Gyászol a szakma! A legendás magyar zenészt otthonában érte a halál
82 éves volt
Elhunyt Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerző.

Ez is érdekelhet
    • 29
    • 30
    • 1
    • 2
    • 3
    • 4
    • 5
    • 6
    • 7
    • 8
    • 9
    • 10
    • 11
    • 12
    • 13
    • 14
    • 15
    • 16
    • 17
    • 18
    • 19
    • 20
    • 21
    • 22
    • 23
    • 24
    • 25
    • 26
beauty and style
Top olvasott cikkek

Elhunyt Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerző. 82 évesen december 8-án, vasárnap este, soproni otthonában érte a halál - közölte a család az MTI-vel.

Külföldön is nevet szerzett magának, különösen operáival: a legismertebbet, a Vérnászt tucatnyi nyelvre fordították le.

Operái külföldön is ismertek

Szokolay Sándor az alföldi Kunágotán született 1931. március 30-án. Zenei tanulmányait 1947-ben a Kodály-módszer első fellegvárába, a békéstarhosi zenei gimnáziumban kezdte. Nem véletlen, hogy Németh László mellett Kodály Zoltán volt a nagy példaképe. 1950-től a Zeneakadémián tanult zeneszerzést Szabó Ferenc és Farkas Ferenc tanítványaként.

Diplomájának megszerzése után, 1957-től 1961-ig a Magyar Rádió, a hetvenes évek második felében a Magyar Televízió zenei lektora volt. 1966-tól 1994-ig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán dolgozott tanárként. Haláláig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem professor emeritusa volt.

Termékeny és sokoldalú zeneszerzőként hatalmas életművet hagyott hátra, melynek gerincét operái alkotják. Az 1964-ben komponált Vérnász olyan elementáris erővel robbant be az európai zenei életbe, hogy neve egyszerre mindenütt ismertté vált. A művet tucatnyi nyelvre fordították le és nagy sikerrel mutatták be a világ 19 operaházában.

Gyászol a zenei szakma

Írt operát Hamletről, Szent Margitról, Sámsonról. A kommunista korszak alatt sem rejtette véka alá Istenbe vetett hitét. Az 1970-es évektől megszaporodnak egyházi művei. Komponált több szimfóniát, versenyműveket, oratóriumokat, miséket, kantátákat, balettzenét, számos kamarazenét. Kórusműveiben több mint 30 magyar költő versét zenésítette meg.

Nem tartozott egyetlen zeneszerzői csoportosuláshoz sem. Véleménye szerint a zeneszerzés eszközeként rendkívül fontos a szakmabeli tudás, de nincs ihletett komponista az Isten adta alkotókészség, tehetség nélkül.

Fáradhatatlanul támogatta a magyar zenekultúra ügyét: volt a Magyar Kodály Társaság elnöke, a budapesti Operabarátok, a Magyar Zenei Kamara és a Nemzeti Alapítvány kuratóriumának elnöke, valamint a Magyar Művészeti Akadémia tagja.

1960-ban és 1965-ben Erkel Ferenc-díjjal, 1966-ban Kossuth-díjjal, 1987-ben és 2001-ben Bartók-Pásztory-díjjal tüntették ki. Magyar Örökség-díjjal, Prima-díjjal és Artisjus-díjjal is elismerték munkásságát.

Szokolay Sándor 1952-ben házasságot kötött Szesztay Sári zongoraművésszel, akitől 1968-ban elvált. 1970-ben dr. Weltler Magdolna bőrgyógyász szakorvost vette feleségül. Gyermekei közül Gergely és Balázs zongorista, Ádám fuvolista, a második házasságból született Orsolya pedig hegedűművész lett. Idős korában Sopronba költözött, ahol még több időt tudott szentelni a komponálásnak.

Fotó: MTI/Czimbal Gyula

Ezt is szeretjük