Tiszazugi méregkeverők: a magyar történelem egyik legmegrázóbb bűnügye
A Tiszazug neve máig összeforrt az arzénnal és a suttogva továbbadott történetekkel. A tiszazugi méregkeverők, más néven „Angyalcsinálók” ügye nemcsak egy brutális bűnügy volt, hanem kétségbeesett nők tragédiája is.
A tiszazugi méregkeverők 1911 és 1929 között arzénnal gyilkoltak Tiszazug falvaiban. A történet ma is szinte felfoghatatlan, pedig nagyon is valóságos volt.
Tiszazugi méregkeverők: a magyar falu sötét titka
Van valami különösen nyomasztó abban, amikor a borzalom nem egy távoli országban hanem egy poros magyar faluban történik. Ahol ugyanúgy főtt a vasárnapi leves, ugyanúgy kapálták a földet, mint máshol. A Tiszazugban mégis évtizedeken át arzénnal mérgeztek férjeket, időseket, rokonokat és beteg gyerekeket is.
Arzén, titkok és kétségbeesett asszonyok
A „legyes víz” titka
A történet középpontjában Fazekas Gyuláné bábaasszony állt, akit a környéken szinte mindenki ismert. A falusi bábák akkoriban jóval többek voltak egyszerű segítőknél: jelen voltak születésnél, betegágy mellett, és gyakran bizalmi szerepet töltöttek be a nők életében. Sok családi titokról tudtak, így különleges befolyással bírtak a közösségben.
A legenda szerint egy véletlen indította el az egészet. A bába légypapírból oldotta ki az arzént, majd rájött, hogy az így kapott folyadék halálos méreg. Hogyan? Allítólag a család macskája megitta, majd elpusztult. A „legyes víz” hamar menekülőúttá vált olyan asszonyok számára, akik csapdában érezték magukat a saját életükben.
És itt érdemes egy pillanatra megállni. Ma nagyon könnyű azt mondani, hogy „miért nem váltak el?”. Csakhogy a századelő falusi Magyarországán ez szinte elképzelhetetlen volt. Egy nőnek alig volt mozgástere. Sokakat érdekházasságba kényszerítettek, a válást megszégyenítés követte, az önálló élet pedig gyakran egyszerűen lehetetlen volt. A föld számított, nem az érzelmek. Ahogy akkoriban mondták: „a föld házasodott a földdel”.
Miért öltek a tiszazugi asszonyok?
A legtöbb vallomásban ugyanazok a motívumok tértek vissza: alkoholista, erőszakos férjek, mélyszegénység, beteg hozzátartozók, kilátástalanság. Az első világháború után sok férfi megtörve tért haza a frontról, a családok pedig még mélyebbre csúsztak a nyomorba.
Persze ettől még a gyilkosság nem válik kevésbé szörnyűvé. De a történet pont azért olyan hátborzongató, mert nem klasszikus „szörnyetegekről” szól. Hanem hétköznapi emberekről.
Nőkről, akik nappal mostak, főztek, gyereket neveltek, este pedig arzént kevertek a kávéba vagy a levesbe.
A méreg ráadásul könnyen hozzáférhető volt. Színtelen, szagtalan szerként egyszerűen bele lehetett keverni ételbe, italba, akár a kenyérre kent lekvárba is. A korabeli falvakban ritka volt az orvosi vizsgálat, a boncolás pedig még ritkább. Egy hirtelen halálesetet sokszor természetesnek könyveltek el.
A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?
A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.
Promóció
A Horthy-korszak egyik legnagyobb bűnügye
A tiszazugi méregkeverők ügye végül gyanús halálesetek és névtelen levelek miatt robbant ki 1929-ben. A hatóságok nyomozni kezdtek, holttesteket hantoltak ki, és sok esetben még évek múltán is kimutatták az arzént.
A korabeli lapok szenzációként kezelték az ügyet. A „férjpusztítók”, „fekete özvegyek”, „méregkeverő asszonyok” kifejezések ellepték az újságokat. Külföldön is írtak róla, a New York Times például a korszak egyik legnagyobb mérgezéses bűnügyeként emlegette a történetet.
A becslések szerint akár háromszáz ember is áldozatul eshetett, bár pontos számot sosem sikerült megállapítani. Több asszony öngyilkos lett a nyomozás alatt, másokat halálra vagy életfogytiglanra ítéltek.
A legmegdöbbentőbb talán mégis az, hogy a közösség hosszú ideig hallgatott. Mintha mindenki tudott volna valamit, de senki nem akarta igazán kimondani.
Miért foglalkoztat még mindig mindenkit a tiszazugi méregkeverők története?
Talán azért, mert ez a történet sokkal több egyszerű true crime sztorinál. Benne van a női kiszolgáltatottság, a vidéki nyomor, az elhallgatott családon belüli erőszak és az is, hogyan torzulhat el egy közösség erkölcsi érzéke, ha évtizedeken át reménytelenségben él.
Magyarország híres gyilkosságsorozatát asszonyok követték el: a tiszazugi méregkeverők 300 embert öltek meg
Hazánk egyik legbrutálisabb gyilkosságsorozatát a tiszazugi méregkeverők, a tanyavilág asszonyai követték el.
ElolvasomForrás: Getty Images















