nincs köze a trónbitorlókhoz.
Később hasonló helyzetbe került uralkodása alatt, de ő kegyetlenebbül járt el. Az angol római katolikusok katolikus uralkodót akartak a trónon látni, és Erzsébet uralkodása alatt sok kísérlet volt arra, hogy az országot ismét katolikussá tegyék. Amikor katolikus unokatestvéréhez, I. Máriához, Skócia királynőjéhez fordultak támogatásért, Erzsébet megvédte pozícióját, és bebörtönözte riválisát. Miután 19 évig börtönben tartotta, Erzsébet végül kivégeztette unokatestvérét a Fotheringhay-kastélyban 1587. február 8-án.
De nem I. Erzsébet volt az egyetlen nagy hatalmú, erőskezű, olykor akár könyörtelenül uralkodó királynő.

Anglia egyik legnagyobb uralkodójaként vált ismertté, és ez az örökség ma is tart. VIII. Henrik 1533. szeptember 7-én fia születését készült bejelenteni, régóta várt férfi örököséét, amikor helyette megérkezett második lánya, I. Erzsébet. Édesanyja, Anne Boleyn hamarosan kiesett férje kegyéből, és a fiatal hercegnő élete örökre megváltozott, amikor a király 1536. május 19-én kivégezte édesanyját.

Olga, a szentté avatott viking hercegnő 890 és 925 között született, és szülei varjagok voltak, ismertebb nevén a skandináv vikingek, akik benépesítették Oroszországot. 13 évesen ment hozzá I. Igor kijevi fejedelemhez. Férjét megkínozták és megölték a drevljánok, mikor a fejedelem elment hozzájuk, hogy beszedje az adót, amit nem voltak hajlandók kifizetni. Olga
négyszeresen állt bosszút férje halálán.

Amikor VII. Lajos válaszolt a pápa felhívására, hogy harcoljon a második keresztes hadjáratban, Eleanor rávette férjét, hogy engedje meg, hogy csatlakozzon hozzá Aquitánia ezredének feudális vezetőjeként. A legenda szerint amazonnak álcázta magát, hogy csapatokat vezessen a csatába.

Ce-hszi kínai császárné egykor a császár alsóbb ágyasaként kezdte, és az, hogy felsőbb pozícióba került, annak volt köszönhető, hogy megszülte egyetlen fiát. Xianfeng halála után, amikor fia mindössze hatéves volt, Cixi puccsot szervezett, hogy megragadja a hatalmat a Vének Tanácsától.

Nagy Katalin puccsal vette át a trónt férjétől, I. Péter orosz cártól. A férfi alkalmatlan volt az uralkodásra, és nem is akart igazán uralkodni. Felvirágoztatta az orosz birodalmat, és a
legnagyobb uralkodók közt tartják számon. Érdekes tény, hogy Katalin levelezni kezdett a felvilágosodás gondolkodójával, Voltaire-rel, akit lenyűgözött Oroszország.

A 18. dinasztia ötödik fáraója, Hatsepszut volt Egyiptom második női fáraója. Hatsepszut fáraóként terjesztette az egyiptomi kereskedelmet, és ambiciózus építési projekteket felügyelt. Halála után mostohafia megpróbálta eltörölni Hatsepszut minden emlékét - lebontotta az általa épített emlékművet, megrongálta a szobrokat, és majdnem sikerült is kitörölnie a történelemből egészen a 19. századig, amikor a régészek először találtak említést a királynőről.

A római propaganda Kleopátrát kicsapongó csábítónak festette le, aki szexuális vonzerejét politikai fegyverként használta, de nincs kizárva újabb kutatások szerint, hogy inkább intellektusáról volt híres, mint megjelenéséről. Plutarkhosz, ókori római író megfogalmazása szerint: Kleopátra szépsége nem volt páratlan, inkább a kellemes hangja és ellenálhatatlan bája tette őt olyan vonzóvá.

Kevés képzést kapott, de birodalmát nemzetközi szuperhatalommá tette. Megerősítette a hadsereget, fejlesztette az oktatást és a kereskedelmi iparágat óriási királyságában. Mária Terézia az utolsó és egyben az egyik legeredményesebb Habsburg uralkodó a történelemben.
Képek forrása: Wikipédia
Borító-és ajánlóképek forrása: Getty Images