Történelmet írt! A magyar színésznő tőrvívóként 6. lett az olimpián

Tary Gizella színésznőként kezdte pályafutását a 20. század első éveiben, majd a sport felé fordult: a tőrvívást választotta. Nőként ez óriási dolognak számított akkoriban, hiszen az 1900-as évek elején az edzők – néhány kivételt leszámítva – nem szívesen foglalkoztak női tanítványokkal.

Tary Gizella azonban nem adta fel, kitartásának köszönhetően pedig örökre beírta magát a sportág hazai történelmébe. Személyében nemcsak az első magyar női olimpiai helyezettet tisztelhetjük, hanem a női vívás úttörőjét és népszerűsítőjét is.

Tary Gizella 1884-ben született Szolnokon. Összesen kilenc testvére volt, édesapja pedig kisiparosként és asztalosként dolgozott. A család szűkös anyagi helyzete miatt 11 éves korában apja műhelyében kellett dolgoznia. Először a színészet kezdte el érdekelni, ezért húszévesen beiratkozott egy színészeti magániskolába, ahol jeles eredménnyel végzett.

Itt keltette fel érdeklődését a vívás, amelynek alapjait hamar elsajátította egy vívómestertől. Ezt követően a legendás Fodor Károly vívóintézetében képezte magát tovább – egy olyan korban, amikor a női tanítványokat egyáltalán nem nézték jó szemmel a vívás területén. Néhány edző volt csak, akik képesek voltak túllépni ezen a korláton: közéjük tartozott Italo Santelli, Gerentsér László és Fodor István.

Sportkarrierje 1909-ben vette kezdetét, amikor megnyerte az első magyar női tőrvívóbajnokságot, amit Pozsonyban rendeztek meg. Hiába aratott diadalt, ezt követően tizenöt évig mégsem versenyzett, majd néhány hónappal az 1924-es párizsi olimpiai előtt Italo Santelli vezetésével kezdte meg a felkészülést. Jelentősen nehezítette a dolgát, hogy nem talált magának női ellenfeleket, ezért férfiakkal edzett.

Ezzel a múlttal és a nehézségek ellenére is sikerült történelmet írnia a párizsi olimpián, ahol egyéni tőrvívásban hatodik helyezést ért el. Óriási bravúr volt ez a részéről, hiszen ezzel az eredménnyel Tary Gizella lett az első női magyar pontszerző olimpikon.

"Tary Gizella talán nem kapta meg életében azt a megbecsülést, amelyet megérdemelt volna. Nem voltak többé kimagasló eredményei, sikerei, de az ő pályafutását nem az eredmények szemszögéből kell értékelni, hanem abból kiindulva, hogy elindított valamit és átadta a stafétabotot azoknak, akik a győzelmi dobogó legmagasabb fokára jutottak", írta jelentőségéről Elek Ilona és Elek Margit az 1968-as Így vívtunk mi című könyvében.

Cikkünk a Magyar olimpiai sikerek 1896-2012 Athéntól Londonig című bookazine alapján készült.

A 132 oldalon megjelenő kötet az újkori olimpiai játékok kezdetétől a legutóbbi, londoni olimpiáig ad sok, közel 250 képpel illusztrált keresztmetszetet a magyar sportolok részvételéről. A kiadvány ismerteti az egyes olimpiák legfontosabb sport- és politikatörténeti vonatkozásait, érdekes történeteket gyűjtött egybe a játékokról és közli a legfontosabb összegező adatokat. A kötet kronologikusan követi az olimpiai játékokat.

Kiadja a Kossuth Könyvkiadó
Ára 1690 forint.

Hosszú Katinkán ámulunk! Erre a dögös ruhára cserélte az úszódresszét

Hosszú Katinka szívesen bújik szexi, nőies ruhákba. Nézd meg a róla készült fotókat!

Hosszú Katinkán ámulunk! Erre a dögös ruhára cserélte az úszódresszét

Nézegess képeket!

Elolvasom

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban az AI, vagyis a mesterséges intelligencia előretöréséről, jövőjéről és esetleges veszélyeiről dilemmázzunk. Valóban elveheti a munkánkat az AI? Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Hogyan hasznosítható az oktatásban? Teremthet munkahelyeket? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Szertics Gergely AI szakértő, Kazár Zalán Kristóf, a Femina vezető szerkesztő-újságírója és Pintér Ada műsorvezető.

_Promóció

• olimpia
• sztártéma
• retro
• Hazai sztár