Ha valaki ma ezt csinálta, elkárhozott a régiek szerint - Úgy kezelték, mintha embert ölt volna

Különleges dátum a mai, nem csupán azért, mert Gyümölcsoltó Boldogasszony napja az igazi tavasz kezdetét jelenti, de azért is, mert idén a húsvéti nagyhétre esik, még izgalmasabbá és sűrűbbé téve ezt az időszakot hiedelmek és hagyományok terén.

Március 25-ét Jézus fogantatásának napjaként ünnepli a keresztény hagyomány. A dátumot december 25-étől kilenc hónapot visszaszámolva kapjuk meg, a húsvéthoz pedig nem csupán Jézus személye révén van köze, de Jakab ősevangéliuma szerint kereszthalála miatt is, mely előbbi alapján szintén ezen a napon történt.

Gyümölcsoltó Boldogasszony napja

A Biblia szerint Gábriel arkangyal ezen a napon vitte Szűz Máriának, József jegyesének az örömhírt, miszerint méhében a Szentlélek erejéből megfogan Isten fia, Jézus, ezáltal pedig áldottabb lesz minden asszonynál.

Gyümölcsoltó Boldogasszony napja azonban vallási üzenete mellett a néphit szempontjából is kiemelt dátum, a nők, a fogantatás, az anyaság, a termékenység, az új élet ünnepe, ami miatt számos hiedelem és szokás kapcsolódik hozzá.

Oltás és tiltás

Március 25-e az igazi tavasz és a mezőgazdasági munkák kezdetét jelenti, így a fák oltását és a palántának való magok vetését is ezen a napon kellett elvégezni, ha egy gazda bőséges termést remélt. Ha az oltás, szemzés ezen a napon történt meg, úgy tartották, segíthetett abban, hogy a növény sokáig életben maradjon. Egyes helyeken a déli harangszó idején megrázták a gyümölcsfákat, hogy gazdagon teremjenek, emellett keresztet rajzoltak a törzsükre, és a rózsafüzért is az ágakra akasztották.

Azt az ágat azonban, amit ekkor beoltottak, tilos volt eltörni vagy levágni. A göcseji néphit szerint például a sérülés vérezni kezdett, aki pedig ártott a fának, előbb megvakult, majd halála után elkárhozott, legalább olyan szörnyű tettet jelentett ugyanis mindez, mint embert ölni. 

Fecskék és időjósok

Gyümölcsoltó Boldogasszony napján a gazdák kinyitották az istálló ajtaját az első érkező fecskék előtt, ezáltal biztosítva a házra hulló áldást, a méhészek a röplyukakhoz gallyat állítottak a bőséges mézellátás érdekében, emellett a régiek az időjárást is igyekeztek megjósolni.

Ha már nem volt hó a vetésen, az jó termést ígért, ha viszont rossz idő volt, az rossz tavaszt vetített előre. Egyes régiókban a békákat is figyelték, ha ugyanis megszólaltak, az negyven nap hideget jelentett.

A termékenységért és ellene

Az angyali üdvözlet ihlette az Ave Maria, vagyis az Üdvözlégy, Mária kezdetű imát is, melynek minél gyakoribb elmondása segíthette a teherbe esést. Volt, ahol abban hittek, ezer Üdvözlégy elimádkozása segít a jóravaló kívánság teljesülésében, míg máshol a feleségnek férjével együtt kellett elmondania minden órában a gyermekáldásért. A néphit szerint az az asszony, aki ezen a napon együtt hált férjével, biztos lehetett a fogantatásban, az viszont, aki inkább a pajtába küldte aludni, a korábbi termékenység megszüntetéséért tehetett sokat.

De tartotta magát az a hiedelem is, hogy ilyenkor nemcsak a fák kapnak új erőre, és nem is csak az asszonyok lehetnek termékenyebbek, de mindenki megtelik élettel. Ezt a hagyomány szerint a saját vér szaporításával is érdemes volt nyomatékosítani, akár csak egy kis vörösborral, mely vérré vált az emberben.

Képek: Getty Images Hungary.

• vallás
• hagyomány
• húsvéti hagyomány
• babona
• hiedelem
• szűz mária
• termékenység
• gyümölcsfa
• Húsvét