A középkori apáca, aki elsőként foglalkozott a női orgazmussal: Bingeni Szent Hildegárd élete nagyon izgalmas

Bingeni Szent Hildegárd életműve igazán csodálatra méltó. Még felsorolni is nehéz, hogy mennyi mindennel foglalkozott a polihisztor középkori apáca, aki bármibe is kezdett, mindenben sikereket ért el, és maradandót alkotott. 

Írásai, zeneművei ma is komoly ihlető források, kifejlesztett egy saját nyelvet, zeneműveket komponált, merészen kritizálta a pápaságot, és még a szexualitás tárgyalásától sem riadt vissza. Mindez persze úgy volt lehetséges, hogy 81 évet élt, ami már önmagában is nagy teljesítmény volt a korban.

Saját betegsége is inspirálta

Hildegárd 1098 nyarán, nemesi család tizedik gyermekeként látta meg a napvilágot a Rajna-vidéken. Szülei istennek ajánlották a kislányt, akit nyolcéves korától bencés apácák neveltek. Az első intézmény, amit otthonának mondhatott, a Disibodenberg-kolostor volt, amit Boldog Jutta, Hildegárd édesanyja egyik rokona, más elképzelések szerint barátnője alapított. Hildegárd gyenge fizikumú, beteges fiatal volt, még a járással is problémái akadtak. Saját bevallása szerint már hároméves korától látomásai voltak. Jutta megtanította őt írni és olvasni, és a kolostorban ismerkedett meg a zene csodálatos világával, ami roppant nagy hatással volt rá, egy cimbalomhoz hasonló hangszeren kezdett gyakorolni. 

Életének nem minden részlete ismert, 1136-ban apátnővé választották, bár fizikai állapota miatt vissza akarta utasítani a tisztséget. 1147 és 1152 között monostort építtetett Rupertsbergben, majd pár évvel később egy ebingenbeni zárdában is vezető lett. Saját betegsége is késztethette a különböző gyógymódok kikísérletezésére és a betegségek felderítésére. Kolostorának gyógynövénykertje messze földön híres volt, távoli vidékekről keresték fel a gyógyulni vágyók. 

Az egész univerzum érdekelte

Hildegárd jártas volt a természettudományokban, botanikusként is megállta a helyét. Műveiben a legkülönfélébb betegségekkel foglalkozott, sőt még arról is értekezett, hogy a vizet felforralva elkerülhetők bizonyos fertőzések. Többkötetes természettudományi enciklopédiában összegezte ilyen irányú ismereteit. Az univerzum és az ember kapcsolatában látta a gyógyítás kulcsát, a négy elem, a négy égtáj, a négy évszak és az emberek négy testnedve (vér, nyál, fekete epe, sárga epe) közötti kölcsönhatásokat vizsgálva. Ez a megközelítés egyébként már korábban is foglalkoztatta a gondolkodókat. 

Bölcsessége annyira ismertté tette őt, hogy olyan személyek fordultak hozzá segítségért, mint például az uralkodó III. Konrád, aki úgy érezte, már rég nem úgy él, ahogy élnie kéne. Az apátnő válaszul nemes egyszerűséggel azt tanácsolta, hogy javuljon meg. Nem rettent vissza attól sem, hogy bírálja a császárságot, valamint az elvilágiasodott egyházat. Míg a legtöbb középkori apáca számára még az is ritkaságszámba ment, ha elhagyták a kolostor falait, Hildegárd annak ellenére, hogy sokat betegeskedett, rengeteget utazott, főleg a mai Németország területén. Látomásait három kötetben foglalta össze. Állítólag 43 éves korában megszólította az Isten, és azt kérte tőle, hogy írja le, amiket látott és hallott. Sokan minden tudományos munkája ellenére inkább művészként tekintenek a zseniális prófétanőre, ez nem is csoda. Versei közül néhányat Babits Mihály fordított magyarra, és zeneművei is nagy tehetséget mutatnak.

Egyik leghíresebb munkája az Ordo virtutum (Erények hierarchiája) című egyházi színjáték, az egyetlen ilyen alkotás a középkorból, aminek a zenéje és a szövege is fennmaradt. Ebben a műben az Erények és a Gonosz küzdelmével foglalkozott. Saját ábécét dolgozott ki, ami egy titkos, intellektuális kódrendszerhez hasonlított. Az általa kitalált nyelv a Lingua Ignota, azaz az „ismeretlen nyelv”. Ezen teljesítményei miatt a nyelvészek és az eszperantisták védőszentje. Néhány írását itt el lehet olvasni. 

Fogantatás és érzéki gyönyör

Orvosi érdeklődése mutatkozott meg abban is, ahogyan a két nem alapvető különbségeit, valamint a fogantatást leírta. A férfi és a nő teremtésének körülményeivel magyarázta természetük eltéréseit. Azt pedig, hogy együttlétük eredményeként milyen gyermek fog születni, olyan faktorokból vezette le, mint a férfi magjának erőssége, illetve a két fél egymás iránt érzett szerelmének milyensége. Így például, ha a mag erős, ráadásul a pár mindkét tagja szereti a másikat, erényes, okos fiuk fog születni, ha a szerelem megvan, de a mag gyengébb, akkor egy hasonlóképp jó természetű lány érkezik a családba. Ha semmi nem egyezik, egy hitvány lány születik majd.

Napjainkban nemcsak azért került a feminista gondolkodók látóterébe, mert nőként fantasztikusan tudott érvényesülni egy olyan korban, amikor nem épp ez volt a jellemző, hanem amiatt is, hogy szokatlan nyíltsággal és határozottsággal írt a női gyönyörről is, ráadásul a nő nézőpontjából. A szexuális vágyat szélhez hasonlította, ami a nő nyitott méhébe lép be, majd szétárad a hasában. Úgy írt az aktusról, mint ami során az agyban keletkező hőérzet érzéki gyönyört okoz. Ez a hő az, ami az agyból leereszkedve megragadja a férfi magját, majd megtartja. Ugyanakkor a női orgazmust kevésbé intenzív élményként aposztrofálta. Egyesek szerint Hildegárd univerzumábrázolása is a női nemi szerv felépítését mutatja. 

Bingeni Szent Hildegárd életének, műveinek ma is számos csodálója akad, sokaknak jelent inspirációforrást. Már a 13. században szentként tartják számon, IX. Gergely pápa kezdeményezte boldoggá avatását, azonban a folyamat nem zárult le. Az biztos, hogy ezt a páratlan életművet és életutat vétek lenne elfelejteni. 

A 14. század óta ép testtel nyugszik Boldog Imelda: képeken 8 romolhatatlan középkori szent

Világszerte számos romolhatatlan szentet őriznek, sokuk eredeti külsejét viaszréteg őrzi. Nyolcat mutatunk be a középkoriak közül rövid élettörténetük kíséretében. 

(Borító- és ajánlókép forrása: Wikipédia/Wellcome Collection gallery, részlet. Képek forrása: Getty Images Hungary.)

• kapcsolat
• középkor
• apáca
• szexuális élet
• tudomány
• egyház
• Lélek&Test