Ő volt Ádám első felesége Éva előtt - Lilith elhagyta őt, de Isten megbüntette

Budai Lotti Rizsporos hétköznapok 3. - A női szexualitás története című könyvében számos, a nőket, a női szexualitást, illetve annak történelmét érintő tabutémát boncolgat. Arra is kitér, hogy a nemi különbségek hátterében lehet, hogy nem csupán materiális, gazdasági összefüggések állnak, hanem egyes feltételezések szerint az ok az emberi psziché, a kollektív tudattalan és az ember ősi ösztöneinek, félelmeinek mélységébe vezet.

Létezik egy elmélet, miszerint az Ószövetség teremtéstörténetében szereplő Éva csak a második felesége volt Ádámnak. A világ első nője pedig nem más volt, mint Lilith, akihez egy kicsit visszavezethető a nőktől való félelem, illetve a női szexualitás stigmatizálása, alacsonyabb rendűvé tétele.

Ádám első felesége, Lilith

A történet leegyszerűsített változata szerint az első nő, akit Isten megteremtett, az nem más volt, mint Lilith, aki nem a férfi bordájából vétetett, hanem vele egy időben, a földből. Csakhogy az édenkertben Lilith nem volt hajlandó Ádám alá feküdni közösülés közben, mondván, ő Ádámnak nem alárendeltje, hanem vele egyenrangú teremtmény. Veszekedni kezdtek, nem tudtak dűlőre jutni a vitában, mire Lilith csalódottságában kimondta a tetragrammatont, Isten kimondhatatlan nevét, miáltal földöntúli hatalomra tett szert, és elrepült a - Bibliában mitikus tartalommal bíró - Vörös-tenger partjára a sivatagban bolyongani. Itt démonokkal közösült, és számtalan utódnak adott életet.

Isten három angyalt küldött utána, hogy rábeszéljék, térjen vissza az Édenbe és Ádámhoz, amire Lilith nem volt hajlandó. Isten ezért azzal büntette a büszke és hihetetlenül termékeny nőt, hogy mindennap száz utódja életével fizessen a döntéséért. 

Lilith maga egyébként, minthogy ő nem evett a tudás fájának gyümölcséből, halhatatlan maradt, és további sorsáról különböző mondavariációk maradtak fenn. Van, ami szerint veszélyes és pusztító démonként csábította el álmukban a férfiakat, vajúdó nők és újszülöttjeik életére tört, szövetségre lépett a keresztény Sátán fogalmával hasonlóságot mutató Samalellel, a bukott arkangyallal. Van, aki szerint a kígyó képében ő ment megkísérteni Évát, hogy felnyissa a szemét önnön valóságára.

Lilith az írásos emlékekben

Budai Lotti könyvében több idézetet és utalást is említ, mely alátámasztja Lilith létezését. Fő bizonyíték például az, hogy a Teremtés könyvében két teremtéstörténet van, és a nőt kétszer is megteremtik. A Teremtés könyvének I. fejezete így írja le ember és nő egyidejű megteremtését:

- Isten megteremtette az embert, saját képmására, az Isten képmására teremtette őt, férfinak és nőnek teremtette őket. Isten megáldotta őket, Isten szólt hozzájuk: „Legyetek termékenyek, szaporodjatok, töltsétek be a földet, és vonjátok uralmatok alá. Uralkodjatok a tenger halai, az ég madarai és minden állat fölött, amely a földön mozog” (Ter 1:27-28.)

Ebben az I. fejezetben egyébként Isten csak legvégül - a növények, a nap, a hold, a vízi élőlények, madarak - után teremtette meg az embert. A második fejezet kezdetén Isten megpihen, és megszenteli a hetedik napot, majd… mintha „nyomna egy shift-delete-et”. Máshogy nem lehet nevezni: a negyedik szakaszban ugyanis a föld ismét kietlen és sivár. Ebben a fejezetben először a férfit teremti meg, méghozzá itt is földből, majd életet lehel az orrába. Épít neki egy kertet, ezt négy folyó öntözi - a Pison, a Gichon, a Tigris és az Eufrátesz -, és a kertbe állítja a tudás és az örökélet fáját a rájuk vonatkozó tilalmakkal. Csakhogy:

- Azután így szólt az Úristen: „Nem jó az embernek egyedül lennie. Alkotok neki egy segítőtársat, aki hozzá illő.” (Ter 2:18)

Így teremti meg a többi élőlényt, a madarakat, a többi állatot, de köztük megfelelő „segítőtársat” Ádám nem talál. Így aztán:

- Ezért az Úristen álmot bocsátott az emberre, s mikor elaludt, kivette egyik oldalcsontját, s a helyét hússal töltötte ki. Azután az Úristen az emberből kivett oldalcsontból megalkotta az asszonyt, és az emberhez vezette. Az ember így szólt: „Ez már csont a csontomból és hús a húsomból. Asszony a neve, mivel a férfiből lett.” (Ter 2: 21-23)

Azaz Isten megteremtette immáron - nem a földből, és nem a férfival egyszerre, hanem utána és az oldalbordájából - Évát. Hogy mindezt megelőzhette egy előző teremtés, egészen pontosan a nő egy korábbi megteremtése, Ádám szavaiból is következik. „Ez már…” - mintha lett volna valaki, aki nem csont volt a csontjából és hús a húsából.

Lilith további említései

A valamivel 1000 előtt keletkezett Ben Sira ABC-je című munka adja számunkra a legteljesebb magyarázatot a két teremtéstörténetre: itt hallunk a misszionárius pózt megvető Lilithről. De szerepel még a Gilgames-eposzban, ahol Inanna (Istár) istennő fűzfájának törzsében él - később gyakran azonosították Lilith-et magával az istennővel, de a sumer női démonnal, Lamastuval is. Neve eredeteként is a sumer/akkád „női démon” vagy a héber „éjszaka” szó tövét szokták megjelölni.

A Bibliában név szerint kétszer szerepel: Ézsaiás az Edom városára váró szörnyűségek között jegyzi meg:

- Vadmacskák találkoznak ott hiénákkal, szőrös lények kiabálnak egymásnak. Ott vesz menedéket Lilith is magának, ott talál nyugvóhelyet (Iz 34:14). - Jób könyvében pedig:

- Aztán a sátrában Lilith telepszik meg, s kénnel szórják be a helyet, ahol lakott. (Jób 18:15) - De legyen szó héber vagy sumer hagyományról, a Lilith néven emlegetett lény két erőteljes vonással bír: szexuálisan aktív és szeduktív, valamint pusztító és félelemkeltő. Tehát a szexualitásában magát egyenrangúnak tekintő és egyben csábító nő maga vált félelmetessé.

A női orgazmus az ókorban

Az ókorban teljesen elhanyagolták, másodlagosnak vagy lényegtelennek tekintették a nők gyönyörét, és rendkívül keveset tudtak róla. Sokszor egyenesen úgy vélték, az asszonyok számára az nyújtja az igazi élvezetet, ha együtt lehet egy férfival, a szex pedig esetleg egy csiklandozásszerű melegségérzetet okoz az ő esetükben.

• ádám első felesége
• ádám és éva
• lilith
• bibliai történet
• biblia
• Lélek&Test