Tényleg megvalósulhat, amit mondogatsz magadnak? Ezért káros a manifesztáció kultusza

A manifesztáció kultusza azért csábító, mert kontrollt ígér egy bizonytalan világban. Igen, a gondolat számít, de nem varázspálca, amivel bármit megteremthetsz.

Tényleg megvalósulhat, amit mondogatsz magadnak? Ezért káros a manifesztáció kultusza
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Top olvasott cikkek

Kevés dologgal lehet annyira felidegesíteni, mint amikor valaki azt mondja "bemanifesztáltam". Ennek ellenére rendszeresen belebotlok ebbe a jelenségbe, és azt látom, sokat látott, értelmes ismerőseim is hisznek a vonzás törvényében.

Hiába az ellenérzéseim, a manifesztáció egyre trendibb. Ezt látni a TikTokon és Instán, erről beszélnek a celebek, és könyvek tömegei jelennek meg a témában. "Írd le háromszor reggel, hatszor délután, kilencszer este, amit akarsz, és az univerzum majd szállítja." - De tényleg így működne? És ha igen, akkor mostanra miért nem dúsgazdag már mindenki a Földön?

Ezért káros a manifesztáció

A témában az egyik legismertebb irodalom A Titok című könyv, amelyben Rhonda Byrne a „vonzás törvényét” hirdeti: amit gondolsz, azt vonzod be. A recept egyszerű: fókuszálj a pénzre, sikerre, szerelemre, és ezek megérkeznek. A gondolat „rezgést” bocsát ki, az univerzum pedig reagál. Hasonló üzenetet közvetített már 1937-ben Think and Grow Rich is, amelyben Napoleon Hill azt ígérte, hogy erős vággyal és mentális fókuszálással bárki meggazdagodhat. Ez mind szép és jó, csakhogy több ponton is sántít.

GettyImages-876745780
Fotó: imran kadir photography / Getty Images Hungary

A pozitív gondolkodásnak persze vannak előnyei - de csodát tenni nem tud. Martin Seligman, a pozitív pszichológia egyik meghatározó alakja kimutatta, hogy az optimizmus összefügghet jobb mentális és fizikai kimenetelekkel. A vizualizáció segíthet célokat konkretizálni, ebből azonban nem következik, hogy a gondolataink mágikus módon átrendezik a valóságot. A társadalmi egyenlőtlenségek, gazdasági környezet, egészségi állapot, kapcsolati háló sokkal többet számít. A manifesztáció kultusza hajlamos ezeket zárójelbe tenni, mintha minden kizárólag a „rezgéseden” múlna. Gondolj bele, ha ettől függne az utolsó Borsod megyei zsákfaluban is Ferrarival járkálnának. 

A manifesztáció másik nagy problémája az, hogy ha a siker a helyes gondolkodás eredménye, akkor a kudarc az egyén hibája. Nem voltál elég pozitív, nem hitted eléggé, nem írtad le elégszer. Ez különösen problémás, amikor valaki betegséget, bántalmazást vagy traumát él át. Az a gondolat, hogy „magadnak vonzottad be”, nemcsak hamis, hanem kegyetlen is. A manifesztáció extrém változatai konkrétan áldozathibáztatásba csúsznak.

A cikk az ajánló után folytatódik

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat. 

Biztosítsd be a helyed most!

Promóció

Harmadik gond: a manifesztáció logikai hibákra épít. Attól, hogy valamit nagyon akartál, majd később megtörtént, még nem bizonyított, hogy az akarat okozta. A filozófiában ezt az összetévesztést úgy hívják: a korreláció nem egyenlő az oksággal. Ha sokat tanulsz egy vizsgára, jó jegyet kapsz, és közben mantrázol is, könnyű a mantrának tulajdonítani az eredményt. Ezt a jelenséget Laura D’Olimpio filozófus „intellektuális véteknek” nevezi: a vágyvezérelt gondolkodás torzítja az ítélőképességet. A manifesztáció ráadásul olyan megszállott, kényszeres mintákat is erősíthet, mint amikor valaki napi mantrákkal próbálja „bebiztosítani” a számára tökéletes kimenetelt.

A manifesztáció persze nem újdonság: A 19. századi amerikai „mind cure” mozgalom azt hirdette, hogy a betegségek a gondolat hibái, és helyes hittel gyógyíthatók. Phineas Parkhurst Quimby és követői szerint a fizikai tünetek mentális eredetűek. Ezek az eszmék később beépültek a modern önsegítő irodalomba, ma pedig kamu lifecoachok TikTok-videóiban látjuk őket viszont.

GettyImages-2180039235
Fotó: Richard Drury / Getty Images Hungary

Persze, most jöhetnek a kritikák, hogy ez csak "károgás", és hogy a pozitív gondolkodásban ugyan semmi káros nincs. Ez mind igaz, önmagában a pozitív hozzáállással semmi baj sincs. A célkitűzés, a vizualizáció, a hála gyakorlása bizonyítottan javíthatja a közérzetet. A probléma ott kezdődik, amikor a gondolatot mindenható erőnek állítják be, és közben elfelejtjük a munkát, a társadalmi helyzetet, a szerencsét és egyéb faktorokat.

De akkor mit csinálj? Nos, vonzás helyett inkább tűzz ki konkrét, elérhető célokat, készíts tervet, kérj segítséget, és legfőképp számolj azzal, hogy nem minden rajtad múlik. A folyamatra fókuszálj, ne csak az eredményre. Ünnepeld a kis lépéseket. És közben maradj hálás azért, amid már van.

Toxikus és bántó lehet ez a tanács, pedig sokan biztatásnak szánják: ilyenkor felejtsd el

A nehéz érzések attól nem kerülnek feldolgozásra, ha nem figyel rájuk az ember.

Elolvasom

Fotók: Getty Images Hungary.

Ezt is szeretjük