Mennyire vagy intelligens?
4 kérdés, amivel tesztelheted
Ismered a húsvéti hagyományokat és a hiedelmekkel? Íme, négy fogós kérdés, amivel tesztelheted a tudásod!

Ez is érdekelhet

Télen-nyáron nélkülözhetetlen bulikellék: megtehetsz bármit, mert nem érzel semmit (x)

A szabadban töltött idő egészségre gyakorolt pozitív hatása minden multivitaminnál többet ér (x)

Meglepő fellépést vállalt Mező Misi: közel 600 fiatal énekelt vele (x)

7 dolog, ami károsítja, és ami védi az idegeinket (x)

beauty and style

Tökéletes szemöldök gyanta nélkül: így fésüld, hogy szedni is alig kelljen »

Nincs köldöke a Victoria’s Secret modelljének: ilyen a hasa retus nélkül »

Így kommunikáld okosan, ha nem hívsz meg valakit az esküvőre, aki számít rá »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

Azt többnyire mindenki tudja, hogy húsvétkor Jézus halálára és feltámadására emlékezünk.

A húsvét eredetével, a hozzá kapcsolódó hagyományokkal és érdekességekkel azonban már annál kevesebben vannak tisztában.

Vajon a te tudásod is csak részleges, vagy egyetlen kérdéssel sem lehet téged zavarba hozni? Most kiderül. A következő néggyel ugyanis tájékozottságodat tesztelheted.

Eredetileg milyen növényt szenteltek fel virágvasárnap?

A válasz egyszerű: a barkát. Csakhogy ez még távol áll az igazságtól. A barkaszentelés ugyanis csak nálunk létezik, eredetileg pálmát használtak. A pálmaágas körmenet már az ötödik, a felszentelése pedig a hetedik századtól elterjedt. A szentelt pálmát zivatar, villámcsapás, tűz és különféle varázslás ellen használták. A hagyomány hazánkba is begyűrűzött, csupán kissé módosult időközben.

Virágvasárnap - amit latinul Dominicca palmarumnak neveztek, azaz pálmavasárnapnak - kell a barkát felszentelni, melynek gyógyító, rontásűző szerepet tulajdonítottak.

Sőt, régen leszúrták a földbe, mert a hiedelem szerint elűzi a férgeket. Ezenkívül például az állattartásban jósló, varázsló, rontás elleni hatékonyságot tulajdonítanak neki.

Mi a szokás nagycsütörtökön?

A mondást, miszerint a harangok Rómába mentek, bizonyára hallottad már. Mindez nagycsütörtökhöz kapcsolódik, amikor is a hagyomány szerint ezen a napon elhallgatnak a templomok harangjai, mert Rómába mentek, és ott gyászolják Krisztust. A harangok helyettesítésére kereplőket adtak a kisgyerekeknek, hogy az így keltett zajjal elűzzék a gonoszt.

Liturgikus szokás volt a nagycsütörtöki lábmosás. Általában magas rangú egyházi személyek vagy maga a király - alázatra nevelési céllal - mosta meg 12 koldus lábát. Egyes helyeken a falu határában Pilátust jelképező szalmabábut égettek el, ezt hívták pilátusverésnek vagy égetésnek. Szokás volt még ezen a napon virrasztani, ahogy Jézus is tette az Olajfák hegyén. Néhány helyen zöldcsütörtöknek nevezik a nagycsütörtököt, mert ekkor csak zöld növényből készült ételeket fogyasztottak, hogy bő termésük legyen a nyáron.

Honnan ered a locsolkodás szokása?

A víznek - mint az ősi pogány világban a tisztaság szimbólumának - mágikus erőt tulajdonítottak.Nagypénteken napfelkelte előtt friss kútvízzel vagy patakvízzel kellett mosakodni, mert az megvédett a betegségektől. De nem csak az emberekre volt ilyen hatással: az állatokat is kihajtották a patakhoz, és megfürdették őket.

A hajnali vizet aranyvíznek nevezték. Hittek benne, hogy tisztító, termékenységvarázsló és gyógyító erők vannak benne. Ez az alapja a húsvéti locsolásnak is. Valamikor vízbevető, vízbehányó hétfőnek hívták, ami utal a locsolás egykori módjára. A fiúk már korán reggel a kúthoz vagy a vályúhoz vitték a lányokat, és egész vödör vízzel leöntötték őket.

Maga a locsolás eredete egyrészt a keresztelésre, másrészt egy legendára vezethető vissza. Utóbbi szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat locsolással akarták a zsidók elhallgattatni, illetve a Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadás hírét vivő asszonyokat.

Mire használták a felszentelt ételek maradékát?

Már a 10. századból is fennmaradtak írásos emlékek az ételszenteléssel kapcsolatban. Eleinte húsvéti sonkát, bárányt, a későbbi századokban kalácsot, tojást és bort vittek szentelni a katolikus hívők a templomba. Az ételek megáldására Jézus Krisztus adott példát a kenyérszaporítással. A hagyomány célja az volt, hogy a böjt után megvédjék az embereket a mértéktelen lakmározástól.

A felszentelt ételek maradékát pedig mágikus célokra használták. Például a sonka csontját kiakasztották a gyümölcsfára, hogy sokat teremjen. A kalács morzsáját a tyúkoknak adták a bőséges tojástermés reményében. Talán a legérdekesebb szokás: a húsvéti ételek maradékát tűzbe is vethették, mert hittek benne, hogy a túlvilágiakhoz jut el így a morzsa.

Ezt is szeretjük