Meg akarták alázni a férfiak, ezért jelölték polgármesternek: győzelmével történelmet írt Susanna Salter

1887-ben egy kansasi falu férfilakói megelégelték a feministák munkálkodását, ezért úgy döntöttek, azzal próbálják meg az egyik asszonyt végleg megsemmisíteni, hogy polgármesternek jelölik. Úgy gondolták ugyanis, hogy vesztesége akkora megaláztatás lesz, hogy gyorsan véget vet a karrierjének, és bebizonyítja: egy nő nem alkalmas vezetőnek.

A helyzet azonban mindenki számára meglepően alakult, Susanna Salter pedig történelmet írhatott az Egyesült Államok első női polgármestereként.

Már fiatalon politizált Susanna Salter

Susanna Madora Kinsley 1860-ban született az ohiói Lamirában. 12 éves volt, amikor családjával egy kansasi tanyára költöztek. A fiatal lány igyekezett a tanulásra koncentrálni, később pedig az állami mezőgazdasági főiskolára járt, de egy betegség miatt nem tudta befejezni tanulmányait. Ez idő tájt ismerkedett meg leendő férjével, Lewis Allison Salterrel, aki a politikus, Melville J. Salter fia volt. 1880-ban házasodtak össze, majd két év múlva a kansasi Argoniába költöztek, ahol a férfi a boltvezetés mellett ügyvédi vizsgájára tanult, a nő pedig kisgyermekeikről gondoskodott. 1885-ben Susanna apja a város polgármestere lett, míg férje a város jegyzőjeként vállalt munkát. 

Az asszony sokat segített párjának a rendeletek megírásában, és szép lassan egyre jobban belemélyedt a politikába. Hamarosan a keresztény szellemiségű, szesztilalom bevezetéséért küzdő Tilalmi Pártban - Prohibition Party - és a hasonló elveket valló Nők a Keresztény Mértékletességért Unióban - Women’s Christian Temperance Union, W.C.T.U. – tevékenykedett, utóbbinak később vezetőjévé is vált. Ezzel a lépésével haragította magára a város férfijait, és ezzel váltotta ki ellenszenvüket először.

Viccből jelölték, történelmet írt győzelmével

Kansas állam törvényhozása 1887-ben adott választó- és választhatósági jogot a nőknek az első-, másod- és harmadrangú települések helyi ügyeit érintő szavazásokon, ezt a döntést azonban sokan kétkedve, sőt dühösen fogadták. Néhány férfi ezért úgy gondolta, az áprilisi választás a legtökéletesebb alkalom arra, hogy megalázzák az asszonyokat, és bebizonyítsák, egyáltalán nem alkalmasak arra, hogy politikával foglalkozzanak. Susanna Salter a faluhatáron belül lakott, politikai tevékenységet folytatott, ráadásul a szesztilalom bevezetéséért küzdött, így rá esett a választásuk. Titokban jelölték polgármesternek, egészen addig fogalma sem volt az egészről, amíg a Republikánus Párt képviselői a házához nem érkeztek, és el nem mondták neki.

A kezdeti sokk után beleegyezett abba, hogy jelölt maradjon, sokak meglepetésére pedig a város lakói sorra adták le rá a voksukat. Végül kétharmados többséggel nyert, győzelmével nemcsak ő lett az első amerikai polgármester a történelemben, de abban az időben az egyetlen nő is volt, aki bármilyen politikai tisztséget betöltött.

Mindössze egy évig látta el a polgármesteri teendőket, hivatali ideje a radikális változtatásoktól való félelem miatt nagyrészt eseménytelenül telt, mégis felkeltette az egész nemzet figyelmét. Az ország legkülönbözőbb részeiről érkeztek hozzá újságírók, hogy lássák munkáját, és átgondolják, más városok élére is jó döntés lenne-e női vezetőt választani. Az asszony jól végezte munkáját, sokak elismerését kivívta intelligenciájával. 1887-ben felszólalt a nők országos választójogáért küzdő mozgalom kansasi közgyűlésén is.

Hivatali ideje lejárta után férjével Argoniában éltek 1893-ig, majd Oklahomába költöztek. A férfi ügyvédként tevékenykedett tovább, és újságot alapított. A párnak összesen kilenc gyermeke született. Susanna Salter 1961-ben, 101 évesen hunyt el.

Az első női elnökjelölt Amerikában

Az 1800-as évek végén, amikor a nőknek még szavazati joguk sem volt, hatalmas port kavart, hogy egy elszánt és céltudatos, ráadásul fiatal asszony úgy döntött, indul az amerikai elnöki posztért. Victoria Woodhullt sokan támadták, és Mrs. Sátánnak nevezték, ő mégis kitartott. Bár nem választották meg, mély nyomot hagyott a történelemben, és egész életében a nők jogaiért harcolt.

• női lét
• inspiráló nők
• női sorsok
• történelmi érdekesség
• susanna salter
• Lélek&Test