Miért ajánlkozik fel egy lány a saját apjának?

Miért ajánlkozik fel egy lány a saját apjának? Vajon mikor lép át morális határokon egy szülő? A molesztálás gyakoribb és nehezebben tetten érhető jelenség, mint az erőszakkal kikényszerített szex.

Van egy olyan pillanat a családállításoknál, amikor hirtelen döbbent csend lesz a teremben. A résztvevők által alkotott körben az apa képviselője szorosan összeölelkezik a lányát képviselő csoporttaggal. Már a kép önmagáért beszél, ám az apa képviselője legtöbbször ki is mondja zavart mosollyal: - Nőnek látom, nem gyereknek. Mintha szerelmes lennék a lányomba.

Menekülés a múlt elől

Detti valahogy mindig igyekszik kikerülni a választ, amikor a szüleiről kérdezik. Szívesebben mesél inkább a szülővárosáról, a házuk kertjéről, és, ha végképp nem tud kitérni, annyit mond az apjáról, hogy nyugdíjas tanár, az anyjáról pedig, hogy mindig is sokat betegeskedett. Ilyenkor megmagyarázhatatlan, ösztönös borzongás fut végig rajta, ezért is igyekszik gyorsan témát váltani.
A harmincas éveit kezdő lány nagyon sikeres a szakmájában, jól keres, és egyre csak lépdel felfelé a ranglétrán. Ennek persze az az ára, hogy szinte minden nap 12 órát dolgozik, jóformán nincs magánélete.
- Olyan vagyok, mint egy apáca, csak én nem egy rendnek, a cégnek fogadtam hűséget - viccelődik, ha a barátnői felróják neki, miért nem randevúzik senkivel.

András közeledését - aki a közvetlen kollégái egyike - is csak a sokadik közös, napközbeni kávézásukon vette észre. Maga sem értette, miért mondott aztán azonnal igent a fiú vacsorameghívására, és ami végképp meglepte, hogy szinte természetesnek érezte, hogy a lakásán kötöttek ki aznap éjjel.

Detti másnap alig fogadta András köszönését a közös munkahelyükön. Kurtán közölte csupán a fiúval, hogy felejtse el, ami közöttük történt.

A gyerek szeretetből bármire képes

Gyakori eset, hogy amikor egy nő gyereket szül, megváltozik a kapcsolata a férjével, aki egyrészt felértékelődik számára, hiszen ő lett az a férfi, akivel az egyik legfontosabb női feladatot, az élet továbbadását megvalósíthatta. Az anyaság ugyanakkor el is távolítja tőle, hiszen átmenetileg a gyereke a legfontosabb számára. Amennyiben állandósul ez az állapot, azaz a nő szereptévesztésbe esik, és örök anyává válik, akkor egyre jobban kihúzódik a kapcsolatból, a férfinak pedig szabad vegyértékei lesznek.

Kettejük férfi-nő konfliktusába szeretetből avatkozik be aztán a serdülő lány, és átveszi az anyja helyét, akit sajnál azért, mert képtelen nőként helytállni, ugyanakkor ki akarja segíteni az apját: ha ő nem tud itt lenni, itt vagyok én helyette.

Ezeket a tudattalan, generációkon átívelő kötésekből kiinduló folyamatokat nem szabad csak szexre leszűkíteni. A családállítás molesztálásnak tekinti azt is, ha az apa vagy az anya saját érzelmi igényeinek kielégítésére használja fel a gyerekét, és olyan gyengédséget vár el tőle, amit valójában egy felnőtt partnertől kellene megkapnia.
Olykor pedig az apa tényleg elfogadja a lánya felkínálkozását.

Ki kell mondani, hogy mindenki benne volt

Dettire váratlan sírásrohamok törtek rá az Andrással töltött éjszaka után. Hiába töprengett, nem talált magyarázatot a zaklatottságára.

- De hiszen helyes fiú, nagyon jól éreztem magam vele, miért nem tudok örülni ennek a kapcsolatnak? - tette fel aztán a kérdést egy családállítási csoportban.
A felállításból kiderült, hogy ami évekkel korábban közte és az apja között volt, túlment a szülő-gyermek kapcsolat határain. A lány sokáig zokogott, amíg a képviselők mozgását nézte, majd elcsukló hangon ennyit mondott: - Anyám mindig csak panaszkodott, betegeskedett, sajnáltam apámat, aki a másik szobába szorult ki miatta. Néha éjszakákat beszélgettünk át, ott aludtam el a karjaiban.
A családállítás ereje abban van, hogy felszínre hozza az ilyen történeteket, és megmutatja az összefüggést a kliens párkapcsolati zűrjei, magányossága vagy épp orvosi okokkal nem magyarázható meddősége és az apjával való kapcsolata között. A molesztálásnál a legnehezebb talán azt kimondani, hogy mindenki benne volt. Igen ritka ugyanis, hogy az anya nem tudja, mi történik. Legfeljebb csak félrefordítja a fejét.

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban a cancel culture, azaz az eltörléskultúra került terítékre. Mikor született meg, és mit jelent a cancel culture kifejezés? Miért veszélyes jelenség? Kik azok a híres személyek, akik érintettek? Honnan tudjuk, hogy valósak-e az ellenük felhozott vádak? Hogyan befolyásolja az eltörléskultúra a stand up comedy műfaját?

_Promóció

A tettes börtönbe zárása nem segít az áldozaton

A családállítás egészen máshonnan közelít a molesztálásos esetekhez, mint a társadalmi igazságszolgáltatás. A testileg, lelkileg sérült gyereket ugyanis nem szabadítja fel, ha a molesztálót börtönbe zárják. Inkább az segít rajta, hogy megérti a lélekszinten zajló folyamatokat, és belátja a saját szerepét: a családtagokat összekötő szeretet, lojalitás mozgatta, ezért vállalta be önként a helyzetet, amivel a felnőtt aztán visszaélt. Ha ezt képes elismerni, az apját pedig nem tagadja ki az életéből, és az igazi helyére, szülőnek fogadja vissza a lelkében, ám természetesen elutasítja, mint partnert, akkor ezzel valódi esélyt kap a továbblépésre.

Detti még hetekkel a családállítás után is az apjával álmodott. Eleinte lidérces látomások voltak ezek, aztán egyre szelídültek a képek, kisgyerekkori ártatlan emlékekre. Egyik reggel rámosolygott aztán Andrásra, majd vett egy nagy levegőt, és meghívta a fiút egy kávéra.

• apa
• családállítás
• életórák
• féderer ágnes
• Lélek&Test