Rákóczi Feri és párja így élnek velencei otthonukban: a műsorvezető is kiveszi a részét a házimunkából

A VIASAT3 csatornán hétköznap esténként látható a Troll a konyhában című szórakoztató produkció folytatása. Az elsőhöz hasonlóan a második évadban is Rákóczi Ferire bízták a műsorvezetést, míg az ételek bírálására újból Wossala Rozinát kérték fel a készítők.

A Femina is beleshetett a kulisszák mögé, hogy megnézze, hogyan is forgatják az egyedülálló kulináris krimit, amelyben nemcsak a főzés, hanem a nyomozás is nagy szerepet kap, ugyanis mindennap rá kell jönniük a versenyzőknek, mégis melyik csapattársuk a troll, aki valamilyen trükkel tönkreteszi a bíró elé kerülő ételeket. Rákóczi Ferivel interjút is készítettünk, aki nemcsak a műsorról, hanem a magánéletéről is beszélt nekünk.

Rákóczi Ferivel, a Troll a konyhában műsorvezetőjével interjúztunk

- Szívesen elvállaltad újra a Troll a konyhában műsorvezetését?

- Az első évad nagyon szórakoztató volt, imádták a nézők is. Szerintem mindig fontos, ha kapsz egy visszaigazolást arról, amit csinálsz. Jó hangulatú munka ez: látod a játékosaidat, akik arra készülnek, hogy óriási főzések lesznek, aztán egy pillanat alatt összeomlik az egész, elkezdenek trollt vadászni, megy a gyanúsítgatás, megy a zrikálás egymás irányába. Örömmel mondtam igent.

 - Van olyan vicces pillanat a forgatásról, amit ha felidézel, a mai napig jót nevetsz?

- Nehezet kérdezel, mert rengeteg ilyen van. Alapvető humorforrás a műsorban már a főzés is, hiszen van, aki ért hozzá, de van, aki egyáltalán nem. Most is volt egy versenyzőnk, aki a karfiolt fehér brokkolinak hívta. Az igazi móka a gyanúsítgatás, az mindig nagyon vicces, főleg akkor, amikor lyukra futnak vele, mert a troll annyira ügyes, hogy valaki másra tudja terelni a gyanút. Ott aztán vérengzés van, visítás, sikoltozás, nagyon jó, ezt imádom.

- Most, hogy beláthattam a kulisszák mögé, észrevettem, milyen jó a kémia közted és a Rozina között.

- Már az első évben úgy vállaltuk el a műsort, hogy csak együtt szeretnénk forgatni. Mindketten azt mondtuk a másikról egymás tudta nélkül: "csak akkor jövök, ha ő is".

- A műsor castingján is nagyon jól működtünk, így nem is volt kérdéses, hogy együtt akarunk dolgozni. Ez azért is volt érdekes, mert korábban nem volt kapcsolat köztünk, persze tudtuk, ki a másik, találkoztunk kétszer, beszéltünk három mondatot, de ez idáig nem volt nagy egymásra találás.

- Akkor lehet, volt valami telepátia köztetek, nem gondolod?

- Lehet, nem tudom, hogy mi alapján működik ez. Szerintem mindig van olyan ember, akivel tudsz egy húron pendülni, és van olyan, akivel meg csinálhatsz bármit, nem fog működni a dolog.

 - A műsorvezetőkre többen úgy tekintenek, hogy csak nevetgélnek, de sok mindent nem tesznek hozzá a produkcióhoz, de egy szakmabeli tisztában van azzal, hogy ebben azért elég sok munka van. Mikből áll ez össze?

- Terelgetned kell a játékosokat, gerjesztened kell a feszültséget, ha nincs ott a műsorvezető, akkor szétszalad a ménes. A játékhoz hozzátartozik a játékmester, ahogy a filmeknek is van rendezője, csak ők nincsenek szem előtt, a műsorvezetőket viszont mindenki látja.

Persze bennünket sem szerethet mindenki, de a harmincéves pályafutásom után én ezzel már nem foglalkozom.

- Végül is ez egy nagyon egészséges hozzáállás.

- Az átlagembereket sem szereti mindenki, csak ők nem kapnak ilyen nagy mennyiségű kritikát. Nem tudsz mindenkinek megfelelni, aki arra törekszik, meg fog tőle hülyülni. Meg én miért változzak meg ennyi év után? Felesleges. Legyél tisztában önmagaddal, tudd az értékeidet, a hibáidat, és csináld a dolgodat, kész!

- Tudom, hogy te is szeretsz főzni, hogyan alakult ki ez iránt az érdeklődésed?

- Vidéken nőttem föl, és otthon be kellett segíteni. Például krumplit pucoltam, fölvertem a tejszínhabot, de ezeket akkoriban még nem nagyon élveztem. Huszonéves koromban fordult a kocka, amikor én főztem a baráti társaságnak, és nagyon jó lett a végeredmény. Akkor kapott el az az érzés, hogy milyen jó elfoglaltság is ez. A főzés egy alkotói, de emellett egy boldogsághormont termelő folyamat is. Akik fogyasztják a te alkotásodat, bennük is azt termeli, feltéve, ha az ehető.

- Később, ahogy családom lett, nekem nagyon fontos volt, hogy minden este együtt üljünk le az asztalhoz a két gyerekkel és Békával (Rákóczi Feri párja, Vajda Judith beceneve - a szerk.). Az apósomnak, aki egy nagyon okos ember, van egy ilyen mondása: "Az asztal tartja össze a családot."

Ha belegondolsz, nem az étel miatt tartja össze, hanem amiatt, mert megbeszéltek egymással mindent.

- Optimális esetben még sok év után is érdekel, mi van a pároddal, kíváncsi vagy rá, képbe tudsz kerülni a gyerekeid dolgaival, elárulják a problémáikat, te is elmondod, mi van veled. A gasztronómia pont ennek a folyamatnak egy fenntartója.

- Reggelente rádiózol is, aztán műsort vezetsz itt, hogyan tudsz így kikapcsolódni?

- Sehogy, túlélek. Nekünk a rádióban is azt mondják: "Milyen jó nektek, mert csak négy órát ott beszélni kell, és kész." Ilyenkor mindenkinek szívesen odaadnánk a helyünket, hogy tessék, egy négyórás műsort csinálj meg úgy, hogy az jó, szórakoztató vagy komoly tartalom legyen. Szellemileg annyira kinyír estére a kettő együtt, ha a forgatáson végzek ötkor vagy hatkor, akkor sincs már erőm mást csinálni. Nyilván megpróbálok még este valamit összekaparni magamból, töltődök a családból, van heti egy szabadnapunk, akkor oda valamit kitalálok, de azért merül az akkumulátor.

Bár ma is fáradtan érek haza, de otthon vár három gyönyörű ember, náluk jobbat nem is tudok elképzelni.

- És ha nincs ennyi munkád?

- A főzés az elsődleges, otthon én szoktam azt csinálni. Ha sok munkám van, nyilván ez a feladat lekerül a vállamról, de ha nincs forgatás, akkor azt nagyon imádom. A családdal minden program csak jó lehet, mindig feltöltenek, sokat kirándulunk, akár hétköznap délután is. Velencén lakom, ott azért nem nehéz jó helyre menni, kimegyünk a tópartra, az már egy feltöltődés. Mindig kitalálok magamnak valami új dolgot, például pont két-három hónapja rácsavarodtam a rendes, igazi, nápolyi pizzasütésre. Kemencét is vettem, ezért pedig a család is nagyon hálás.

- Egy évvel ezelőtt kitaláltam, hogy motorozni kezdek, szóval mindig van valami kis projekt, amit az ember szeret csinálni, és ezek mind töltenek. Próbálom mindig az élet jó oldalát nézni, amikor valaki azon sír, hogy túl sok a munkája, akkor azt szoktam mondani, hogy majd akkor fogunk igazán sírni, ha már nem kellünk.

- Említetted, hogy otthon általában te főzöl, ami elég szimpatikus, mert nem minden feladat a párodra hárul. Hogyan osztjátok fel a szerepeket?

- A férfi-női szerep klasszikus értelmezése úgy nézett ki, hogy apa elmegy dolgozni, ő egyedül tud annyi pénzt keresni, ami elég a családnak. Anyának az a feladata, hogy főz, mos, takarít, gyerekeket nevel, leckét ír velük. Egy dolgot felejtenek el azok, akik azt mondják, hogy a mai napig így kéne működnie a kapcsolatoknak, hogy időközben anya elment dolgozni.

- Én méltánytalannak érezném a nővel szemben, hogy azt mondom: "Bár te is dolgozol, meg én is, de az összes többi feladat rád hárul!" Nálam ez soha nem is volt elvárás, mi Békával nagyon sok mindent csinálunk együtt, és az a férfi, aki így akarja élni az életét, szerintem elég nagy tévúton jár, és az a nő, aki ebbe belemegy, szintén. Aki azt mondja, hogy "igen drágám, mindent megcsinálok, te addig nézd a meccset a sörrel a kezedben", na ott szerintem baj van, de mind a két helyen.

Nézd meg Rákóczi Feri párját!

2007 óta él boldog kapcsolatban párjával, Vajda Judithtal. Két gyermeket nevelnek, lányuk, Panna 2008-ban, fiuk, Soma 2010-ben született meg.

Cover- és ajánlóképek: VIASAT3/Udvardi Attila

• sztár
• rákóczi ferenc
• troll a konyhában
• interjú
• viasat3
• vallomás
• Hazai sztár