Egy zseni története, aki nem tudott menekülni önmaga elől: Csáth Géza rövid, intenzív élete

Ma éppen 139 éve, hogy Szabadkán felsírt egy gyermek, aki később a magyar ugar sötét és látomásos krónikásává vált. 1887. február 13-án született Brenner József István – az utókor számára Csáth Géza –, akinek az életútja ma is ugyanolyan kísérteties és lenyűgöző, mint amikor utolsó novelláit papírra vetette.

Vannak sorsok, amelyek már az első pillanattól kezdve a tragédia felé sodródnak, és vannak tehetségek, amelyek olyan fényesen égnek, hogy törvényszerűen hamar elhamvadnak. A magyar irodalom egyik legkülönösebb alakja nemcsak íróként, hanem orvosként, zenekritikusként és zeneszerzőként is maradandót alkotott, miközben saját elméje labirintusában végleg eltévedt.

Csáth Géza élete

Az ifjú Brenner József élete korán drámai fordulatot vett: édesanyját, Decsy Etelkát mindössze nyolcévesen veszítette el. Bár édesapja, Brenner József ügyvéd hegedűművésznek szánta, a fiút a festészet és az írás jobban vonzotta. Első kritikái tizennégy évesen jelentek meg, majd tizenhét évesen Bródy Sándor biztatására fordult végleg az irodalom felé, miután elküldte A kályha című novelláját a Jövendő főszerkesztőjének. Azonban a művészet mellett a tudomány is hívta: 1904-ben a Budapesti Orvosi Egyetem hallgatója lett, ahol az anatómia és az élettan világa teljesen lenyűgözte.

Ez a kettősség határozta meg egész munkásságát. Orvosként a Moravcsik-féle Elme- és Idegkórtani Klinikán dolgozott, ahol a legmélyebb emberi szenvedéseket, a tudathasadást és a paranoiát vizsgálta. Olyan szakemberré vált, aki nemcsak gyógyítani akarta az elmét, hanem annak legrejtettebb zugait is papírra vetette. Az 1908-ban megjelent A varázsló kertje című novelláskötete, valamint későbbi idegorvosi írásai – köztük az Egy elmebeteg nő naplója – jól mutatják, hogyan keveredett nála a precíz klinikai megfigyelés a látomásos, szimbolista prózával.

A végzetes áprilisi hajnal

Gyakran mondják, hogy a pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve. Csáth Géza esetében ez egy téves diagnózissal kezdődött. 1910 áprilisában – egy hibás tüdőbajdiagnózis után – nyúlt először a morfiumhoz. Érdemes megjegyezni, hogy az akkori orvosi gyakorlatban az ilyen téves kórismék nem számítottak ritkaságnak, hiszen a diagnosztikai eszközök még korlátozottak voltak. Orvosként pontosan ismerte a szer hatásmechanizmusát, mégis, vagy talán éppen ezért, kísérletezni kezdett saját tudatával. Ami kezdetben tudományos kíváncsiság és fájdalomcsillapítás volt, az hamarosan könyörtelen függőséggé vált.

Bár a következő években fürdőorvosként dolgozott különböző helyszíneken – többek között Ótátrafüreden, ahol megismerte későbbi feleségét, Jónás Olgát –, és sorra adta ki köteteit, a háttérben már ott sötétlett a morfinizmus árnyéka. Az 1914-ben kitörő első világháború és a katonaorvosi szolgálat végleg összeroppantotta. A front borzalmai elől a kábítószerbe menekült; napi adagjai folyamatosan nőttek, paranoiája pedig elhatalmasodott rajta.

Menekülés a semmibe

Az utolsó évek a lassú és fájdalmas szétesés krónikái. Hiába próbálkozott elvonókúrákkal a Liget szanatóriumban, hiába született meg 1918-ban kislánya, Brenner Olga, a démonait már nem tudta lecsendesíteni. 1919-re a helyzet tarthatatlanná vált: a bajai elmeosztályról megszökve, zavart állapotban végzett feleségével, majd saját életének is véget akart vetni. Ekkor a szabadkai kórházba került, ahonnan szintén megszökött. 

A végső felvonás Kelebia közelében, a szerb demarkációs vonalnál zajlott le 1919. szeptember 11-én. A határőrök feltartóztatták az szökésben lévő, romokban lévő írót, aki ekkor hatalmas adag pantopont vett be. Mindössze harminckét éves volt.

Halála után – végakaratának megfelelően – szívét, agyvelejét és máját Budapestre küldték vizsgálatra, egykori munkahelyére, ahol ma is fekete emléktábla őrzi az embert, aki túl sokat akart tudni az emberi lélek sötét oldaláról.

Fotók: Wikipedia / Közkincs

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Femina!

• csáth géza
• születésnap
• pszichológia
• gyilkosság
• függőség
• morfium
• őrület
• öngyilkosság
• író
• tragédia
• Lélek&Test