"Tisztességtelen a szinkronban dolgozók helyzete" - Rajkai Zoltán a bicskanyitogató állapotokról

Rajkai Zoltán a SZIDOSZ Szinkron Alapszervezet elnökeként képviseli a szinkronszakmában dolgozók érdekeit.

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

2015-ben ünnepelte a magyar szinkron a nyolcvanadik évfordulóját. Ennek apropóján - évtizedes hiányt pótolva - megalakult a SZIDOSZ Szinkron Alapszervezete, melynek vezetését Rajkai Zoltán színművész vállalta el. Az azóta eltelt időszakban rengeteg új kezdeményezés született, elkezdett pezsegni az élet a szakma körül. 

- Miért vállaltad el az Alapszervezet vezetését? 

- Igazságtalannak és sok esetben tisztességtelennek látom a szinkronban dolgozók helyzetét. Aránytalanok a bérek, aggályosak a munkakörülmények, nincs perspektíva, és szinte teljes mértékben hiányzik a szakmai megbecsülés. Ma már általános, hogy a filmekben el sem mondják a magyar hangokat és a szinkronstábokat.

Véleményem szerint a szinkroniparban dolgozók munkájának hozzáadott értéke sokkal nagyobb annál, mint amennyire a médiapiacon jelenleg értékelik.

Szükségszerű és igazságos lenne változtatni ezen. Ezért dolgozunk.

Szeretnénk a magyar szinkronipar minden munkavállalójának érdekeit képviselni, tehát nemcsak a színészeket, hanem a rendezőket, dramaturgokat, hangmérnököket, vágókat, asszisztenseket, gyártásvezetőket, irodai dolgozókat - mindenkit, aki a szinkron világában dolgozik. Ezért buzdítunk mindenkit, aki ebben a sokszínű szakmában dolgozik, hogy lépjen be a Szinkron Alapszervezetbe, mert csak egységes szakmai bázisra építve tudunk igazán sikeresek és hatékonyak lenni. 

rajkai-zoltan
Fotó: Mudra László

- Színészként te is érintett vagy.

- 2015-ben felbugyogott egy elégedetlenségi hullám a szinkronizáló színészek között, és többen többféle szempontból hangot adtak a szinkrongázsikra vonatkozó elégedetlenségüknek. Én is elkezdtem hőbörögni, mert felháborítónak tartottam, hogy

a The Walking Dead című népszerű sorozat főszerepének szinkronizálásáért, epizódonként körülbelül 6900 forint és 13 000 forint között kaptam.

Ezt máig nem hiszi el senki. Igaz, hogy Rick Grimes keveset beszél, de akkor is ő a főszereplő. Ekkor gondolkodtam el azon, hogy itt valami nagyon nem stimmel. Egy kiemelt, sikeres tévésorozat főszereplőjének vagyok a magyar hangja. A sorozat már a nyolcadik évadnál tart, tehát ismétlésekkel együtt legalább 10-12 évig heti rendszerességgel sugározzák különböző csatornákon az epizódokat, teletűzdelve reklámokkal, és az összes részben Andrew Lincoln az én hangomon szólal meg magyarul. És e rakás bevételt termelő filmsorozat főszereplőjének a szinkronizálásáért epizódonként csak ennyi honorárium jár? És soha többet semmi? Nagyon bántott a dolog.  

Ezzel egy időben, hasonló felháborodásból Galambos Péter elkezdett érdeklődni az EJI-nél - Előadó-művészeti Jogvédő Iroda Egyesület -, hogy nem járhatna-e a színészeknek a szinkronizálás után is audiovizuális vagy ismétlési jogdíj. Mihályi Győző, a SZIDOSZ - Színházi Dolgozók Szakszervezete - elnöke, - aki elnöke az EJI színész-jogdíjbizottságának is - nyitott volt a kérdésre, és felkarolta az ügyet, melyet aztán a jogdíjbizottság többi tagja is támogatott, különösen Hegedűs D. Géza és Konrád Antal. Ekkor jött az ötlet, hogy szinkronszakszervezetet kellene alakítani. Mihályi Győző azt javasolta, hogy az évtizedes múltú SZIDOSZ-on belül alapítsuk meg a Szinkron Alapszervezetet. Ez sokkal egyszerűbb, gyorsabb eljárásnak tűnt.

A legelső és legfontosabb szempont az volt, hogy hivatalos szervezetként megkezdhessük a tárgyalásokat az EJI-vel és a FilmJUS-szal - Filmszerzők és Előállítók Szerzői Jogvédő Egyesülete - arról, hogy a szinkronszínészeknek, szinkronrendezőknek és szinkrondramaturg-fordítóknak is járjon - a zenészekhez és a filmekben szereplő színészekhez, forgatókönyvírókhoz vagy a filmrendezőkhöz hasonlóan - audiovizuális jogdíj. 

Aztán, persze, ahogy egyre mélyebbre hatoltunk a szinkronszakma erdejében, megláttunk egy csomó bajt, és felmerült rengeteg feladat, melyet az érdekképviseletnek el kellene látnia. Tengernyi probléma bukkant elő. Nyolcvan év hiányosságai, elszigeteltsége, a rendszerváltozás utáni idők szakmai és piaci szabályozatlansága, hibái, a piaci versenyben a fennmaradásukért küzdő stúdiók bűnei, mulasztásai, a szakterületek megosztottsága, a munkavégzés törvénytelenségei, a vállalkozók kiszolgáltatottsága.

rajkai-zoltan2
Fotó: Szabó Balázs

- Milyen fontosabb sikereket ért el 2017 végéig az Alapszervezet?

- A legfontosabb az volt, hogy egyáltalán létrejött a SZIDOSZ Szinkron Alapszervezet, és nyolcvan év után lett egy hivatalos érdekvédelmi szervezet, mely akárhogy is, de védi a magyar szinkron jövőjét. Azóta egyre bővül a tagság, egyre többen felismerik a szakmában az összefogás jelentőségét.

Sikerült megállapodni az EJI-vel és a FilmJUS-szal, hogy a szinkronszínészeknek, a szinkronrendezőknek és a dramaturg-fordítóknak is jár audiovizuális jogdíj. Nagyon komoly előrelépés, mert ez évről évre több ezer embernek biztosít többletbevételt a szinkron világában.

Dr. Tomori Pál, az EJI igazgatója szerint egy ilyen jogdíjfelosztási rendszer stabil kialakulásához körülbelül nyolc évre van szükség. Ehhez képest a szinkron-jogdíjfelosztás második évén vagyunk túl, és, bár akadnak hibák, kifogások, elmondhatjuk, hogy a felosztás feltételeinek kialakítása fénysebességgel haladt. 

Sikerült továbbá együttműködésre lépni a Szinkronikum Egyesülettel, melynek révén 2017-ben megrendezésre kerülhetett az első Szinkronikum Díjátadó Gála. A szakma kiválóságait ismertük el és ünnepeltük. Ezen a gálán a SZIDOSZ–szal közösen életműdíjakat adtunk át, olyan kiváló és nagyra becsült színészeknek, akik eddig soha nem kaptak elismerést a szinkronban nyújtott művészi teljesítményükért. 

Eddigi díjazottjaink: Dallos Szilvia, Láng József, Makay Sándor, Kassai Ilona, Szokolay Ottó, Földi Teri, Pásztor Erzsi, Kautzky József, Bókay Mária, Perlaki István és Bács Ferenc.

Szeretnénk, hogy ez a program egy igazán rangos, népszerű rendezvénnyé váljon, ezért az idén megrendezésre kerül a 2. Szinkronikum Díjátadó Gála, melyen már nemcsak a színészek, hanem a rendezők, hangmérnökök, dramaturgok, vágók és gyártásvezetők közül is szeretnénk díjazni a legkiválóbbakat. Ezzel az eseménnyel is igyekszünk felmutatni a szinkronizálás kulturális értékeit, emelni a szakmai megbecsülést és a nívót. 

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban az AI, vagyis a mesterséges intelligencia előretöréséről, jövőjéről és esetleges veszélyeiről dilemmázzunk. Valóban elveheti a munkánkat az AI? Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Hogyan hasznosítható az oktatásban? Teremthet munkahelyeket? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Szertics Gergely AI szakértő, Kazár Zalán Kristóf, a Femina vezető szerkesztő-újságírója és Pintér Ada műsorvezető.

Promóció

- A kormányzat kultúrpolitikusaihoz sikerült utat találni?

- Keressük a lehetőségeket és az utakat. Nagyon fontos, hogy a kormányzat valós információkat kapjon erről a területről is. A magyar szinkronipar egy globális piac kellős közepén helyezkedik el, a területen dolgozó szakemberek teljesen ki vannak szolgáltatva a gazdasági erőfölényben lévő hazai és nemzetközi cégeknek. Ez ellen vannak törvényi garanciák, melyek betartatásával máris jobb lenne a helyzet.

A magyar szinkron több egyszerű gazdasági kérdésnél, a magyar kultúra része több mint nyolcvan éve, hasonlóan sok más európai országhoz, ahol szintén szinkronizálnak. 

- Rengeteg magyar színész hangja forrt össze külföldi sztárokkal.

- Egy-egy csodálatosan sikerült fordítás mondatait milliók idézgetik nap mint nap valamelyik népszerű filmből vagy sorozatból. A világszínvonalú vagy adott esetben silány magyar szinkronhoz mindannyiunknak van érzelmi viszonya, mert a mindennapi kultúránk része. Az sem elhanyagolható tény, hogy a lakosság nagy része - a határokon túl is - kizárólag a szinkronizált filmeken keresztül találkozik dramatizált szöveggel, stilizált beszéddel. A szinkronizált filmek nélkül a világrepertoár, a külföldön létrehozott kulturális értékek teljesen elérhetetlenné válnak a magyar társadalom túlnyomó, jelentős része számára.

rajkai-zoltan3
Fotó: Szabó Balázs

- Színészként érzel-e bármilyen megkülönböztetést azóta, hogy ezt a munkát végzed?

- Nem érzek megkülönböztetést. Sőt, némileg több rokonszenvet és bátorítást érzek a kollégáimtól. Azt hiszem, egyre többen érzik a szakmában, hogy végre van valami összefogás, és nincsenek egyedül. Sokan kérdeznek, fordulnak hozzám különböző kérésekkel, panaszokkal, és bizony, jó néhány elismerést is bezsebelhettem, például az audiovizuális jogdíjfelosztás kapcsán. 

Azt azért megfigyeltem, hogy egyre inkább csak azokat a színészeket szinkronizálom, akiknek már korábban is kölcsönöztem a hangomat, és egyre kevesebb az új szerep. Hála Istennek, van néhány szinkronrendező, aki ragaszkodik hozzám, és, ha lennének is ellenségeim, ők megvédenek. 

Gyerekkorunk kedvence, Vuk újra a mozikban - Ez az ismert színésznő a magyar hangja

Nézegess képeket!

Elolvasom
Ezt is szeretjük