Teszteld az intelligenciád!

Az olyan nagy ünnepekről, mint a húsvét vagy a karácsony, valószínűleg te magad is úgy érzed, hogy mindent tudsz, azaz nem lehetne olyan kérdésekkel bombázni, amire kisujjból ki nem ráznád a választ.

Ha valóban ennyire biztos vagy a tudásodban, akkor mérettesd meg magad kis intelligenciatesztünk segítségével.

Szimbólumok jelentése

A húsvét mondhatni a szimbólumok ünnepe. Szinte minden egyes elemének valamilyen lényegi jelentése van, amely nem meglepő módon legtöbbször bibliai eredetű. De vajon tudod is, hogy az ünnephez köthető tárgyak, állatok, növények, ételeknek pontosan milyen jelentésük is van? Ha nem, akkor most jól figyelj!

Manapság bárányhúst az ünnep alkalmával már csak azok fogyasztanak, akik még tartják a hagyományokat, vagy akik elkötelezett keresztények.

A régi időkben szinte minden család asztalán megtalálható volt a ropogós báránysült a fonott kalács mellett, de napjainkra egyre inkább kiszorítja őt a sonka. Azonban ami igazán lényeges, hogy a húsvét héber neve pészah, amely kikerülést jelent. A Szentírás szerint a zsidók bárányt áldoztak Istennek, és az állat vérével kenték be a házuk ajtaját, hogy a halál angyala elkerülje őket. Jézus halála is az áldozat jelentését hordozza magában, hiszen megváltotta az embereket, innen ered a bárány szimbóluma.

A barka szintén szerves része a húsvéti forgatagnak, eredete a virágvasárnap – a húsvét előtti vasárnap – ünnepléséhez nyúlik vissza. A Biblia szerint ugyanis amikor Jézus bevonult Jeruzsálembe, az emberek pálmaágat tartottak felé. Ez a békét jelképezte, de mivel Magyarországon nincs pálmaág, ezért barkaággal helyettesítették a növényt. Ezt vitték az emberek a templomba, amelyet aztán a pap megszentelt.

Tojást tojik a nyúl?

Talán nincs még egy olyan bájos mitikus szereplő, mint a húsvéti nyúl. Gyerekek és felnőttek egyaránt szeretik az édes kis négylábút, aki a kosarát hímes tojásokkal és ajándékokkal tölti meg. Bizonyára már gyerekként ott motoszkált a fejedben, hogy a nyúl és a tojások hogyan kerülnek kapcsolatba, de amikor erre rákérdeztél szüleidnél, ők csak legyintve annyit válaszoltak, hogy úgysem értenéd.

Pedig a magyarázat igazán egyszerű, szó sincs biológiai csodáról. Az egész egy nyelvi tévedésen alapszik. A gyöngytyúk volt eredetileg az ünnepi állat, amelynek kiejtése a német nyelvjárásban nagyon hasonlít a nyúl kiejtésére. A tévedés több helyen is lejegyzésre került, így fordulhat elő, hogy a húsvétkor a nyúl hozza a tojást. Utóbbi ráadásul szintén egy lényeges szimbólum, amely a születést, a teremtést, és a feltámadást jelképezi.

Mi is a böjt?

A legtöbben a böjt hallatán az ételmegvonásra asszociálnak, pedig a fogalom ennél lényegesen tágabb jelentéssel bír. A negyvennapos időszak, amely hamvazószerdától – vagyis a farsangi időszak utáni első naptól – húsvétvasárnapig tart, a húsvétra készít fel. Elődeink, akik még a kereszténység szellemében ünnepeltek, ebben az időszakban sokkal csendesebbé, befelé fordulóbbá váltak.

Nem tartottak hangos mulatságokat, hanem csendben meghúzták magukat otthonaikban. Kerültek minden húst és egyéb állati eredetű ételt. A habzsolás és a nassolás szintén tilos volt, naponta csak egyszer volt szabad jóllakni. A böjt húsvétvasárnap ért véget, amikor hagyományos húsvéti ételekkel – sonka, bárány, kalács – terítették meg a háziasszonyok az asztalt. Napjainkban még kevesebben tartják ezt a szokást, mint a húsvéti locsolkodást.

• ünnep
• tévhit
• tény
• intelligencia
• Húsvét