Képesek vagyunk egyszerre 2 embert szeretni? Ez a tudomány válasza

„Az a fantáziám, hogy öt szeretőm van. De a férjem sosem egyezne bele, és amúgy sem lenne időm mindre. Azt hiszem, három a limit” – vallotta be egy házasságban élő, poliamor nő. Bár a társadalmunk alapköve a monogámia, a statisztikák és a pszichológiai kutatások egyre inkább azt mutatják, hogy az emberi szív nem feltétlenül egyetlen személyre van kalibrálva.

Egy 2021-es tanulmány szerint az amerikaiak mintegy 10%-a próbálta már ki élete során a poliamóriát, vagyis azt a kapcsolati formát, ahol egyszerre több személlyel tartanak fenn érzelmileg mély, romantikus kapcsolatot.

Képesek vagyunk 2 embert szeretni?

Társadalmunk a „nagy Ő” ideájára épül: a filmek, dalok és regények azt sulykolják, hogy csak egy igaz lélekpartner létezik, aki pótolhatatlan és minden igényünket kielégíti. Ez a modell azt feltételezi, hogy a szerelem egy véges erőforrás: ha valaki másnak is adunk belőle, a partnerünknek kevesebb jut.

Azonban létezik egy másik megközelítés is, amely szerint a szerelem olyan, mint a gyertya lángja: ha megosztjuk, nem kevesebb lesz belőle, hanem több fényt áraszt. A pszichológusok szerint a pozitív érzelmek képesek tágítani az egyén erőforrásait és személyiségét. Ebben az értelemben a többes szerelem egyfajta „romantikus nagylelkűség”, amely lehetővé teszi, hogy különböző partnereken keresztül az énünk más-más oldala fejlődjön.

Szerelem és szex: Mi a különbség?

Fontos különbséget tenni a nyitott házasság és a poliamória között. Míg az előbbi gyakran a szexuális szabadságra fókuszál, a poliamória alapja a mély érzelmi kötődés. Érdekes megfigyelés, hogy a poliamor nők többsége csak olyasvalakivel bújik ágyba, akit valóban szeret. Ugyanakkor ők azok, akik könnyebben és gyorsabban esnek szerelembe, mivel nem állítanak belső gátakat az érzelmeik elé.

Bár a poliamor kapcsolatok az újdonság erejével növelhetik a romantikus intenzitást, a korlátok itt is léteznek. Az idő és a figyelem ugyanis, ellentétben a szerelemmel, véges erőforrás. Ha valaki több partner között osztja meg a napjait, törvényszerűen kevesebb minőségi idő jut az „elsődleges” társra. Fennáll a veszély, hogy a mennyiségi növekedés a minőség rovására megy.

A poliamória tehát egy állandó egyensúlyozás a szabadságvágy és az elköteleződés mélysége között. Bár a szív valóban képes tágulni, a párhuzamos kapcsolatok fenntartása olyan érzelmi érettséget és logisztikát igényel, amire kevesen állnak készen. A kérdés továbbra is nyitott: a kizárólagosság a mély szerelem alapfeltétele, vagy csak egy gát, ami megakadályozza a szívünk teljes kibontakozását?

Fotók: Getty Images Hungary

Állítsd be a Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Femina!

• szeretet
• pszichológia
• kutatás
• tudomány
• szerelem
• poliamoria
• Lélek&Test