Hogy halt meg valójában Júdás? Sokan nem ismerik a teljes történetet

Kevés olyan alakot tudhat magáénak a nyugat-európai kultúrtörténet, akit negatívabb színben tüntetne fel az árulás szinonimájává és szimbólumává vált tanítványnál, Júdásnál. Megannyi képzőművészeti, zenei és irodalmi alkotásnak lett címadó antihőse, míg azonban Dante és évezredek közvélekedése száműzte a pokol legmélyebb bugyrába és egyenesen Lucifer szájába, az utóbbi időszakban rehabilitálására is születtek kísérletek.

Mára a kereszténység egyik legellentmondásosabb alakjává vált, éppúgy nevezik pénzsóvár árulónak és gonosztevőnek, mint kétkedő, bűnbánó embernek, vagy épp jó tanítványnak, aki csupán része volt Isten tervének, és aki nélkül ma sem beszélhetnénk megváltástörténetről. 

Júdás árulása

Iskarióti Júdás Jézus 12 tanítványának egyike volt, Simon fia, az egyetlen Júda törzsbeli apostol. Krisztus maga választotta tanítványai közé, majd három éven ált élt, szolgált és vándorolt együtt a bibliai Megváltóval. Emellett ügyesen bánt a pénzzel, így ő kezelte a közös pénzügyeket, és nála volt a csoport erszénye is. 

Jézus többször megjövendölte árulását anélkül, hogy Júdás ezt eltervezte volna, végül azonban bekövetkezett, húsvét előtt felkereste a főpapokat, akik harminc ezüstöt fizettek neki azért, hogy segédkezzen Krisztus elfogásában. Az utolsó vacsorán ő is részt vett, majd távozott, és elárulta, hol foghatják el Jézust. A Getsemáne-kertbe vezette a katonákat, és arcon csókolta mesterét, hogy tudják, kit kell magukkal vinniük. 

Júdás halála: öngyilkosság volt, vagy baleset?

Júdás később szembesült tettének következményeivel, és megbánást tanúsított, az ezüstöt visszavitte a főpapoknak, akik elutasították a pénzt, mire ő a templom padlójára hajította, majd elment, és felakasztotta magát. Legalábbis Máté evangéliuma szerint, aki azt is leírta, a papok ezután földet vettek a pénzből, temetőnek az idegenek számára, melyet Vérmezőnek neveztek el.

Az Apostolok Cselekedetei azonban másként meséli a történetet. Eszerint Júdás maga vett telket a pénzből, ahol azonban alázuhant: „előrebukott, derékban széthasadt, és egész belső része kifordult”.  A földet beborította vére, innen kapta a Vérmező nevet.

Bár vannak, akik úgy értelmezik mindezt, hogy baleset áldozata lett, mások szerint ugyanúgy öngyilkosságot követett el, a leírás pedig csak arra utal, a testével mi történt halála után. Mindez azért is érdekes kérdés, mert egyes vélekedések szerint eleve elrendeltetett árulása kevésbé volt oka az örök kárhozatnak, mint az öngyilkosság, mely a vallás szemében akkoriban is a legsúlyosabb bűnök közé tartozott.

Miért árulta el Jézust?

Júdás megítélésében az egyik oldalt azok képviselik, akik szerint bűnét nem lehet megbocsátani, csupán pénzsóvár volt, ezért történt árulása. Sajnos ily módon való ábrázolása lett az egyik toposza és felerősítője az antiszemitizmusnak is.

Mások szerint nem a vérdíj volt az ok, hanem az önbíráskodás, Júdás ugyanis Jézus személyében földi uralkodót, egy igazi forradalmárt várt, amikor azonban csalódnia kellett, elárulta, vagy, ha nem is elárulta, maga akart cselekedni, abban bízva, hogy Jézus elfogása elegendő dühöt vált majd ki a tömegből a lázadáshoz. Mivel azonban Jézus nem a harcot, hanem a szeretetet és az ellenségnek való megbocsátást hirdette, ez nem történt meg. Mindemellett létezik olyan leírás is a Bibliában, mely szerint sátáni megszállás által cselekedett.

Júdás, a hős?

Júdás ellentmondásos megítéléséhez rehabilitációjának kísérletei is hozzátartoznak, vannak, akik azt gondolják, igazságtalan Júdást okolni a történtekért, hisz a többi tanítvány sem volt bűntelen, Péter megtagadta Jézust, a többiek pedig szétszaladtak elfogásakor. Emellett Júdásra szükség volt a krisztusi feladat véghezviteléhez, kiválasztották rá, nélküle feltámadásról és megváltásról sem beszélhetnénk, csupán Isten eszköze volt.

Míg azonban egyes vélemények szerint Júdás ennek ellenére is felelősségre vonható döntéseiért, hisz a krisztusi küldetés alternatív úton, nélküle is beteljesedett volna, mások arra hívják fel a figyelmet, hogy az árulás tényét ismerve Jézus az utolsó vacsorán tanítványát az Eucharisztia szentségében részesítette, amit nem tett volna egy bűnös emberrel, hiszen Isten nem tetézheti a bűnt.

A 2006-ban a National Geographic által nyilvánosságra hozott gnosztikus dokumentum, Júdás evangéliuma szintén más megvilágításba helyezi alakját. A 3. vagy 4. században kopt nyelven íródott, ismeretlen szerzőtől származó, egy egyiptomi barlangban fellelt evangélium szerint Júdás volt az, aki felismerte Jézus igazi mivoltát, amiért jutalmul olyan dolgokat árult el neki, melyeket a többi tanítványnak nem, többek közt egy magasabb rendű királyság titkait és jövendőbeli árulásának tényét is, mely által a krisztusi mű beteljesedhet.

Az egyházi állásfoglalás szerint azonban, bár az evangélium nem hamisítvány, eretnek dokumentum, ami a kereszténységet a gnoszticizmus okkult, ezoterikus tanainak torzításán keresztül láttatja, és tudatosan szembehelyezkedik a Biblia szellemével. Bármi legyen is az igazság Júdás alakjával kapcsolatban, a hangsúly egyik vélemény esetében sem tolódik el annyira, hogy megfeledkezzen a Jézus által közvetített tanításokról és áldozatának mindent átíró jelentőségéről.

Képek: Getty Images Hungary.

• biblia
• bibliai történet
• húsvéti hagyomány
• egyház
• jézus
• júdás
• Húsvét