A 10 dolog, ami nélkül nem húsvét a húsvét

Bárány

A húsvét fontos jelképe a bárány. Az ótestamentumi zsidók az Úr parancsára bárányt áldoztak, majd annak vérével bekenték az ajtófélfát, hogy elkerülje őket az Úr haragja. Az Újtestamentum Jézust áldozati bárányként emlegeti, aki életét adta az emberiség megváltásáért.

Tojás

A tojás az újjászületés és a termékenység legősibb jelképe. A húsvéti tojás eredetileg a halotti kultusz eszköze volt: a belőle kikelő madár Jézus újjászületését szimbolizálja.

Aranyeső

Az aranyeső, ahogy a barka és a frissen vágott virágok, a tavasz újjászületését, egyben Jézus feltámadását szimbolizálják. A megújulás jelképe.

Barka

Jézust Jeruzsálembe történő bevonulásakor pálmaleveleket lengetve üdvözölték. Hazánkban a pálmaleveleket a barka helyettesíti, melyet virágvasárnap megszentelnek. A barka ugyanakkor a természet újjászületésének hírnöke is.

Virágok

A tavaszi virágok a barkához hasonlóan fontos jelképei a húsvétnak. Szintén a természet, egyben Jézus újjászületését hivatottak jelképezni.

Tűz

A tűznek húsvétkor is fontos szerepe volt. Nagyszombaton a templom előtt máglyát raktak, itt szentelték meg a tüzet, és a szentelt lánggal gyújtották meg a templom húsvéti gyertyáját. Hazánkban sokáig nagycsütörtöktől nagyszombatig nem raktak tüzet, az ünnepi ételt pedig nagyszombaton a szentelt parázs fölött főzték, melyet a templomból hazavittek.

Piros tojás

A tojások festéséhez a leggyakrabban a piros színt használták, melynek mágikus, védelmező erőt tulajdonítottak. Egyes feltevések szerint a piros ugyanakkor Jézus vérét jelképezi.

Nyúl

A nyúl a termékenység szimbóluma. A nyúl és a tojás ősi kapcsolata a kutatók szerint a germán mondavilágból ered: a nyúl eredetileg madár volt, de az alvilág istennője haragjában négylábúvá változtatta.
Mások szerint egy félreértés során került kapcsolatba a húsvéttal: német területeken húsvétkor gyöngytyúkot ajándékoztak, melynek neve röviden Hasel - a nyúl neve pedig németül Hase.

Sonka

A húsvét tradicionális étele a bárány, a sonka csak később kapcsolódott be a húsvéti hagyományok körébe. Eredetileg a gazdagságot jelképezte: úgy tartották, hogy aki sonkát eszik húsvétkor, annak bőségben lesz része az év további részében.

Víz

A víznek szinte kezdettől fogva betegségelhárító, tisztító, termékenységvarázsló erőt tulajdonítottak. Úgy vélték, aki nagypénteken napfelkelte előtt megfürdik vagy megmosdik, azon nem fog a betegség. A víz egyben a megtisztulás legjobb eszköze volt.