2 ember, akit biztos, hogy előbb hívsz fel, mint hogy írnál neki – Friss magyar kutatás

A hívás továbbra is a legerősebb kommunikációs forma – derül ki a Yettel országos kutatásából, amely a május 17-i, a távközlés világnapja apropóján vizsgálta a magyarok kapcsolattartási szokásait és telefonszámukhoz fűződő viszonyát. Bár az írásos, chates üzenetváltás egyre elterjedtebb, a válaszadók szerint telefonon ritkábban adódnak félreértések, mint az üzenetekből fakadó értelmezési viták. A kutatás arra is rávilágít: miközben a saját telefonszámukhoz sokan érzelmileg is kötődnek, mások számát egyre kevésbé tudják észben tartani. 

A szüleinket szinte biztos, hogy inkább felhívjuk

A hanghívások ereje töretlen, a chatelés gazdagítja a kommunikációs lehetőségeket – mutatott rá a Yettel friss országos, reprezentatív kutatása. Az eredmények alapján a magyarok a legtöbb személlyel még mindig leggyakrabban hívásban tartják a kapcsolatot, különösen a szülőkkel, ahol tízből kilenc válaszadó ezt a lehetőséget választja. Bár a szülők után a párjukkal (77%) és gyermekeikkel (69%) is leggyakrabban telefonon beszélnek a megkérdezettek, ezekben a kapcsolatokban már a szöveges üzenetküldés is jelentős szerepet kap. A távolabbi rokonok esetében tízből hatan részesítik előnyben a hívást, ami jellemzőbb a férfiakra (68%), mint a nőkre (53%). Ezzel szemben a baráti körben a szöveges egyeztetés dominál, a hanghívás ezen a téren egyedül a 45 év felettiek körében népszerűbb – elsősorban a férfiaknál –, miközben az SMS-t és a videóhívást a legtöbben célzottan a gyermekeikkel vagy párjukkal való kapcsolattartásra tartják fenn. 

A generációs különbségek élesen kirajzolódnak: míg a chatalkalmazások a 18–26 évesek körében a legnépszerűbbek, addig a hanghívás a 45 év felettiek sajátja. Alegfiatalabb korcsoport 48%-a már tudatosan inkább üzenetet ír telefonálás helyett, az 54 év felettiek 36%-nál viszont ennek pontosan a fordítottja igaz. A 18–26 és 36-44 év közötti generációk több mint fele kifejezetten preferálja, ha nem sürgős esetben inkább üzenetet kap, pedig az írásbeli kommunikáció a tapasztalatok szerint kockázatosabb: több konfliktussal, időveszteséggel és kellemetlenséggel jár, mint a hangalapú beszélgetés. Ezt támasztja alá az is, hogy míg telefonálásnál csak tízből négy esetben volt szükség utólagos magyarázkodásra az elhangzott tartalommal kapcsolatban, az írásos üzenetváltásoknál tízből hat válaszadó kényszerült ilyen helyzetbe a félreértett szöveg- vagy emojihasználat miatt. 

A számom nem csak „egy szám” – praktikum és érzelem a telefonszám megtartása

A kutatás azt is vizsgálta, hogy a magyarok mennyire ragaszkodnak a telefonszámukhoz, akár racionális, akár emocionális okokból. A lakosság fele szerint az internetes hívások és chates applikációk terjedésével nem csökken ezeknek a jelentősége, és szinte minden válaszadó megtartaná a jelenlegi hívószámát egy esetleges szolgáltatóváltás esetén is. 10-ből 7 válaszadó szerint a számuk megváltoztatása nagyon sok ügyintézéssel járna, mert számos hivatalos és személyes helyen is megadta. A Yettel kutatása szerint a magyarok fele emellett érzelmi okokból is ragaszkodik a telefonszámához, és a kitöltők háromnegyede szerint a telefonszám „nem csak egy szám”. Érdekesség, hogy bár kötődünk a saját azonosítónkhoz, másokét már nem jegyezzük meg: mindössze tízből négy válaszadó tudna fejből felhívni több ismerőst vagy családtagot.

Kép: Getty Images

• telefonszám
• telefonhívás
• telefon
• kutatás
• okostelefon
• Lélek&Test