8 ártalmatlannak tűnő, de veszélyes viselkedés a kapcsolatban – A bántalmazók rejtett stratégiái

A NANE Egyesület hiánypótló könyve több évtizedes tapasztalatok és a belőlük kikristályosodó módszertan összefoglalása. Hoffmann Kriszta - Wirth Judit: A bántalmazás piramisa című kötetben azzal a kivételes és átfogó szemléletű felfogással és a belőle következő támogatói eszközökkel ismerkedhet meg az olvasó, amelyek egyszerre hatékonyak az áldozat, és az őt segítők, vele hivatalból foglalkozók számára is.

Ki mit kap ettől a módszertől? Az áldozat azt, hogy a saját valóságát, méltóságát, biztonságát, önrendelkezését figyelembe veszik, és így értő részese lehet saját helyzete megoldásának. A segítők, az áldozatokkal kapcsolatba kerülő szakemberek pedig azt, hogy ezeket a módszertani tudásokat alkalmazva hatékonyan tudnak eljárni az ügyekben, és így kisebb eséllyel égnek ki munkájuk során.

A bántalmazók rejtett stratégiái

A hatalomra és a partnere feletti kontrollra törő bántalmazónak ki kell alakítania a megfelelő közeget ahhoz, hogy célját meg tudja valósítani. Az emberek általában nem szeretik, ha más gyakorol uralmat és ellenőrzést az életük legkülönbözőbb aspektusai felett, és ha észlelik az erre való törekvést, akkor igyekeznek kiszabadulni abból a helyzetből. A bántalmazónak tehát stratégikusan kell eljárni ahhoz, hogy ezt a közeget létrehozhassa.

Fotó: humanmade / Getty Images Hungary

Kevés olyan bántalmazó van, aki „ajtóstul ront a házba”. Kezdetben általában a kontroll enyhébb formáival próbálkozik, és csak fokozatosan terjeszti ki ellenőrzését mindazokra a területekre, amelyek neki fontosak. Módszereit fokozatosan súlyosbítja, általában egyenes arányban azzal, ahogy az áldozata érzékelni és nehezményezni kezdi az elnyomást.

A hatalom tudatos kiépítését a bántalmazó kapcsolatokban kényszerítő kontrollnak nevezzük. A bántalmazó viselkedésformáira és módszereire irányított figyelem azért fontos, hogy a segítő ne álljon értetlenül a „miért csinálja?”, vagy „az ugyan már miért tenne ilyet?” kérdés előtt. Helyette érdemes észben tartani, hogy a bántalmazó viselkedése mögött felismerhető szándék húzódik meg: létre akarja hozni a kényszerítő kontroll - fogság - közegét és körülményeit.

A kényszerítő kontroll főbb módszerei és taktikái, melyek változó mértékben és kombinációban biztosítják az áldozat fogságban tartását:

• elszigetelés: a bántalmazó eltávolítja az áldozatot a barátaitól, családjától, korlátozza a társas kapcsolatait;
• gazdasági ellenőrzés: az áldozat nem rendelkezhet saját pénzzel, nem dolgozhat, minden kiadását ellenőrzik;
• az áldozat önértékelésének leépítése: az áldozatnak el kell hinnie, hogy a bántalmazó mindent jobban tud, és hogy ő maga egyedül semmire sem alkalmas, inkompetens;
• az idő, a tér és a cselekvési, illetve választási szabadság kontrollálása: a bántalmazó meghatározza, hogy az áldozat mikor hová mehet, mit viselhet, mikor kelhet vagy fekhet le, mit csinálhat, és mit nem
• az önállóság, függetlenség jeleinek megbüntetése és ellehetetlenítése: az ellentmondás vagy akár egyet nem értés, illetve a saját tervek megtorpedózása, vagy ha ez nem sikerült, azok megtorlása;
• kiszámíthatatlanság: a megengedő, sőt akár kedves, szeretetteljes viselkedés látszólag kiismerhetetlen váltakoztatása a büntető, megtorló, számonkérő, rideg elutasító viselkedéssel;
• hiteles fenyegetés az ellenállás bármilyen jele esetére: egyes fenyegetések beváltása, vagy tárgyak elleni jelzésszerű erőszak, hogy az áldozat megtanulja, a bántalmazó valóban veszélyes, és a további fenyegetéseit hitelesnek fogadja el;
• megtorlás, bosszú: súlyos szóbeli, érzelmi, fizikai erőszak, mozgásszabadság nyílt és egyenes korlátozása, fenyegető zaklatás, bosszúzaklatás, kényszer-kapcsolattartás kierőszakolása.

A modern idők vívmányainak köszönhetően a kényszerítő kontroll során számos technológiai eszköz is bevetésre kerül. A bántalmazó ellenőrzést gyakorolhat az áldozat telefonja, közösségimédia- és email fiókjai felett, GPS-szel követheti, vagy kamerákat használhat az áldozat megfigyelésére, tükrözheti a számítógépét és a telefonját.

Ezekről az áldozat gyakran nem tud, csak értetlenül áll az előtt, hogy a (volt) partnere minden lépését ismeri, tudja, miről beszélget szóban vagy írásban a barátaival, rokonaival, váratlanul felbukkan olyan helyeken, ahol ő tartózkodik. Ilyen esetekben az elkövető általában hazudik valamit, véletlennek állítja be a tényt, de akár ráerősíthet arra is, hogy ő mindentudó és mindenható, hiszen megmondta, hogy az áldozat nem menekülhet előle.

Megerőszakolják, megkínozzák a nőket és a gyerekeket – Sokkoló, mi derült ki az ENSZ jelentéséből

A szudáni nők olyan borzalmakat szenvednek el, amelyeket senkinek sem lenne szabad átélnie – figyelmeztet az ENSZ. Megrázó részletek kerültek napvilágra.

Elolvasom

Képek: Getty Images Hungary.

• bántalmazás
• bántalmazó kapcsolat
• párkapcsolati erőszak
• Lélek&Test