A zseni múzsa, aki Rodin legérzékibb szobrait ihlette: Camille Claudel utolsó 30 évét elmegyógyintézetben töltötte

Auguste Rodin az egyik legismertebb, legnagyobb hatású szobrászművész, alkotásai, például A gondolkodó vagy éppen A csók  jelentős hírnévnek örvendenek.

Utóbbi igazán szenvedélyes mű, nem sokkal azután született, hogy a férfi életében felbukkant egy 24 évvel fiatalabb lány, Camille Claudel, aki történetesen szintén roppant tehetséges művész volt. Valószínűleg mégis kevesebben hallottak róla, a nagy mester árnyékában dolgozott, majd élete utolsó három évtizedét elmegyógyintézetben töltötte. Halála után fedezték fel a munkásságát.

Már fiatalon nagyon tehetségesnek bizonyult

Camille Rosalie Claudel 1864-ben született az észak-franciaországi Fère-en-Tardenois településen. Édesapja banki ügyleteket bonyolító szakember volt, édesanyja családja papokból és farmerekből állt. A szülők nem szerették volna, ha első gyermekük művész lesz, az eltervezett életút a férjhezmenetel és a gyermekvállalás lett volna. Ám a lány 12 éves korában már az agyag megmunkálásával bíbelődött, emberi testeket mintázott meg. Később az irodalom és a régi metszetek is felkeltették az érdeklődését.

Camille édesapja támogatóbb volt, sejtette, hogy a lánya tehetséges, megmutatta a műveit a szomszédban lakó, elismert szobrász Alfred Boucher-nak, aki megerősítette a feltevését. A szárnyai alá vette a művészpalántát, és bátorította a családot, hogy költözzenek Párizsba, hogy Camille megfelelő képzésben részesülhessen. 

Párizsban az Académie Colarossiban tanult, ez a művészeti iskola lányokat is felvett, valamint a korban szokatlan módon még azt is lehetővé tette, hogy férfi modellek alapján dolgozzanak. Boucher Camille mentora lett, három évig tanította őt, majd amikor Firenzébe kellett költöznie egy ösztöndíj miatt, más tanítványaival együtt a barátjára, Auguste Rodinre bízta őt. 

Rodin árnyékában

Rodin hamar felismerte az ekkor 19 éves lány tehetségét, egyre több és több feladatot bízott rá. De nemcsak tehetséges művésznek tartotta, hanem ellenállhatatlannak is. Viszonyba bonyolódtak, holott a férfinak már volt párja, Rose Beuret, akit nem szándékozott elhagyni. 

A két művész kapcsolata a munkájukra is hatott, Rodin ekkoriban készítette A csók című monumentális művét, ami a szenvedélyes szerelem megtestesüléseként is felfogható, valamint a nem kevésbé érzéki Örök bálványt. Camille sokat fejlődött szobrászként, agyaggal és bronzzal dolgozott. A kutatók feltételezik, hogy közös szobrokat is készíthettek. 

Rodin jelenléte viszont Camille életében egyszerre volt áldás és átok. A férfi bemutatta őt a művészvilágnak, a kritikusok azonban egyre a mester hatását keresték az alkotásain ahelyett, hogy a saját érdemei szerint méltatták volna. A nőt természetesen dühítette az állandó összehasonlítás. A helyzetet súlyosbította, hogy a férfi a szerelem ellenére nem hagyta el partnerét, Rose-t, aki mindig jó volt hozzá, a beteg édesapját is gondozta. Camille végül 1893-ban elhagyta őt, a kommunikáció öt évvel később szakadt meg közöttük.

Összetörte a sikertelenség

A nő dühödten dolgozott tovább, küzdött azért, hogy jól fizető állami megbízásokat kapjon, ám hiába kezdték elismerni a kritikusok, a kor közízlésének túlzottan erotikusak voltak a munkái. Agyagból megmintázott figuráit kétségbeesetten szerette volna márványba átültetni, de a drágább anyagot csak ritkán engedhette meg magának. Édesapja anyagilag támogatta, de annak halála után családja elfordult tőle.

A siker hiánya és a pénztelenség összetörték, paranoiás lett, mindenáron el akarta rejteni a szobrait Rodin és az ismerősei, képzelt követők egy csoportja elől. Ezért aztán az életműve nagyját megsemmisítette, csak a töredéke maradt meg az utókor számára. 

1913-ban  a családja elmegyógyintézetbe vitette, ahol skizofréniát állapítottak meg nála. Orvosai több alkalommal is javasolták a családnak, hogy vegyék ki az intézetből, de ezt nem tették meg. Itt töltötte élete hátralévő harminc évet, szinte soha nem látogatták, leveleket nem kaphatott. 1943-ban halt meg magányosan. Az 1950-es években testvére, a költő Paul kiállítást rendezett a műveiből a Musée Rodinben, a tárlat teljes kudarcnak bizonyult. A tragikus sorsú Camille Claudelt évtizedekkel később fedezte fel magának a szakma és a közönség. 

Híres festők múzsái

Képeken mutatjuk azokat a nőket, akik olyan híres festők életére, műveire gyakoroltak nagy hatást, mint Picasso, Klimt, Renoir vagy éppen Salvador Dalí. Megnézheted, milyenek voltak az asszonyok valójában, és azt is, hogy a művészek hogyan ábrázolták őket alkotásaikon.

(Képek forrása: Getty Images Hungary, Wikipédia/ William Elborne, César, César.)

• művészet
• szerelem
• múzsa
• szobrász
• rodin
• camille claudel
• Lélek&Test