Miért a nyuszi tojja a tojást? Itt a meglepő válasz

Gyerekfejjel valahogy magától értetődőnek tűnt, hogy a húsvéti nyuszi tojja a tojást, ajándék szempontjából ugyanis mindegy volt, hogy milyen forrásból származik csúnyán szólva a szajré. Ám az idő múlásával és biológiatudásunk gyarapodásával kiderült, csoda lenne, ha valóban a bájos kis emlős állattól származnának a hímes tojások.

Így tehát jogosan merül fel a kérdés: hogy jön a nyúl a képbe? Nem a Biblia és még csak nem is az általa képviselt szimbólumok miatt. A nyúl legendája egy félreértésben gyökerezik.

A tojás eredete

A tojás a termékenység, az új élet és az újjászületés szimbólumának számít szinte az összes kultúrában. Kínában már több ezer évvel ezelőtt is piros tojásokat festettek a Nap tiszteletére, az egyiptomiak az Ös nevű istennőt - szabad fordításban tojást jelent - köszöntötték tavasszal, de a pogányok szokásai között is fellelhető a tojásfestés hagyománya.

Minden bizonnyal ez utóbbit vették át a római keresztények, akik azonossá tették Jézus feltámadásának jelképével: innen ered a húsvéti piros hagyománya a vallásban, amely a mártírok vérét jelképezi.

Egyes elképzelések szerint az is közrejátszott mindebben, hogy amikor Jézus Krisztus testét megfeszítették, akkor egy asszony tojásokkal kezében állt a keresztfa alá, amelyekre ráhullott a Megváltó vére, és így vörösre színeződtek.

Emellett persze a vörös szín a szerelem és a szeretet jelképe is: ha egy lány piros hímes tojással ajándékozott meg egy fiút, az egyfajta beleegyezés volt a részéről, hogy elfogadja a legény udvarlását.

Hogy kerül a nyúl a képbe?

A tojás eredete ilyen szempontból érthető, ugyanakkor a nyúlé már kevésbé, ugyanis a magyar néphagyomány a bárányt tartja a húsvét jelképének. Az ótestamentum szerint a zsidók az Úr parancsára és haragja elkerülésére bárányt áldoztak, annak vérével kenték be az ajtófélfákat, de a Biblia több ízben is Jézussal azonosítja a bolyhos állatot, amely ilyen formán a vallás egyik kulcsszereplője lett.

A vallás- és néprajzkutatók valószínűsítik, hogy a nyuszi a németektől gyűrűzött be hazai ünnepkörbe, ott ugyanis az volt a szokás, hogy a földművesek gyöngytyúkkal ajándékozták meg a földesurat húsvét alkalmából. Mivel a két szó - mármint a nyúl és a gyöngytyúk - hangzása közel áll egymáshoz, idővel a nyúl teljesen átvette a szárnyas szerepét, és kialakult a jelenlegi képzavar a tojást tojó nyúllal.

A nyuszi egyébként a tojáshoz hasonlóan a termékenység, a bőség és a megújulás megtestesítője, így ilyenformán is érthető, miért sikerült megvetnie a lábát a húsvéti ünnepkörben. Ráadásul a gyerekek szívéhez is közelebb áll, mint a gyöngytyúk, ami szintén mellette szól.

• húsvéti népszokás
• húsvéti tojás
• Húsvét