Véres bosszút állt férje gyilkosain a kijevi fejedelemasszony - Szent Olga története

Olga kijevi fejedelemasszonyt vallásos cselekedetei miatt avatták szentté a 13. században, ám a fennmaradt források nemcsak kereszténységéről, hanem véres bosszújáról is szólnak.

Az uralkodónő a krónikák történetei szerint kegyetlenül megtorolta férje meggyilkolását, és megmutatta az ellenségnek, hogy bármi áron megvédi népét.

Olga kijevi fejedelemasszony története

Pontos születési ideje nem ismert, de a krónikák említései alapján 890 körül jöhetett a világra Pszkovban vagy a Pszkov melletti Vibuti faluban. A varág nemzetségből származott, de egyes források szerint izborszki és szláv származású volt. Eredetileg Prekraszának hívták, Oleg fejedelem nevezte el Helgának amikor kiválasztotta őt I. Igor kijevi fejedelem számára.

903-ban házasodtak össze, az ara ekkor 13 év körüli lehetett. A következő negyven évben a krónikákban nincs említés Olgáról, csak annyit tudni, hogy egyetlen gyermekük, Szvjatoszláv 942-ben született. 945-ben azonban Igort megölték a drevljánok, akikkel az adók miatt került konfliktusba. Mivel a törvényes örökös még csak hároméves volt, a fejedelmi kíséret Olgát tette meg régensnek egészen fia felnőtté válásáig.

Véres bosszút állt férje gyilkosain

Az újdonsült fejedelemasszony a krónika szerint négyszeresen bosszulta meg férje megölését. A drevlján vezető házassági ajánlatot tett neki, hogy átvehesse birodalmát, és követeket küldött hozzá, hogy tolmácsolják javaslatát. Olga érdeklődést tetetett, majd azt javasolta nekik, hogy viselkedjenek gőgösen a népével, és követeljék, hogy csónakjaikkal együtt vigyék őket a palotába ahelyett, hogy gyalog vagy lóháton kellene menniük. Amikor azonban odaértek, egy éjszaka ásatott árokba dobatta őket a kijeviekkel, majd megparancsolta, hogy élve temessék el a drevlján küldötteket. 

Később üzenetet küldött az ellenséges népnek arról, hogy elfogadja az ajánlatot, de azt kérte, hogy a legjobb embereik érkezzenek hozzá az udvarba. Amikor megérkeztek, a fürdőházba vezették őket, ugyanis Olga megparancsolta, hogy fürödjenek meg, mielőtt bemutatkoznának neki. A kijeviek gőzfürdőt készítettek, rájuk zárták az ajtókat, és felgyújtották az épületet.

A bosszújáról szóló harmadik és negyedik történet a sereg lemészárlását, majd a város lángokba borítását említi, melyeket csellel valósított meg. Olga egy kisebb sereggel a drevljánok földjére utazott, és meghívta őket férje halotti torára. Amikor azok lerészegedtek, a fejedelemasszony katonái körülbelül ötezer emberrel végeztek. Végül 946-ban a krónikák szerint egy nagyobb sereggel indított hadjáratot, azonban a fővárost, Iszkorosztenyt sikertelenül ostromolták, így végül egy trükköt vetett be. Hadisarcként minden házból három galambot és három verebet kért, majd a katonái kénnel átitatott szalagokat kötöttek a madarak lábára, meggyújtották őket, így ahogy azok hazarepültek, felgyújtották az egész várost. A menekülő lakosokat a kijeviek elfogták, egy részüket megölték, vagy rabszolgasorba taszították, a többiekkel pedig súlyos hadisarcot fizettettek. 

Keresztény hitre tért

A krónikák és a történetek Olgát könyörtelen, bosszúálló, illetve rendkívül okos uralkodónőként mutatják be. Fejedelemasszonyként adóreformokat vezetett be, a Kijevi Rusz uralma alatti területeket kerületekre osztotta, valamint ekkora kezdődött el Ruszban a kőből való építkezés. Az első kőépítmények a kijevi palota és egy torony voltak. Az őskrónika szerint 955-ben konstantinápolyi útja során Bíborbanszületett Konstantin megkeresztelte, ő volt az első kijevi ruszi uralkodó, aki felvette a kereszténységet. Konstantinápolyi látogatása után püspököket és papokat küldött I. Ottó császárhoz, hogy felszentelje őket, ezáltal segítse népe megtérítését.

962-ben végül átadta a trónt fiának, de Szvjatoszláv hadjáratai idején továbbra is az asszony vezette Kijevet. Olga 969-ben hunyt el, és a 13. században avatták hivatalosan is szentté. Az ortodox egyház első orosz szentjeként kanonizálták.

A harcos ókori királynő bosszúja

Számos görög történetíró írt műveiben Tomüriszről, aki az i. e. 6. században uralkodott, és aki Hérodotosz szerint legyőzte a népét megtámadó perzsa királyt. A harcos asszony a Masszaget szövetség ászi királynője volt, birodalma körülbelül a mai Türkmenisztán, Afganisztán, Kazahsztán és Üzbegisztán egyes részeire terjedt ki. Amikor pedig II. Kurus meg akarta szerezni területeit, mindent elkövetett, hogy megvédje népét, sőt fia halála miatt is bosszút állt.

• szent olga
• olga kijevi fejedelemasszony
• történelmi érdekesség
• uralkodónő
• Lélek&Test