5 bevált trükk, amivel gazdag, egészséges és szerencsés leszel

Kevés olyan ünnepünk van, melyhez annyi babona, szokás és hiedelem kötődne, mint a húsvéthoz. A böjtölés, a piros tojás, sőt, még a víz meghatározott időben történő használata is jelentőséggel bírt a régiek életében.

A gazdagság, az egészség és a rád váró szerencse reményében érdemes néhány hagyományt továbbra is őrizni.

Barkát a szerencséért

Jézus Jeruzsálembe történő bevonulásának emlékünnepe a húsvét előtti úgynevezett virágvasárnap vagy más néven pálmavasárnap. A szentelt pálmát nálunk a barka helyettesíti, amit a katolikus papok régebben megszenteltek, majd kiosztottak a híveknek.

A virágvasárnapi barkaszentelés egyházi eredetű népszokás ugyan, de a szentelt barkát felhasználták rontás és varázslás ellen, gyógyításra, mennydörgés, zivatar, tűz és villámlás elhárítására is. A megszentelt barkát - többek között - a földműveléssel kapcsolatosan is hatékonynak tartották, például a kert földjébe tűzték, hogy elűzze onnan a férgeket.

Barkát tehát nem csak a szép dekoráció miatt érdemes vásárolnod a húsvéti ünnepek közeledtével. Ha beszerzel néhányat, a babona szerint sok szerencsétlenségtől megkímélheted magad.

Nagypéntek: napfelkelte előtt irány a zuhany

Nagypéntek, azaz Jézus kereszthalálának emléknapja a legnagyobb böjt és gyász ideje. A nap nevezetes szertartása a csonkamise. A nagypénteki körmenetek, élőképes felvonulások, passiójátékok már a középkor óta virágzottak. A passióolvasás és a passió megjelenítése a szenvedéstörténet felidézését, átélését szolgálja. A pénteki napot általában szerencsétlennek vélték, különösen a nagypénteket. Tiltották az állattartással, földműveléssel kapcsolatos munkákat. Általános hiedelem szerint nagypénteken nem szítottak tüzet, nem sütöttek kenyeret.

Nem mostak, mert a ruha viselőjébe villám csapna, nem fontak, nem szőttek. A tilalmak elsősorban a női munkákra vonatkoztak. A sok tiltás mellett betegségelhárító, tisztító, termékenységvarázsló erőt tulajdonítottak a víznek. Úgy vélték, aki nagypénteken napfelkelte előtt megfürdik vagy megmosdik, azon nem fog a betegség.

Ha nem csupán az egészségedet, hanem a szépségedet is szeretnéd megőrizni, akkor érdemes még napfelkelte előtt letusolnod nagypénteken, hiszen a víznek ekkor szépség-, egészségvarázsló és gyógyító ereje van.

Húsvétvasárnap: piros tojás a mosdóvízbe

Húsvétvasárnap a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe. Ezen a napon ünneplik Krisztus feltámadását. Véget ér a nagyböjt, a hústól való tartózkodás. Nagypéntekhez hasonlóan húsvétvasárnap is fontos szerepe volt a víznek. Úgy tartották, aki hamarabb merít vizet, az szerencsés lesz. Szokás volt ilyenkor piros tojást tenni a mosdóvízbe, és arról mosakodni, hogy az egész család egészséges legyen.

Mértéktelenség ellen ételszentelés

A húsvéti szertartásokhoz tartozott már a tizedik század óta az ételszentelés. A húsvéti sonkát, bárányt, kalácsot, tojást, sőt, még a bort is a katolikus hívők szentelni viszik a templomba. A húsvéti ételszentelés - egyes vidékeken ételáldás - a szentelményeknek egyik máig elevenen élő fajtája, melyre már Jézus Krisztus is példát adott a kenyérszaporítással és az utolsó vacsorán. A hagyomány szerint a megszentelt húsvéti ételek megvédték a híveket a hosszú böjt után a mértéktelenség kísértéseitől.

Maradékkal a gazdagságért

Ki a kicsit nem becsüli, a nagyot nem érdemli - tartja a mondás. Nyilván így voltak ezzel őseink is, akik a szentelt ételek maradékait mágikus célokra használták. A sonka csontját például kiakasztották a gyümölcsfára, hogy sokat teremjen, a kalács morzsáját a tyúkoknak adták, hogy sokat tojjanak. Háztáji állatok híján a maradék ételt add a kutyának vagy a cicának, vagy, ha nem tartasz otthon állatot, akkor - a gazdagság reményében - a szomszédba is vihetsz a megszentelt csemegéből, vagy a madaraknak is kiszórhatod a morzsákat.

Cikkünk megírásában Tátrai Zsuzsanna és Karácsony Molnár Erika Jeles napok, ünnepi szokások című könyve segített.

• ünnep
• babona
• szerencse
• hagyomány
• Húsvét