Egy ruhadarab is elég lehet az akasztáshoz - A becsületgyilkosságok brutális hagyománya

Évente legalább ötezer nő esik áldozatul az úgynevezett becsületgyilkosságoknak, melyek során legtöbbször a családtagok ölik meg őket - méghozzá azért, mert úgy vélik, megsértették a család becsületét, a közösség vagy a régió elveit.

Sokszor brutális módszerekkel végeznek velük, a rokonok és a közösségek pedig támogatják az egészen felfoghatatlan okokból elkövetett emberöléseket. Megdöbbentő, hogy még ma is súlyos problémát jelentenek az ilyen bűncselekmények.

A becsületgyilkosságok hagyománya

A szörnyű tettek mögött gyakran vallási okok állnak, de akkor is végezhetnek a nőkkel, lányokkal, ha nem fogadtak el egy házassági ajánlatot, olyan viszonyt tartottak fenn, amit a szülők nem hagytak jóvá, házasságon kívül létesítettek szexuális kapcsolatot valakivel, nem az elvárásoknak, hagyományoknak megfelelően öltözködtek, sőt akkor is rájuk vár a halál, ha szexuális erőszaknak estek áldozatul.

Azok is célponttá válhatnak, akik nem tartanak be bizonyos szociálisan elfogadott viselkedésmintákat, csatlakoznak más közösségekhez, vallásokhoz, más társadalmi csoportok szokásait veszik fel. A becsületgyilkosságok - honour killings - gyakorlatilag bosszúgyilkosságok, elkövetőik pedig általában férfiak vagy idősebb családtagok, akik szerint a nő szégyent hozott a családjukra. Előfordul, hogy férfiakat is megölnek hasonló okok miatt, de ez sokkal ritkább esetnek számít. Az áldozatokról gyakran azt állítják, hogy erkölcstelenek, szexuális tevékenységekben vettek részt, és már a feltételezés vagy a gyanú is okot adhat a gyilkosságra. 

Brutális módszerek, megdöbbentő adatok

Az áldozatokra nem mindig gyors halál vár, a leszúrás és a fegyveres emberölés mellett ugyanis a becsületgyilkosságok gyakori módszerei közé tartozik a vízbe fojtás, az akasztás, az égetés, a csonkítás, a megkövezés és a savas támadások is.

A család többi nőtagja általában támogatja a férfiak döntését, sokszor még segítenek is az emberölésben. Persze néha nincs is más választásuk. A közösség szintén nem ítéli el az elkövetőket, mert tettüket indokoltnak tartják. Éppen ezért sok hasonló bűncselekményre nem is derül fény, így az áldozatok valódi száma nagymértékben eltérhet a különböző szervezetek által becsült adatoktól. A hivatalos statisztikák évi ötezer áldozatot jelentenek, de egyes források szerint a gyilkosságok száma a húszezret is meghaladja. Indiában és Pakisztánban évi ezerre tehető a becsület-bűncselekmények száma, az Egyesült Királyságban pedig 12-re.

A hasonló bűncselekmények a közel-keleti, a dél-ázsiai és az észak-afrikai országokban, például Indiában, Afganisztánban, Iránban, Irakban, Palesztinában, Törökországban és Nepálban a leggyakoribbak, de az egész világon, így Európában is előfordulnak. Voltak ilyen esetek többek közt Albániában, Dániában, Franciaországban, Hollandiában és Németországban is. 

Súlyos probléma

A probléma súlyosságát az emberi jogi szervezetek természetesen felismerték, és Európában is egyre több szó esik arról, hogyan lehetne véget vetni a becsületgyilkosságoknak. A 2009-es Európai Parlamenti Közgyűlés 1681. számú határozata rámutatott a becsület-bűncselekmények kezelésének égető szükségszerűségére. Kiemelték, hogy a helyzet nemhogy javulna, hanem egyre csak súlyosbodik, és felkérték az Európa Tanács tagállamait, hogy dolgozzanak ki megoldási javaslatokat. 

A becsületgyilkosságok megszüntetése azonban egyáltalán nem egyszerű feladat, főként azért, mert számos kultúrában mélyen gyökerezik a jelenség, így sokan nem is tartják őket bűncselekménynek. A családtagok, a tanúk nem számolnak be a hatóságoknak az emberölésekről és a kínzásokról, a közösségek tagjai pedig szintén hallgatnak a hasonló, brutális tettekről, és ha mégis kiderülnének, balesetnek állítják be őket, védik az elkövetőket.

De nemcsak a családtagok által elkövetett gyilkosságok gyakoriak. Az is előfordul, hogy a rendőrség bánik brutálisan egy nővel, ha szerintük megsérti az elvárásokat, a hagyományokat. 

A 22 éves Masa Amini esete például az egész világot megrázta. A fiatal iráni nő néhány nappal azután hunyt el szeptember 16-án, hogy a rendőrök megverték, súlyos sérülései miatt pedig kómába esett. Az erkölcsrendőrség azért bántalmazta, mert nem az előírások szerint viselte a hidzsábot.

A helyi rendőrség persze mindent tagad, közleményük szerint hirtelen szívelégtelenségben hunyt el, tragédiáját a teheráni rendőrfőkapitány szerencsétlen incidensnek nevezte. Temetése zavargásokba torkollt, halála óta szinte folyamatosak a tüntetések, sok nő nyilvánosan égeti el hidzsábját, rengetegen pedig a hajukat vágják le az elnyomás elleni harc szimbólumaként.

Kegyetlen hagyományok, amik tönkreteszik a nők életét

Ha brutális tradíciókról esik szó, a legtöbbeknek a nemiszerv-csonkítás jut az eszébe, mivel kétségkívül ez az egyik legtöbb nőt érintő rítus. A WHO adatai szerint a világon több mint 200 millióan vannak azok, akik átestek a beavatkozáson. Ám ezen a szörnyű hagyományon kívül is számos olyan létezik, amely rengeteg nő életét keseríti meg.

• becsületgyilkosság
• nők elleni bűncselekmények
• nők elleni erőszak
• áldozat
• gyilkosság
• női sorsok
• Lélek&Test