8 ép elméjű jelentkező vonult be a zárt osztályra: a pszichiátria legsokkolóbb kísérlete
Csupán három szót említettek és azonnal felvették őket.
Az ember azt hinné, a pszichiátria legalább abban az egyben biztos, ki beteg és ki nem. Aztán jön nyolc teljesen ép elméjű ember, és besétálnak a zárt osztályra.
A kísérletet az amerikai pszichológus, David Rosenhan szervezte még 1973-ban, és talán a pszichiátria egyik legsokkolóbb kísérleteként tartják számon.
A pszichiátria legsokkolóbb kísérlete
Rosenhan arra volt kíváncsi, valóban megbízhatóan meg lehet-e különböztetni a mentális egészséget a pszichés zavartól. Ehhez nyolc önkéntest toborzott: teljesen hétköznapi embereket, orvost, háziasszonyt, művészt. Egyetlen dolgot kellett állítaniuk a felvételi beszélgetésen: hogy hangokat hallanak. Három szót említettek. Semmi drámai jelenet, semmi szélsőséges viselkedés. Mit ad Isten, felvették őket.
Amint bekerültek az intézményekbe, azonnal felhagytak a színleléssel. Normálisan viselkedtek, együttműködtek, és jelezték, hogy jól vannak. Mégsem engedték haza őket. Hetüket skizofréniával diagnosztizálták, egy főt mániás depressziósnak minősítettek. Átlagosan 19 napot töltöttek bent, az egyik "beteget" közel 52 napig tartották az intézményben.
A személyzet minden mozdulatukat a diagnózis fényében értelmezte. A jegyzetelés „kényszeres viselkedéssé” vált, a csendes várakozás „kóros visszahúzódássá”. A címkék, amikkel megbélyegezték őket, erősebbnek bizonyultak a valóságnál.
A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?
A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.
Promóció
Rosenhan 1973-ban publikálta eredményeit az On Being Sane in Insane Places című tanulmányban a Science folyóiratban. A cikk hatalmas vitát váltott ki, és hozzájárult a diagnosztikai rendszerek későbbi átalakításához. Egy kórház kihívta a kutatót, hogy küldjön újabb álbetegeket, akiket majd lelepleznek. Az intézmény később több tucat „csalót” azonosított – csakhogy Rosenhan akkor egyetlen embert sem küldött.
A kísérlet máig az egyik legismertebb példája annak, milyen erős a kontextus és a megbélyegzés hatása. Ha valakit betegként kezelnek, minden gesztusa bizonyítékká válhat ellene.
Így néz ki ma egy bezárt pszichiátria boncterme: horrorfilmbe illő
Még a szikét, a késeket is úgy hagyták ott!
ElolvasomFotók: Getty Images Hungary
OLVASD EL EZT IS!
- pszichológia
- mentális zavar



















