Durván átalakulnak a fiatalok érzelmi kötődései az internet miatt: minden 4. tini depressziós
Tari Annamária pszichoterapeuta, pszichoanalitikus a generációk közötti kapcsolatok megváltozásáról mesélt új könyve bemutatóján.

online illúziók offline valóság 1
Ez is érdekelhet

Karácsonyi élmények másként - Csak képzeld el, hogy kialszik minden fény (x)

Füst és égés nélkül (x)

Olcsóbb szoftverek a Black Friday után: az Office is jó áron kapható (x)

Punkromantika az Újszínházban - Fenegyerekek a vasfüggöny mögött (x)

Ébredés a kómából (x)

Az anyatejes táplálás is hozzájárulhat a kisgyermekkorban kialakuló tejfehérje-allergia megelőzéséhez (x)

Minek örülünk a legjobban? (x)

beauty and style

A legjobb alapozási technika hepehupás bőrre: nyoma sem marad a pattanások utáni foltoknak, hegeknek »

Végre divatos a réteges öltözködés: így lesz stílusos és nőies »

Az 50 éves Helena Christensen elképesztően dögös – Talán jobban néz ki, mint fénykorában »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

Az utóbbi években több könyvet is kiadott Tari Annamária a különböző korosztályok viselkedéséről, melyek lényegében, mint egy sorozat, kapcsolódnak egymáshoz. A pszichoterapeuta, pszichoanalitikus kutató eddig körülbelül ötszáz előadást tartott a digitális világ hatásáról, amiből legalább háromszáz a szülőknek szólt.

A technikai fejlődésnek eljutottunk egy olyan átmeneti szakaszához, amikor a szakértők egymásnak homlokegyenest ellentétes véleményeket fogalmaznak meg ugyanarról a témakörről, a virtuális világ hatásairól. Tari Annamária szerint most van az az időszak, amikor mindenki mindent mond - nagy a baj, nincs semmi baj, az internet jó, az internet rossz. 

Az internetezést, az információs társadalom és a közösségi média hatását azonban nem lehet alapvetően feketének vagy fehérnek titulálni. Ugyan szükség van a kutatók és szakértők véleményére, de a baj ott kezdődik, hogyha valaki rugalmatlanul állítja a saját igazát anélkül, hogy az eltérő véleményen levő szempontját is megvizsgálná. Egyszerűen ebben a folyamatosan változó, és teljesen új korszakban senki nem érezheti, hogy „nála van a bölcsek köve”, ahogy Tari Annamária mondta.

Belépés az internet világába

A pszichológiai művek új irányát mutatja be a szerző, amiben, mint egy naplóban, különböző példatörténeteken keresztül vázolja fel az internetes élet okozta személyes konfliktusokat. Legyen szó szülő-gyermek kapcsolatról, párkapcsolatról vagy barátságokról. Annamária érdekes felvetéssel vágott bele az Online illúziók – offline valóság című könyvében a generációk közötti digitális szakadék és a kortársak közötti virtuális kommunikáció problémakörébe.

Tari Annamária pszichoanalitikus, pszichoterapeuta.
Tari Annamária pszichoanalitikus, pszichoterapeuta.

Ausztrália példájával nyitott a szerző, ahol minden szülő megtanítja gyermekének, milyen állatok mérgesek, melyekkel kell vigyázni. Éppen ezért az osztálykirándulások előtt a tanárok külön szerződéseket íratnak alá a szülőkkel, hogy nem vállalnak semmilyen felelősséget a gyermek épségével kapcsolatban, hogyha alapvetően nincsen tisztában a lehetséges veszélyforrásokkal. Jelen példában, hogy a mérges pók veszélyes, így jobb elkerülni. 

Ám azokban a térségekben, ahol nem leselkednek mérges pókok vagy kígyók, ott is óvni kell a szülőknek a gyermeküket. A mai információs világban minden szülőnek magának kell eldönteni, hogy az internetes tartalmak hogyan hatnak vagy hathatnak a fejlődő gyermekükre. Nem lehet azonban minden felelősséget a szülőkre hárítani, hogy időben észrevegyék a problémákat. Hiszen felmerül a kérdés, közben pedig az online tartalmakért kik a felelősek? Miért pont azt állítják elő? Az algoritmusoknak köszönhetően a keresések alapján a preferenciáknak megfelelő tartalmakat fognak megjeleníteni a web platformjai.

"A történelem során még soha nem fordult elő, hogy egy maroknyi technológiai tervező, akik három techcégnél dolgoznak, emberek milliárdjainak a figyelmét tudta volna befolyásolni" - Tristan Harris, a Google hajdani fejlesztőjétől idéz könyvében Tari Annamária. Tristan ma már azért küzd, hogy a Facebook, a Google és az Apple ne manipulálhassa a gyerekeket.

Az információs kor is hordozhat veszélyeket, ahol nem lehet ujjal mutogatni másokra, hiszen minden elméletnek lesz ellenzője, és még nem lehet tudni, hol vannak a keretek. A negyedik ipari forradalom után lassan behálózza a világot a mesterséges intelligencia, és egyre kevesebb személyes interakcióra kerül sor. Pedig a face to face helyzetekben is helyt kell állni.

Érzelmek a virtuális valóságban

A személyes interakciókhoz szükséges tudattalan érzelmi stratégiákat az ember elsősorban a szülőkkel való szocializáció során sajátítja el. A játékok, a beszélgetések és a közös programok mind hozzájárulnak az érzelmek fejlődéséhez, csupán szimulációval ezek nem tudnak pontosan ugyanúgy fejlődni. És az internetes színterek is egyfajta valóságszimulátorokként funkcionálnak.

Ilyen tekintetben a Facebook és az Instagram között egy fontos különbség húzódik meg, mégpedig az, hogy pontosan mivel történik az információátvitel. A fiatalok körében az Instagram azért került fókuszba, mert fotókkal kommunikál. Már az egyébként leegyszerűsített net-speak, azaz netes nyelvhasználat is fogyóban van. Ezek a tényezők újabb és újabb érzelmi jelenségeket generálnak, amikről érdemes tudni.

Online illúziók offline valóság 3
Fotó: ChesiireCat / Getty Images Hungary

Ilyen képes tartalmak a fitneszedzők applikációs programjai is. Ezekben olyan képes anyagokat kínálnak, amikben tökéletes alakjukat, gyönyörű kinézetüket és vidám természetüket mutatják be, miközben beszélgetnek a nézőikkel. Ezáltal kialakul az influencerek és a követőik között egy paraszociális kapcsolat, egyfajta virtuális barátság, ami beszippantja a nézőit, akik közel érzik magukat hozzájuk. Ilyenkor a valódi, őszinte, nem mindig kedves barátok a háttérbe szorulnak, és marad az idealizált modell mintája. Ezekhez érzelmeket társítanak, mivel nemcsak látják a magasztos személyt, de kommunikálni is tudnak vele. Sajnos az idealizációval átfűtött kommunikációkból kulcsfontosságú elemek maradnak le, amik a valóságban ott vannak. Ráadásul ezeket a videókat sokszor 9-10 éves gyerekek követik. De nem feltétlenül csak bloggereket vagy vloggereket néznek, hanem a kortársaikat is. Ilyenkor rivalizálós szituációba kerülhetnek. 

Az emberek szeretnek vetíteni

Tari Annamária szerint érdekes, a közösségi platformok kitalálói miként éreztek rá az emberek azon tulajdonságaira, hogy egyrészről szeretnek vetíteni, az exhibícióra való hajlam magas. Másrészről ehhez társul az is, hogy szeretnek mások éltébe bekukucskálni.

Tari

Ám az, hogy a magánélet mozzanatai az ismerősök számára elérhetővé válnak, komoly negatív hatással bír. Jó példa erre az a tanulmány, mely egy fiatal lányról készült, aki, amikor személyesen találkozott a barátnőjével, tisztában volt vele, hogy rossz lelkiállapotban van a másik. Mégis ennek ellenére, később a Facebookon belekukkantott barátnője tartalmaiba, és olyan pozitív momentumokat látott, amitől elszomorodott, mivel a saját életét összehasonlította a másik kivetített, pozitívnak lefestett világával. Történt mindez annak ellenére, hogy előtte tudatában volt annak, a másiknak is vannak problémái. Ez is mutatja, hogy a kreált valóságról szóló tartalmak befolyásolása erősebb, mint az ember tudatos kontrollja.

A számok is jól mutatják, mennyire beleivódott a mindennapi életbe az online jelenlétnek a szerepe - naponta 4,2 milliárd like érkezik az Instára. Rengeteg kommunikáció zajlik a virtuális térben, sokszor nem is nyelvi formában, hanem ábrázolások, képek és reagálások képében.

Mivel a profilokat nem csak a kortársak és a barátok szemlélik, hanem leendő vagy aktuális munkaadók, egyetemi tanárok, megjelentek a cleanupok, vagy tisztított profilok. Ezzel kettéválik a vetített kép, az egyik oldalon eltűnik az, ami a másikon dominál. Történt mindez azért, mert már a munkaadók is elkezdték használni ezeket az oldalakat úgy, mint az illetőről megszerezhető ismeretek platformját. Pedig a tartalmak nem adják vissza azt, milyen a felhasználó valós személye.

Depressziós fiatalok

Németországban minden negyedik 12-17 éves fiatal depressziós, és ez a jelenség világszerte megfigyelhető. A biológiai kortól sokszor előrehaladottabb lelkiállapotok uralkodnak el a tinédzsereken. Kettősség jellemzi őket, egy hasadt tudatállapot, amiben rejtőzik egy gyermeki én és egy vindikált, érett én. 

online illúziók 5
Fotó: skynesher / Getty Images Hungary

A tinikor már nem az, ami régen volt. Az internet világa előtt szegényesebb kommunikációs lehetőségek közül választhattak a fiatalok, de abban az időben is ugyanúgy megvoltak a tinédzserek problémái. A különbség abban rejlik, hogy régen még egyöntetű érése volt a generációnak, mindenki egyformán "ronda" volt, pattanásos, kövér, sovány. Akkor még nem rivalizálós haragból és önértékelési mínuszokból állt a nap. Ma már, ha a rapszodikus hangulatú tinik az online térben saját kortársaikról, ismerőseikről gyönyörű fotókat látnak, azonnal elkeserednek.

Nehéz elérni az ingerküszöböt

Ahogy egyre nő az online órák száma, egyre merészebb fotók jelennek meg. Ez azt jelenti, manapság az ingerküszöb olyan magas, hogy egyre klasszabb, egyre eredetibb dolgokat kell megmutatni ahhoz, hogy pozitív reakciókat lehessen kiváltani másokból. Így viszont a szakadék a tinik között nőttön-nő, ahogy az önértékelési mínusz is egyre nagyobb. Pedig ebben a korban a kortárs csoportok véleménye kiemelkedően fontos.

Viszont azzal, hogy ennek elkerülése érdekében a legtöbben próbálnak beolvadni, megfelelni az információs társadalom és közelállók elvárásainak, különböző online normákat kezdenek követni a fiatalok. Azonosulnak a csoportokkal, amikhez tartoznak, és olyankor sem mondanak ellent, hogyha a tagok olyat tesznek, vagy úgy viselkednek, ami távol áll tőlük. Ez belső frusztrációhoz, haraghoz vezethet, melynek irányát a szülők gyakran félreértelmezik, vagy egyáltalán nem tudnak azonosulni vele.

Szorongás, elégedetlenség, magány – hogy jutottunk el ide, és hogyan léphetünk ki belőle?

A Femina Klub februári vendége Tari Annamária klinikai szakpszichológus lesz, akivel az estek házi asszonya, Szily Nóra beszélget majd. Segítenek megérteni az online illúziók és az offline valóság közötti különbségeket, azok pszichológiai hátterét, és gyakorlati tanácsokat is adnak sokunk számára szorongató, naponta felmerülő kérdésekre.

Pontos részletek az estről itt olvashatók.

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2020. február 19. 18 óra
Helyszín: József Attila Színház

Promóció

A könyvben ehhez Olívia történetét hozta fel az pszichoterapeuta író. Kezdetben a lány a szülei szemében egyszerűen csak sok időt töltött YouTube-videók nézegetésével. Valójában az osztálytársai biztatására választotta ezt az időtöltést a délutánokra. Később azonban egyre ingerültebbé vált, amit édesanyja nem tudott hova tenni - végül kiderült, hogy agresszív tartalmakat nézett, mert az osztálytársai szerint viccesek, és nem akart kilógni a sorból. Akkoriban hunyt el a nagymamája is, a jegyei romlásnak indultak, mígnem egy nap nyíltan kifejezte anyjának, hogy nem akar tovább élni. Az ezt követő kórházi kezelés után újból visszaesett, YouTube-on nézett arról videókat, hogyan kell gyógyszerrel véget vetni az életnek. Összességében ez a történet jól mutatja, hogy egy tinédzsert mennyire befolyásol a kirekesztéstől való félelem, ezen kívül pedig azt is, hogy milyen jól tudja a YouTube algoritmusa folyamatosan szolgáltatni a preferált tartalmakat. 

Ezzel Olívia azonosult azokkal a lányokkal, akik jól érzik magukat YouTube-nézés közben, míg az algoritmus szolgáltatja a tartalmakat. Nagy árat fizetett ezért az állapotért. Gyakori jelenség az elárvult tinédzser, akinek olyan érzelmi terheket kellene megoldania, amire biológiailag még egyáltalán nem érett.

Meg lehet védeni a gyerekeket?

- Amennyire nem szeretek tanácsot adni, annyira próbálok mindig olyat mondani, amivel tudok segíteni - mondta Tari Annamária. - Néha, amikor valami megmondócikket olvasok, akkor felmegy bennem a pumpa. Nem mintha rivalizálni akarnék, de veszélyes, hogy nem érzi jól magát a bőrében a kamasz korosztály. Az első könyvem óta folyamatosan arra hívom fel a figyelmet, hogy vigyázni kell a gyerekekre. Milyen dolog az, hogy a 10 pluszosoknak az életét rátettük egy vágányra úgy, hogy nem is kérték? Nem az a dolgunk, hogy megvédjük őket?

Cikkünk Tari Annamária Online illúziók - offline valóság című kötete alapján készült.

szakacskonyv


Ma, bármilyen korú gyereket nevel is egy szülő, vagy tanít egy tanár, szükség van arra, hogy a valóságot vonzó színekkel ábrázolja, amit érdemes felfedezni. Az addiktív közösségi média és a realitás párharca kemény menet.

Ahhoz azonban, hogy ezt felismerjük, és saját értékrendet alkossunk, éppen a belső előállítású biztonságunkra lenne a legnagyobb szükség. Mára a legfontosabb kérdéssé az vált, hogyan maradhatnak konstruktív érzelmi kapcsolatban a felnőttek a digitális generációk kisebb és nagyobb tagjaival.


Kiadja a Tericum Könyvkiadó.

Ára 3970 forint.

Elgondolkodtató rajzok a mai világról

Steffen Kraft illusztrátort megihlették az emberi természet legelőnytelenebb sajátosságai és az ezekből fakadó áldatlan állapotok. A német művész szókimondó és letisztult képeken keresztül vágja a szemlélődő arcába az igazságot, és készteti őt arra, hogy egy kicsit magába nézzen.

(Képek forrása: Femina, Getty Images Hungary)

Ezt is szeretjük