A náci felügyelőnő megverte és szexuálisan kihasználta az asszonyokat – Anneliese Kohlmann kegyetlenségei
Anneliese Kohlmann 23 évesen lett fegyőrnő a Neuengamme koncentrációs táborban, és brutális kegyetlenséggel bánt a női foglyokkal.
A koncentrációs táborok őrei között akadt jó néhány olyan kegyetlen asszony is, akik brutálisan bántalmazták a foglyokat. Anneliese Kohlmann volt az egyik, akit kegyetlensége és tettei miatt börtönbüntetésre ítéltek.
Fiatalon lett fegyőrnő, és sokszor megverte, rugdosta a rabokat, a terhes asszonyokat sem kímélte. Szexuális kizsákmányolással is megvádolták, és hivatalosan mindössze két év fogságot kapott.
23 évesen lett fegyőrnő Anneliese Kohlmann
1921-ben született Hamburgban, és hivatalosan 19 évesen csatlakozott a Nemzetiszocialista Német Munkáspárthoz, ezt követően négy éven keresztül villamosvezetőként dolgozott. 1944-ben besorozták az SS női segédcsapatába, és állítólag mindössze egyhétnyi kiképzés kapott. Ezalatt főleg azt tanulta meg, hogyan bánjon a lehető legkegyetlenebbül az emberekkel.
A Neuengamme koncentrációs tábor Neugraben altáborának fegyőrnője lett, ő felügyelte a női foglyokat, akiket harckocsiárkok ásására kényszerítettek, majd 1945 márciusában a Hamburg-Tiefstack altáborba vezényelték. Mindkét helyről bőven akadtak olyan rabok, akik beszámoltak Anneliese Kohlmann brutalitásairól az 1946-os tárgyalások során.
Verte és kínozta a női rabokat
Előfordult, hogy úgy megvert egy asszonyt, hogy a keze és a szája is vérzett, míg máskor addig ütlegelte bottal az egyik foglyot, amíg el nem kékült, és fel nem dagadt az egész keze. Szemtanúk arról is beszámoltak, hogy olyan súlyosan megvert, megrugdosott egy terhes kismamát, hogy az arca még két héttel később is dagadt volt. Máskor egészen eszméletvesztésig rugdosta a várandós rabokat. És amikor kenyérlopáson kapott egy női rabot, harminc botütésre ítélte.
A foglyok azt vették észre, hogy az idősebb nőkkel sokkal brutálisabban bánt, mint a fiatalabbakkal. Tárgyalásán azzal védekezett, hogy néhány asszonyt különleges bánásmódban részesített, például szünetet engedélyezett nekik, miközben a többi őr azt mondta, ne tegye, vagy plusz ételt adott nekik.
Szexuális kizsákmányolással is vádolták
Egy Věra Fuchsová nevű cseh zsidó nő elismerte, hogy a Bubinak becézett fegyőrnő volt, hogy jobban bánt velük, de mint később kiderült, valószínűleg ebben az is közrejátszott, hogy közben beleszeretett az egyik rabba. Azt is hozzátette, nem tudni, a Helene Sommer nevű nő milyen közel került végül Anneliese Kohlmannhoz, de az biztos, hogy a fogollyal édesanyja is ott volt a táborban, és bármit megtett volna érte. És valószínűleg választása sem volt, hiszen nem állhatott volna ellen egy őr követeléseinek. Több nő is beszámolt arról, hogy megsimogatták egymást, és együtt töltötték az éjszakákat.
Ez a fajta szexuális kizsákmányolás nem volt ritka a holokauszt idején. Férfi és női őrök egyaránt erőszakoltak meg foglyokat, vagy kényszerítették őket szexre, és cserébe élelmet, gyógyszert és biztonságot ígértek nekik. Mivel a rabok élete volt a tét, igyekeztek mindent megtenni, hogy mentsék önmagukat és szeretteiket. Anneliese Kohlmann a háború után is Helene Sommerrel akart maradni, közös jövőt tervezett vele, és azt állította, Helene megkérte őt arra, hogy együtt költözzenek majd Prágába.
A fegyőrnő mindent megtette, hogy a világháborút követően ne kelljen szembenéznie az igazságszolgáltatással. 1945 áprilisában Hamburgba szökött, majd tíz órát biciklizett Bergen-Belsenbe, ahol fogolyegyenruhát öltött, miután műszakváltáskor besurrant. Az volt a terve, hogy megkeresi Helene Sommert, majd együtt Prágába szöknek, hogy elkerülje a büntetést. Végül, miután a brit csapatok felszabadították a tábort, őt is felfedezték, és április 17-én elfogták. A többi őrrel együtt azt a feladatot kapták, amit a rabokra kényszerítettek volna: tömegsírt kellett ásniuk a több ezer elhunyt fogoly számára, majd egy németországi börtönbe vitték őket.
Két év börtönbüntetést kapott
1946 júniusában Anneliese Kohlmann katonai bíróság elé került, a tanúk pedig alátámasztották, hogy kegyetlenül bántalmazta a koncentrációs táborok lakóit. Azzal védekezett, hogy ő csupán azért bántotta a nőket, hogy később ne kapjanak még kegyetlenebb büntetést a férfi őröktől. Édesanyja is vallomást tett, azt állította, hogy lánya utálta munkáját, és depressziós volt.
Mivel csak körülbelül öt hónapon keresztül töltötte be a fegyőrnői pozíciót, és mivel ő maga nem ölt meg senkit, két év börtönbüntetésre ítélték a koncentrációs tábor foglyainak fizikai, érzelmi és mentális bántalmazása miatt. 1965-ben Nyugat-Berlinbe költözött, de nincs feljegyzés sem házasságról, sem gyermekekről, sem arra utaló bizonyíték, hogy valaha is elismerte, hogy rosszat tett. 1977-ben hunyt el.
A legkegyetlenebb náci fegyőrnők
Volt, aki korbácsütésekkel vagy ostorcsapásokkal, míg más rugdosással, veréssel okozott elviselhetetlen fájdalmat a raboknak. A következő fegyőrnők neveihez rengeteg ember megkínzása és halála köthető. Fotóik alapján néhányukról senki nem gondolná, milyen brutális tetteket hajtottak végre.
Ők voltak a koncentrációs táborok legbrutálisabb fegyőrnői: élvezték, hogy kínozhatták a rabokat
Nézegess képeket!
ElolvasomKépek: Wikipedia, Wikipedia, Wikipedia.
Ebben a cikkben nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését. Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.
- náci
- náci fegyőrnő
- náci felügyelőnő
- náci nők
- náci németország
- koncentrációs tábor
- anneliese kohlmann
- Lélek&Test